Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-10 / 179. szám

2. ZA LA MEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 10. szelleme, ütőképessége, végső győzelmünk és magyar jövőnk. De tisztában van azzal is e vármegye népe — okulva 1918—19-ből —, hogy ki a belső ellensége. Végül kérte a miniszter'elnököt, hogy ma, amikor itt tulajdonképen szemlét tart, legyen iez a szemle alapos, ne szemlélje meg csak az első sorokjat, amelyek minden szemlén a legdaliáslabb legényekből állanak és mindig kifogástalanok, hanem lássa meg szeme a hátsó sorokat is, azokat, ahol bizony van ja­vítani és orvosolni való. »Én meg fogom nyi- tani az utat a hátsó sorokhoz és kérem a mi­niszterelnök urat s ha szabad, a jelenlevő első munkatársait, a miniszter urakat is, te­kintsék meg azokat, mert így lesz eredmé­nyes, építő munkát adó, áldásos és örökké emlékezetes, igazán felejthetetlen ünnep ez a mai látogatás Zala vármegye számára«. Üdvözlések. A főispán után Barcza László dr. a tör­vényhatósági bizottság nevében köszöntötte a miniszterelnököt s történelmi keretbe foglalt beszédében rámutatott arra, hogy míg előbb a vármegye a politikai életnek volt irányítója, ma a gazdasági és szociális élet irányítását vette át. Kérte útviszonyaink megjavítását. Cs. Darab József gazdasági tanácsos a várme­gye kisgazda- és földművestársadalmának üd­vözletét tolmácsolta. Szólt a telepítésről s an­nak az óhajának adott kifejezést, vajha a za­lai anyák lelkiségét lehetne áttelepíteni egykés vidékekre. Lassúnak tartja a tempót a zsidó - birtokok kisajátítása körül. Hizlalás céljaira takarmány biztosítását kéri. Vitéz Tóth Béla a nagykanizsai Baross elnöke, a Baross Szö­vetség nevében mondott üdvözletei. Három irányú kérelmet terjesztett elő: a zúgkeres- kedelem megakadályozása, a kereskedelemnek képesítéshez kötése és tanoncoíthonok' létesí­tése tárgyában. A belső frontot a Baross-szel- lemhen kell megszervezni. A köszöntések után Kállay Miklós miniszter­elnök mondotta el nagy beszédét Mindenekelőtt köszönetét mondott a sze­retetnek és bizalomnak megnyilvánulásáért, majd arról beszélt, mi a nyugati magyar ha­tár népének feladata. Az egyik, hogy első legyen, aki itt a ha­táron a maga magyarságán átszűrje a baráti nyugat gondolatait és így bocsássa a magyar életbe, de őrt áll a nyugati határ magyarsága lázért is, hogy mi nyugodtak legyünk abban ű tudatban, hogy ebben az országban olyan színmagyar vidékek vannak, amelyek soha má­sok, mint magyarok, nem lesznek cs nem lehetnek. Idézte Zala vármegye nagyjainak, Kisfaludy- nak, Deáknak emlékét. — A mai nehéz időkben vezessen ben­nünket Deák Ferenc bölcsesége, hite, nyugal­ma, de törhetetlen bizalma is a nemzet fel­támadásában és örökkévalóságában — mon­dotta a miniszterelnök. — A »tekintetes úrhoz« akartam elza­rándokolni, akinek szellemét a maga egysze­rűségében és a maga honfitársaival való egy­formaságában kell magunkévá tenni mindany- nyiunknak, akik vezetni akarunk ebben az országban. Ezután a miniszterelnök a zsidóbirtokok Gyakorlott könyvelőt napi elfoglalt- «ágra felveszünk. Ajánl*■ kiadóhivatalba kell beadni. elvételével kapcsolatban rámutatott arra, hogy egymillió holdon felüli földet gyorsabb tem­póban még nem szereztek meg a magyar­ságnak. A törvényjavaslat végrehajtási utasítását hétfőn délután tárgyalja le a miniszterelnök a földművelésügyi miniszterrel, hogy az elvett földek a magyarság és a termelés szempont­jából egyaránt megbízható s arra való kezekbe kerüljenek. Majd a strómanok és az »Aladá­rok« kérdéséről beszélt. Az átmeneti időknek — mondotta — mindig megvannak a maguk huligánjai. Magának a kereskedelemnek kell ön­magából kitaszítani őket, törvénnyel körülírni ezt nagyon bajosan lehet. — Az országot járva — folytatta a mi­niszterelnök — elmondtam mór felfogásomat a nagy nemzeti problémákról. Ilyen a harc kint az orosz fronton: ilyen külpolitikai hely­zetünk, elsősorban a körülöttünk lévő álla­mokkal kapcsolatban. Most néhány, a nemzet széles érdekét érdeklő kérdéssel kívánok fog­lalkozni. Elsőnek a közigazgatásról szólt a mi­niszterelnök. Nincs nagyobb szociális problé­ma — mondotta — s a szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, ainlcly a nagy állami célokat és a leg­kisebb ember érdekeit egyformán szem előtt tartja. Az állami közigazgatást tehát közelebb kell hozni az egyes emberhez. Bejelentette ezután a miniszterelnök, hogy a belügyminiszter el­készült a közigazgatás nagy á'a’akrtását je­lentő közigazgatási reformról szóló törvény- javaslattal. A háborús időket nem tartja alkal­masnak arra, hogy ilyen nagyjelentőségű re­formot teljes egészében keresztülvihessünk, vannak azonban olyan részei, amelyek már most megvalósíthatók. Ezeket a belügyminisz­ter törvényjavaslat formájában már az ősz folyamán a törvényhozás elé terjeszti. Átál­lítják a földművelésügyi igazgatást is, s ez­után vármegyei kirendeltségek formájában de­centralizálják, úgy hogy csak a legfontosabb ügyek kerülnek majd fel a minisztériumba. Hasonló megoldásra van szükség — folytatta a miniszterelnök — a közellátás terén is. De­centralizálják a munkaközvetítést is. A mi­niszterelnök ezután az árszínt kérdéséről be­szélt. Gazdapanasz volt a búza árának nem- emelése, a közönség nagy panasza pedig az, hogy sok árút nem a hivatalos áron kap, ha­nem csak zúgban, feketén tud hozzájutni. Rámutatott ezután, hogy ennek a helyzetnek nem az az oka, mert szövetségeseinknek exportálunk. Sajnos, nagyon keveset exportálunk — mon­dotta a miniszterelnök. — A múlt évben ga- bonaneniűt alig exportáltunk. Az idén szícretncnk segítségére sietni velünk küzdő barátainknak, nagyon meg kell azonban vizsgálnunk a ma­gyar termés mennyiségét, hogy erre az annyira szükséges és kívánatos megsegítésre gondolhassunk, mert nem lehet laz alá a fej adag alá nyúlni, amelyet ma biztosítunk a magyar népnek. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy az árrendszert nem tekinti merevnek. Ha az életkörülmények a mai árrendszer módosítá­sát kívánják, a nélkül, hogy közel látásunk en­nek következtében károsodást és drágulást szenvedne, meglesz rá a lehetőség. Közölte ezután, hogy október 15-ig fokozott munkatem­póval a katonaság és a hadiüzemek műnká ai ak bakancsszükségletén fe­lül 350.000 pár bakancsot tudunk gyártani. Magyarországon jelenleg 250.000 gazdasági cseléd van és 450.000-re tehető az állandó munkások szama, Ezek részére október l~5ig 350.000 pár bakancsot tud juttatni a kor­mány 25 pengőtől 37 pengőig terjedő, csakis nekik járó áron. Ez a 350.000 pár kitűnő bőrtalpú, egyben szegeit bakancs részben mar­habőrből, részkén nagyon jó disznó­bőrből készük Ezenkívül kereskedelmi forgalomba jut két­millió pár úgynevezett típuscipő, amit utal­vány ellenében lehet majd beszerezni. Ezután a miniszterelnök a búzaárról be­szélt. Megemlítette, bogy a múlt év őszén a mezőgazdasági árak 30—40 százalékos eme- 1 ere vei sike ült kiegyen item a mezőgazdasági árak indexet. Azóta e téren — elsősorban a feke epia on — erős elío'ódás mutatkozik. A kérdést azonban nem lehet megoldani azzal, ha a búza árát 30 pengőről felemeljük 40 pengőre, mert ez ugyanilyen arányú tisztviselő- fizetés-eme’ést, ipari munkabéremelést, eset­leg mezőgazdasági munkahéremelést is jelent, nem szóba arról, amit adózásban is jelentene. A miniszíerelnök ezután figyelmez­tette a gazdaközönséget, hogy ez nem az az idő, amikor azt nézzük, hogy g\a ápo ljunk, vagy vagyonosod jónk. Ma örüljünk, ha át tudjuk menteni örökölt vagy régebben megszerzett, vagyonúnkat. Ez­után az ipari áraknak a mezőgazdasági árak­kal való összhangba hozásáról beszélt a mi­niszterelnök. Bejelentette, hogy a gazdasági csúcsminiszter vezetése alatt a gazdasági mi­niszterek újra átkalkulálják a gyári árakat s lezeket a kereskedelmi árréseket a minimumra szorítják le. j A f eszült figyelemmel végighallgatott és helyeslésekkel sűrűn megszakított beszéd után az egybegVultek elénekelték a Himnuszt és azután a miniszterek küldöttségeket fogadtak. A küldöttségek közül elsőnek a papság küldöttsége üdvözölte a miniszterelnököt, majd a tisztviselők, a Baross és a MÉP küldöttségeit fogadta a főispáni fogadóban, Radocsay László igazságügyminiszter az alispán fogadójában fo­gadta a bírákat, közjegyzőket, az ügyvédi ka­mara tagjait, Bánffy Dániel báró földműve­lésügyi miniszter a vármegyeháza kistermé­ben fogadta Zala vármegye gazdaközönségének' képviseleteit, Antal István nemzetvédelmi és propagandaminiszter a nemzetpolitikai társa­ság tagjait fogadta a főispán hivatali helyisé­gében, Lukács Béla miniszter meglátogatta a Magyar Élet Pártjának zalaegerszegi párhelyi­ségét és fogadta a pártvezetőség tagjait. Kihallgatások után a miniszterelnök és kísérete a megállapított útiterv szerint foly­tatta útját Balatonfüred felé. Különlegest VV ; szép n o i MM ♦ Horváth Jenő ; divatáruüzletében ! Zalaegerszeg, (Plébániaépület) :

Next

/
Thumbnails
Contents