Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-19 / 186. szám
XXV. évfolyam. 1 86. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. augusztus 19. SZERDA. MEGYEI ueiícOjMm$’«füfceu* ív :u(«..u * S * e r ic e« v-í 5 ft é. o fts kisnOsií ví? í.íí í •. B&fcegerszeg, Széchenyi -tér 4. leiefon: 128 P O L 1T FKAI N A P I L A P Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Er j Fosta takarékpénztári csekkszámla: 49.368, j Hirdetések díjszabás szerint. _______ Is tván király Schnattner Szigfrid 0. S. B. „Istent féljétek, a királyt tiszteljétek“ — mondja az apostoliéj edélem a Szentírás lap- gain. S ezt az intelmet, mióta nemzetünk Krisztus igáját elfogadta, híven meg is tartotta. Az isteníéíe'em és a királytisztelet úgy összeforrott ennek a nemzetnek a leikével, hogy e kettő bármelyikének vesztével magyar voltunktól válhatatlan történelmi hivatásunk pusztulna el. Minden esztendő augusztus 20-a ezt a döbbenetesen igaz történelmi valóságot juttatja eszünkbe. Az istenfélő és királytisz- .telő nemzet szíve dobbanik meg az ősi, szép ének felcsendültekor: Ab, hol vagy magyarok tündöklő csillaga, hol vagy István király?... Megköszönjük Istennek, hogy őt nekünk adta S ebben a köszönetben benne van hódolatunk a nem porladó kezű király szelleme, alkotása, életműve előtt. István király szent, aki az igazak örök életét éli. Az ég szentjeinek seregében ő az első kanonizált, földi király. Mi lenne, ha István király nem lenne szent? Országépítő és rendező zseni, hitfun- dátor, dinasztia-alapító, korszaknyitó nagy uralkodó, de nem lenne több, mint Nagy Károly, vagy Jó Alfréd. Legnagyobb és lieg-j előkelőbb címe, amivel csak a csalhatatlan Egyház ruházhat fel valakit: szent. Kettős korona és kettős királyság, a trón és oltár dicsőségéből tekint reánk első Szent Királyunk. Így lehet papja, királya, prófétája a világtörténelem útján elinduló népének. Az »Isten előtt kedves István« — írja róla Hartvik. Ö az Árpádház szent családfájának gyökere. Kegyesnek, békeszeretőnek cs igaznak nevezik' már kor társai. Mint ember arckifejezésén hordja egy nemzet jövőjét; kemény öklében a gyeplő és a kard, meg a kereszt, csodálkozunk, hogy a mindig csak szakállasnak elképzelt király nagyon is komoly, szinte merev arckifejezéssel maradt ránk? A hagyomány és a feljegyzések egybehangzón állítják, hogy István irtózatosan magányos ember volt. Alacsony termete turk ősök örökségé lehetett, hűvösen kimért modora és szótlansága a hatalmas és titokzatos ázsiai magyarokkal hozta rokonságba. Nincs módja senkivel sem megosztani önmarcangoló vívódásait. i árstalan magányosságában önmagában küzdi meg Krisztus és a Hadúr szédületes párviadalát es a nemzet csak a sorsdöntő órák kész eredményét kapja királyától. Mint ember: megfellebbezhetetlen Nagyúr. Zseniális diplomata, aki azt az utat járja, amelyet a honszerző lerakott. A kalandozások vérnyomain keresztül baráti szövetségeket köt —- a tartós béke biztosítására. A német, görög és bolgár nemzetnek számbeli fölényével döntő szava lehetett volna a magyarság sorsának átalakulására, egyesült erővel pedig irgalmatlanul ösz- szeroncsolhatták volna. És hogy ez nem következett be, az István király zseniális diplomáciájának: köszönhető. Árpádtól kezdve Géza fejedelemig az új honfoglalók a szövetségi rendszer kiépítésén fáradoztak. Arnulf császár Árpádnak, Nagy Ottó Gézának, Ili. Ottó és IV. Henrik Istvánnak volt szövetségese. Felső Itália királyaihoz szintén baráti kötelékek fűzték. Ezek később rokoni kapcsolatokká fejlődtek. István király személyén keresztül a magyar dinasztia vérközösségbe került a bajor, lengyel és velencei uralkodó házzal és a vérközösség révén kultúrközös- ségbe is. Legzseniálisabb diplomata akkor volt, amikor élete alkonyán nem bízott bennünket a német birodalomra, az angol, lengyel vagy bajor uralkodóházra, nem bízott bennünket még a római pápára sem, hanem az Isten édesanyjára, a Boldogságos Máriára. Államalkotásában éles szemmel ismerte fel a magyarság különleges rendeltetését és az űj haza földrajzi elhelyezkedését. Megtartotta a magyar állam függetlenségét. Csak Krisztus helytartójához volt hajlandó fordulni és nem a német császárhoz. A keleti és nyugati kultúra -határra es- gyéjén a nyugati kultúra javára döntött, de nem áldozta fel a nemzet hagyományos értékeit. A királysági államformában és a vármegyei szerkezetben Szent István a magyar alkotmány és közigazgatás kereteit rakta le oly módon, hogy ezek az intézmények a magyar nemzeti lét örökös alapjaivá váltak. Koronájának belső tartalma erkölcsi érték, vallási erő, egyedüli főhatalom. Államalkotásának alapjává a legeszményibb és legtisztább kormányzati univerzál izmust tette — a szent ko- j róna égisze alatt. A szent koronával elismerte ] a legfőbb földi hatalom István felségjogait, jj A magyar államfői és a szentszéki követi mél- * tóság: a szent (korona és az apostoli kettős kereszt összekapcsolása. A koronázással a magyarság nemzetközileg elismert európai hatalommá lett. Az államhatalom a királyságban a legfőbb törvényhozó, végrehajtó és bírói hatalmat kapta. Kultúrális alkotó volt István király. A püspökségek alapításánál ezt is szem előtt tartja. Tíz püspökséget alapít. Mily egyszerű ez a kijelentés, pedig e rövid mondatban benne van a magyar kultúra születése. Ez a tíz püspökség a mai magyar műveltség alapköve. Á hitélet irányítása talán csak a kisebb feladata volt a püspöknek. Ott volt az oktatás, a nevelés, a tudomány, a A Domei-iroda jelentése szerint Churchill moszkvai díjával kapcsolatban japán politikai körök annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy Churchill már ötödször aláz- kodik meg idegen fővárosban és ezzel közvetve beismeri, hogy a Brit Birodalom hosz- szú történelmének legsúlyosabb válságát éli. , művészet irányítása, a gazdasági ügyek ve- [ zetése, sőt még a bíráskodás is. A káptalani l iskolában ugyanazokat a tárgyakat tanították Dániában, Spanyolországban, Angliában, mint | a szentistváni intézetekben. István király be- { kapcsolt bennünket egyszerre az európai kul- l túrközösségbe. Szent Gellert Csanádi püspöki köt egy ízben 30 magyar szülő keresi föl, hogy i vegye fel gyermekét a káptalan iskolájába!' | Több, mint fele pap lett és alig telik el 50 év, a püspöki székekben mind magyarok ülnek. Micsoda óriási helyzeti energia volt ez a magyarság előnyére az idegenekkel szemben. A tanulók elemi oktatását: írást, olvadást a plébánosok tanították. Szent István alapvetésének köszönhető, hogy halála után száz évvel már három egyetem szolgálja hazánkban a kultúrát. A szent király itt előrelátó volt épúgy, mint a hitélet terén végzett alkotásaiban. Az Egyház leikével az egész magyarságot egységessé tette. Szent Istvánnak kapcsolatát Rómával csak a történelmi gondolkodást nélkülöző fő róhatja fel hibául. A nagy egyházi vagyonnal célja: a hitéleti, karitatív és kulturális misszió teljesítése s aki ezen változtat, írja az alapítólevél: Isten, az örök bíró előtt lesz felelős. Zarándokházakat épít Rómában és Jeruzsálemben a magyarok és a szegények számára, akiket csak egyszerűen a Szent Szűz vitézeinek nevez. Csodálattal telik el a bencéseid munkája iránt. Például az egyik bencés kolostorban az évi alamizsnálkodások száma 17 ezer! A királyi udvarban bencés volt az udvari orvos. A bencések 20 ezer kórházának érdeme, hogy a bélpoklosság Európából eltűnt. A magyar hitéleti viszonyokban ezt tartotta a szent király szem előtt, ezért első munkatársai a bencések. A bencés rend szelleme nélkül, amely uralta a korai középkort, István királyt, pláne hitéleti téren, megérteni lehetetlen. A cluny-i szellem Gyermeke ő. A Szent király életérdeme hogy a nemzet két legdrágább, enyészhetet- len kincsét, a két őserejű fenntartó oszlopot: a kereszténységet és a királyságot ő adta. Öröksége ezért nem múltaknak holt kincse, ezért nem a temetők iránti kegyelettel rajongják körül a szent királyt, nemzetünknek ezt a világdicsőséges kivirágzását, ezt az évszázadok és embermilliók élén ragyogó nagy, nagy magyar embert. Nem. Szent István ma is él. A szentistváni gondolatot még azok is emlegetik, akik visszaélnek vele. Szent István nélkül nem lehet igazán magvar politikát folytatni. Ki ő nekünk? Kinek tartjuk Szent Istvánt? »Szent Istvánt joggal tartják a magyar nemzet legfőbb erősségének s világító fáklyájának«. (XI. Pius). Tokióban kijelentik továbbá, hogy abban a pillanatban, amikor Churchill a háborútól sújtott hazájából lopva kiszökött, nyilvánvalóan volt valami terve, amellyel saját országa válságos helyzetét mások számlájára próbálja áthidalni. Churchill már öt&dször elázkodik meg
