Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-11 / 180. szám
2. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 11. A majkopi olajmezők termelése Német illetékes kaLonai helyről nyert értesülés szerint Majkop elfoglalásával a nyugatkaukázusi olajterület központ ja német kézre került. Majkop a Laba-folyó mentén fekszik és már a nyugatkaukázusi hegyvidék előteréhez tartozik. Majkopból három hatalmas olajvezeték vezet Krasznodarba, Armavirba és iTuapszehe. Az olajmezők nemcsak a Laba- 'folyó vö1 gyében terülnek el, hanem kinyúlnak messzire nyugatra. Az olajtermelésről kiadott legutolsó megbízható adatok 1938-ból származnak. Akkoriban a ínajkovi olajmezők termelését évi 2.2 millió tonnával jelölték meg, ami körülbelül a román nyersolajtermelés egyharmadának felel meg. A majkopi olaj különösen a tovább- feldolgozás szempontjából igen értékes, mert a nyersolajból mintegy 30 százalékban gyártanak benzint, úgyhogy kihasználása az üzemanyag szempontjából igen nagy jelentőségű. Majkopban és a szomszédos városokban, így elsősorban Nesztegorkban és a fekete-tengeri Tuapszeben hatalmas olajfinomítókban dolgozzák fel a majkopi nyersolajat. Hulló almát, szedett almát vagstitéielekben vásároljuk Eiland Lipót gyümölcs nagykereslsedö. Ez«mbatbely Telefon 173. Ki raboltatta el Kutjepev és Miller tábornokot A francia fővárosban feltűnést keltett Sergej Tretjakov, a fehéroroszok egyik vezetőjének minapi letartóztatása. A német államrendőrségnek Minszkhen olyan okmányok kerültek birtokába, amelyekből kiderült, hogy a párizsi társaságokban jólismert Tretjakov volt a párizsi GPU főnöke. Tretjakov mindenütt fehérorosznak vallotta magát, vezetője volt az orosz emigrációnak, de ő volt az, aki a lakásán elhelyezett titkos mikrofonok segítségével kihallgatta a fehérorosz tisztek titkos megbeszéléseit és mindezekről állandóan értesítette Moszkvát. Tretjakov lakása közvetlen szomszédságában volt a volt orosz hadviseltek egyesületének. Letartóztatásakor bevallotta, hogy annakidején ő raboltatta el és tétette el láb alól Kutjekov és Miller fehérgárdista tábornokokat. P. Kerkai Jenő ünneplése szülőföldjén Bensőséges ünnepben volt része augusztus 9-én nemcsak a csesztregi plébánia, hanem az egész esperesi kerület híveinek. P. Kerkai Jenő jezsuita atya, a csesztregi plébániához tartozó Kerkaújfalu szülötte, tett látogatást szülőföldjén. P. Kerkai Jenő érkézé- « gének híre nagy örömmel és szeretettel töltötte be a hívek lelkét. Fél 11-kor ünnepi szentmisét mondott P. Kerkai, utána a templom melletti térségen közel 2000 ember részvételével ünnepély volt. A Magyar Hiszekegy eléneklése után Csöbör Lajos Kálót ifjúsági elnök üdvözölte meleg szavakkal a plébánia nagy szülöttét. Ezt iij. Csóbor Lajos »Előre ifjúság« című szavalata követte, majd Kohár István igazgató-tanító, kerületi Kalot-titkár köszöntötte P. Kerkai Jenőt. Tudom, — mondotta, — hogy szívesen jött, hisz nem idegen tájra, nem idegen földre, hanem a szülőföldjére jött. Biztosan tudom, hogy amikor járja az országot, amikor szíve melegségét, fajtája iránti szeretetét szórja szerte szét az országban, — felötlik lelkében a költő szava: Szülőföldem szép határa, meglátlak-e valahára? De ennek mi is örülünk legalább úgy, mint ő, mert megismerhettük, megláthattuk s körünkben üdvözölhetjük. — Benne üdvözölhetjük azt a férfiút, aki a keresztény magyar ifjúságnak életprogram- mot adott. Benne üdvözölhetjük azt a magyart, aki megjelölte minden magyar életcélját, ez 8£ Ü B Ö Miéig® 5ÍI s&ép né n ▼ ♦ Horváth Jené divatáruüzletében Za 1 aegerszeg, (Plébániaépület) pedig röviden: Krisztüsibb embert, műveltebb falut, életerős népet, önérzetes magyart. Kohár igazgató után Body Zoltán dr. járási főszolgabíró köszöntötte P. Kerkai Jenőt, mint egykori zaláegerszegi gimnáziumi iskolatársát és a Kalot-mozgalom országos mozgatóját. Kettős büszkeség tölti be a lelke- met, — mondotta a főszolgabíró. — Büszke vagyok először azért, hogy Kerkai atyát szülőföldjén köszönthetem, másodszor, hogy a legnagyobb nyári munkaidő közepén ilyen hatalmas tábort látok magam előtt. A bizalom és a szeretet hozta össze a lelkeket az ősi csesztregi templom tövéhez. Azt mondja Mécs László: »hol sokan vannak, vígan vannak«. Miért? Mert ahol sokan vannak, ott az erő és a hatalom. Háborúban vagyunk, — folytatta, — a magyaroknak panaszkodniok nem szabad. Mondjunk le bár mindenről, csak egyről ne, a szebb magyar jövőről. A szebb magyar jövőt az erő, a fegyelem, az egység, az áldozatkészség biztosítja. Az a szellem, amelyet P. Kerkai Jenő hozott ide közénk. Ezután a Kalot-indulót énekelte el az ifjúság, majd P. Kerkai szólalt föl. Hívták — mondotta — Erdélybe, Szabadkára, Ungvárra, Bácskába, de úgy érezte, hogy mindezeknél Csesztreget kell előtérbe helyeznie. Ide kell először jönnie, mert itt van az az ősi templom, amelynek keresztkútjánál az istengyermekség méltóságára emelkedett. Szíve mindenkor összedobban a zalai ember szívében, mert lelkének minden sejtje a zalai röghöz köti. — Nehéz a zalai ember sorsa. Békében és háborúban egyaránt. A zalai ember békében is háborút folytat a nehezen termő zalai földdel. Sok a zalai ember küzdelme, de még többet küzdenek a finnek. Négy hónap «a munkaidő, az év folyamán a zord időjárás miatt. De a karcot boldogan folytatják. Mindenkor készek hazájuk védelmére. így szeresse a magyar eníbcr is a hazáját. Ha sok is a szenvedés, reményünket sohase veszítsük, örök igazság: Isten mindig csak olyan bajt enged meg, amiből mégnagyobb jó származik. — Harcban élünk. Harcolunk a boldogabb magyar jövőért. A magyar ifjúság sorompóba állott s négy házért folyik a küzdelme. Az első ház a családi ház. A lalusi ifjú sohase kívánkozzék varosba menni. Szeresse a faluját fanatikus szerele!lel. Ez a nemzeti boldogulásnak az útja. Második ház: a kultúrház. Leg yen minden faluban kultúrház. A kultúr- házban művelődik a magyar ifjúság. Ott tanulja a magyar dalt, a magyar táncot. Ne zsidó íirkószok kicsavart dallamára mulasson a magyar, hanem az ősi magyar dalok pattogó ritmusára, örömre van szükség, de ezt az örömet ne idegenéktől kérjük és ne idegenben keressük. Harmadik ház: a szövetkezeti ház. Legyen minden faluban szerv, amely a parasztság anyagi jólétéről gondoskodik. Több' tudásra, több szakértelemre van szükség. Ezt biztosítják a falusi agrárifjak számára a népfőiskolák. Negyedik ház: az Isten háza. Legyünk Szent István igazi és hűséges magyarjai. Látogassuk a vasárnapi szentmiséket, mert templom nélkül, Krisztus nélkül nincs magyar jövő. nincs országépítés. Hálát adott az isteni Gondviselésnek, hogy Csesztregen lehet, ahol édesanyja 38 év előtt a \ ilágra hozta. A legnagyobb szeretet hangján köszöntötte előtte ülő édesanyját s megköszönte neki, hogy papot nevelt belőle. Ezután felszólította a nagy számban megjelent if júságot,' tömörüljenek a Kálót lobogója alatt, mert ennek célkitűzése vezeti el az agrártársadalmat a boldog és szép jövőhöz. Zenz Péter esperes rámutatott P. Kerkai áldozatos és szerzetesi életére. Ö mindenét odaadta: Krisztusért, a vallásért. Ez a hősies, teljes lemondás le’ke ítsen mindnyájunkat" a bit szerint való buzgó életben és a Krisztuskövetésben.' A Himnusz e! éneklésével zárult az ünnepség. 1 1942/310 vght. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Dr. Zsidó Sándor ügyvéd által képviselt Rónai József javára 731 pengő tőke és több' követess és járulékai erejéig, amennyiben a követelésre időközben részletfizetés történt, annak beszámításával a zalaegerszegi kir. járásbíróság 1941. évi P. K. 12865 sz. végzésével elrendelt kielégítési végrehajtás folytan végrehajtást szenvedőtől 1941. évi szeptember hó 2-án lefoglalt 4165 pengőre becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak az 1908. évi XLI. te. 20. §-a alapján az árverés megtartását elrendelem, de csak arra az esetre, ha a kielégítési joguk ma is fennáll és ha ellenük halasztó hatályú igénykereset folyamatban nincs, — végrehajtást szenvedő lakásán, üzletében, Csesztregen-Paraszán leendő megtartó ára batáridőül 1942. évi augusztus hé 17. napjának délutáni 3 órája tűzetik ki, amikor a bíróilag lefoglalt autó, állatok, s egyé!) ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is, — de a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabban nem — el fogom adni még akkor is, ha a végrehajtató a helyszínen nem jelenne meg, ha csak ellenkező kívánságot — írásban — nem nyilvánít. Zalaegerszeg, 1942. július hó 29-en. Dénesi István kir. jbírósági végrehajtó. Sfcebb lesz a kő és több lesz a férfi Tóth Gyulánál vásárolt ruhában.
