Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-12 / 181. szám

1942. augusztus 12. ZALAMEGYEI ÚJSÁG tf. A magyar katonaeszmény szolgálata az idei JNlemzetközi Vasáron Az idei, háborús Nemzetközi Vásáron kü- { lön pavilonnal vesz részt ä Vitézi Rend Zrí­nyi Csoportja, s a kiadásában megjelenő ka­tonai szellemű lapok, a Magyar Katonaújság, a Vitézek Lapja s a. Magyar Tartalékos Tisztek Lapja. A honvédelmi is nemzetvédelmi ér­dekeket követő és szolgáié sajté- és művé­szeti csoportnak a Vásáron való megjelenése újabb bizonyság azoknak a szellemi és esz­mei célkitűzéseknek fejlődésére, amelyek — Zrínyi Miklósnak, a halhatatlan hadvezér-köl­tőnek iránymutató és nemzeterő,sí tő szellemi­sége nyomán eltöltik a Zrínyi Csoport mű­ködését. Az idei nemzetközi kiállítás és vásár első vonalba helyezi a honvédelem és háború anyagi érdekeinek szolgálatát. A termelő, belső arc- vonal mutatja be, hogyan szolgálja a honvé­delem érdekeit. Az anyagi bemutatkozásnak párhuzamos, kiegészítő része az a szellemi anyag, amit a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja kiállítási pavilonjában felvonultat. A már említett lapokon és azok anyagain kívül ott szerepelnek a Zrínyi Csoport soro­zatos kiadványai, amelyek színvonalas köte­tekben s mindenki által megszerezhető, fil­léres, népszerű kiadványokban állnak rendeL kezesére a közönségnek, a töretlen, erős, ma­gyar katonaeszmény, s így a honvédelem a nemzetvédelem céljait és védelmét szolgáló szeliemi fegyverekként. A lap- és könyvkiállítást művészeti ér­tékű falitábláik) s a hősiesség eszményét követő illusztratív kiállítási anyag egészíti ki, sőt új­donságképen a pavilon egyik helyiségében nemzeti bábjáték is lesz, kisebb, katonai tár­gyú játékok bemutatására. A Zrínyi Csoport szellemi anyaga szükséges és kívánatos módon egészíti k£i a háborús jellegű idei Vásárt. A muravidék! közoktatásügy fejlesz­tésére újabb 300 ezer pengőt juttat az állam A Muravidék és a Muraköz közoktatás- ügyének fejlesztése gyors ütemben halad to­vább a háború ellenére is. Már az elmúlt esztendőben számos iskolát javítottak át és több új iskolaépület építését kezdték meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter segélyével. A tavaly megkezdett munka bevégezté- vel új feladatok megoldására kerül haladék­talanul sor. A vallás- és közoktatásügyi mi­niszter máris gondoskodott a gyors eljárá­sok lehetővé tételéről és anyagi segélyt jut­tatott legújabban a következő iskoláknak: Za- laújvár 180.000 pengő, a Feste tics-kastély' megvásárlására és iskolává való átalakítására, Mátyásdomb 10.000 pengő, Adorján!alva 7000 pengő, Drávaóhíd—Édeskút 12.000 pengő, Hársliget 6000 pengő, Kristóf falva 18.000 pengő, Perlak 6000 pengő, Murahely 12.000 pengő, végül ‘Lendvarózsavölgy 600 pengő bő­vítésre, illetve javításra. Ha ezeknek az államsegélyeknek az ösz- szegéhez hozzászámítjuk még a muravidéki es muraközi hatóságok részére rendezett bá­rom tanfolyam költségeit, amelyek mintegy 60.000 pengőre tehetők, akkor látjuk csak, hogy ismét közel 300.000 pengőt áldozott az állam a muravidéki és muraközi közoktatás- ügy fejlesztésére. Az állam áldozatkészségével együtt meg kell azonban állapítanunk azt is, hogy e két felszabadult terület lakossága száz százalékig magyar érzelmű, — amit épen a közoktatás- üggyel kapcsodéban mutatott meg. — Tavaly ugyanis, amikor arról döntöttek, hogy ma­gyar legyen e felszabadult területeken a ta­nítási nyelv, vagy nemzetiségi, a lakosság megszavaztatásakor a tan­kötelesek szüleinek 95 százaléka kér­te, sőt követelte a magvar nyelvű ok­tatást! 4 Különösen a vendség ragaszkodik a szín- magyar nyelvű tanításhoz. Azt hangoztatják a vend szülők kivétel nélkül, hogy az iskolában tanuljon csak a gyerek magyarul, otthon úgyis megtanul vendül. Az elmúlt tanévre visszapillantva meg­állapíthatjuk, hogy a magyar tannyelv taní­tása mindenhol eredményes volt: nemcsak ma­gyarul tanultak meg kivétel nélkül a gyere­kek, hanem a tananyagot is jól elvégezték. Ez magyarázható a vendség nagy nyelvkészsé­gével és azzal, hogy a szerbek minden igye­kezete sem tudta kiirtani a magyar nyelvét sok vend otthonából. — Hosszú idő óta fekvő betegek a rég­bevált, tisztán természetes »Ferenc József« keserűvizet nagyon szívesen isszák és annak gyors, biztos és mindig kellemes hashajtó ha­tását általánosan dicsérik. Kérdezze meg or­vosát! Hatszázezer embernek ad kenyeret Magyarországon a kézművesipar y.i-Vrs'O ' > O Ój - ■O Ti UV: uí Most tették, közzé a kézműves-iparostár­sadalom számbeli fejlődésére vonatkozó új statisztikát, amelyeknek örvendetes számada­tai megdöntik azokat a korábbi aggodalma­kat, mintha gyáriparunk nagyszabású erősö­désével párhuzaiüosan a kézművesipar hát­térbe szorulna. A trianoni Magyarországon a mesterek száma 1935-től 1939-ig 162 ezerről 188 ezerre emelkedett, a segédek száma ez idő alatt 129 ezerről 155 ezerre gyarapodott. A tanoncok száma 31 ezerről 71 ezerre nőtt, ami arra vall, hogy az ifjabb nemzedék ér­deklődése a’aposan megnőtt az iparospályák iránt. Ezek a számok CsonkamagyarországTa j vonatkoznak, de, ha hazánk egész mai terü- l létének ki iparosságát Összeszámítanok, szak- j' értők szerint valószínű, ho^y 1942-ben a mes­terek száma meghaladta a 250 ezret, a sfe- segédekc 200 ezer fölé ugrott és a tahoncok száma megközelítette a 100 ezret. Nem esik tehát messze a valóságtól az a feltevés, hogy ha számításba vesszük az iparosságnak azo­kat a rétegeit is, amelyek iparukat az ipar- testüT'éken kívül folytatják, úgy jelenleg ösz- szésen 300 ezer főre rúghat az önálló kéz­művesiparosok száma s munkájukhoz ugyan­annyi segédszemélyzet is kapcsolódik, Kétség­telen tehát, hogy mintegy 600 ezer embernek nyújt kenyeret a kézművesipar, így világos, hogyha ehhez a számhoz az eltartott család­tagokat is hozzászámítjuk, ügy legalább két­millió lélek sorsa van szorosan összekötve kéz- in űvesiparunk helyzetével. Mi újság az élelmiszerpiacon? A budapesti nagy vásártelepen kedden reg­gel közepes volt a forgalom. A zöldség- és főzelékfélék piacán fejeskáposztából (24—38), uborkából (8—40) és fejessalátábol (6—16) a felhozatal fokozódott. Paradicsomból (20—40) is bőséges volt a felhozatal, de az árat a ter­melők tartják. Egy-két fillérrel olcsóbbodott a kevertzöidség (20—50), a tök (10—16), ja sóska (30—45), a paraj (40—55), ellenben a (öltenivaló zöldpaprikáért (20—60), a nagyobb felhozatal ellenére, különösen a jobb minő­ségért, valamivel magasabb árat kértek. A gyümölcsfélek piacán a körte (40—190), a ringló (50—90), az őszibarack (60—280) és a sárgadinnye (20—40) olcsóbbodott. Málná­ból (170—180) újabb mennyiségek érkeztek* a piacra Kárpátaljáról, ahol a málna most érik. A kajszibarack (220—310) drágult, mert a felhozatal most már napról-napra csökken. A baromfipiacon csekély volt a felhozatal. (A. zárójelben a nagyvasartelepi árak). ,-már mmmk mdltljt mag. Mftintlon iskolai nyomtatvány kapható a „Z R 11 Y 1“ könyvesboltban.

Next

/
Thumbnails
Contents