Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-10 / 179. szám
2. ZA LA MEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 10. szelleme, ütőképessége, végső győzelmünk és magyar jövőnk. De tisztában van azzal is e vármegye népe — okulva 1918—19-ből —, hogy ki a belső ellensége. Végül kérte a miniszter'elnököt, hogy ma, amikor itt tulajdonképen szemlét tart, legyen iez a szemle alapos, ne szemlélje meg csak az első sorokjat, amelyek minden szemlén a legdaliáslabb legényekből állanak és mindig kifogástalanok, hanem lássa meg szeme a hátsó sorokat is, azokat, ahol bizony van javítani és orvosolni való. »Én meg fogom nyi- tani az utat a hátsó sorokhoz és kérem a miniszterelnök urat s ha szabad, a jelenlevő első munkatársait, a miniszter urakat is, tekintsék meg azokat, mert így lesz eredményes, építő munkát adó, áldásos és örökké emlékezetes, igazán felejthetetlen ünnep ez a mai látogatás Zala vármegye számára«. Üdvözlések. A főispán után Barcza László dr. a törvényhatósági bizottság nevében köszöntötte a miniszterelnököt s történelmi keretbe foglalt beszédében rámutatott arra, hogy míg előbb a vármegye a politikai életnek volt irányítója, ma a gazdasági és szociális élet irányítását vette át. Kérte útviszonyaink megjavítását. Cs. Darab József gazdasági tanácsos a vármegye kisgazda- és földművestársadalmának üdvözletét tolmácsolta. Szólt a telepítésről s annak az óhajának adott kifejezést, vajha a zalai anyák lelkiségét lehetne áttelepíteni egykés vidékekre. Lassúnak tartja a tempót a zsidó - birtokok kisajátítása körül. Hizlalás céljaira takarmány biztosítását kéri. Vitéz Tóth Béla a nagykanizsai Baross elnöke, a Baross Szövetség nevében mondott üdvözletei. Három irányú kérelmet terjesztett elő: a zúgkeres- kedelem megakadályozása, a kereskedelemnek képesítéshez kötése és tanoncoíthonok' létesítése tárgyában. A belső frontot a Baross-szel- lemhen kell megszervezni. A köszöntések után Kállay Miklós miniszterelnök mondotta el nagy beszédét Mindenekelőtt köszönetét mondott a szeretetnek és bizalomnak megnyilvánulásáért, majd arról beszélt, mi a nyugati magyar határ népének feladata. Az egyik, hogy első legyen, aki itt a határon a maga magyarságán átszűrje a baráti nyugat gondolatait és így bocsássa a magyar életbe, de őrt áll a nyugati határ magyarsága lázért is, hogy mi nyugodtak legyünk abban ű tudatban, hogy ebben az országban olyan színmagyar vidékek vannak, amelyek soha mások, mint magyarok, nem lesznek cs nem lehetnek. Idézte Zala vármegye nagyjainak, Kisfaludy- nak, Deáknak emlékét. — A mai nehéz időkben vezessen bennünket Deák Ferenc bölcsesége, hite, nyugalma, de törhetetlen bizalma is a nemzet feltámadásában és örökkévalóságában — mondotta a miniszterelnök. — A »tekintetes úrhoz« akartam elzarándokolni, akinek szellemét a maga egyszerűségében és a maga honfitársaival való egyformaságában kell magunkévá tenni mindany- nyiunknak, akik vezetni akarunk ebben az országban. Ezután a miniszterelnök a zsidóbirtokok Gyakorlott könyvelőt napi elfoglalt- «ágra felveszünk. Ajánl*■ kiadóhivatalba kell beadni. elvételével kapcsolatban rámutatott arra, hogy egymillió holdon felüli földet gyorsabb tempóban még nem szereztek meg a magyarságnak. A törvényjavaslat végrehajtási utasítását hétfőn délután tárgyalja le a miniszterelnök a földművelésügyi miniszterrel, hogy az elvett földek a magyarság és a termelés szempontjából egyaránt megbízható s arra való kezekbe kerüljenek. Majd a strómanok és az »Aladárok« kérdéséről beszélt. Az átmeneti időknek — mondotta — mindig megvannak a maguk huligánjai. Magának a kereskedelemnek kell önmagából kitaszítani őket, törvénnyel körülírni ezt nagyon bajosan lehet. — Az országot járva — folytatta a miniszterelnök — elmondtam mór felfogásomat a nagy nemzeti problémákról. Ilyen a harc kint az orosz fronton: ilyen külpolitikai helyzetünk, elsősorban a körülöttünk lévő államokkal kapcsolatban. Most néhány, a nemzet széles érdekét érdeklő kérdéssel kívánok foglalkozni. Elsőnek a közigazgatásról szólt a miniszterelnök. Nincs nagyobb szociális probléma — mondotta — s a szociális kérdéseknek nincs jobb megoldása, mint a jó közigazgatás, ainlcly a nagy állami célokat és a legkisebb ember érdekeit egyformán szem előtt tartja. Az állami közigazgatást tehát közelebb kell hozni az egyes emberhez. Bejelentette ezután a miniszterelnök, hogy a belügyminiszter elkészült a közigazgatás nagy á'a’akrtását jelentő közigazgatási reformról szóló törvény- javaslattal. A háborús időket nem tartja alkalmasnak arra, hogy ilyen nagyjelentőségű reformot teljes egészében keresztülvihessünk, vannak azonban olyan részei, amelyek már most megvalósíthatók. Ezeket a belügyminiszter törvényjavaslat formájában már az ősz folyamán a törvényhozás elé terjeszti. Átállítják a földművelésügyi igazgatást is, s ezután vármegyei kirendeltségek formájában decentralizálják, úgy hogy csak a legfontosabb ügyek kerülnek majd fel a minisztériumba. Hasonló megoldásra van szükség — folytatta a miniszterelnök — a közellátás terén is. Decentralizálják a munkaközvetítést is. A miniszterelnök ezután az árszínt kérdéséről beszélt. Gazdapanasz volt a búza árának nem- emelése, a közönség nagy panasza pedig az, hogy sok árút nem a hivatalos áron kap, hanem csak zúgban, feketén tud hozzájutni. Rámutatott ezután, hogy ennek a helyzetnek nem az az oka, mert szövetségeseinknek exportálunk. Sajnos, nagyon keveset exportálunk — mondotta a miniszterelnök. — A múlt évben ga- bonaneniűt alig exportáltunk. Az idén szícretncnk segítségére sietni velünk küzdő barátainknak, nagyon meg kell azonban vizsgálnunk a magyar termés mennyiségét, hogy erre az annyira szükséges és kívánatos megsegítésre gondolhassunk, mert nem lehet laz alá a fej adag alá nyúlni, amelyet ma biztosítunk a magyar népnek. A miniszterelnök ezután kijelentette, hogy az árrendszert nem tekinti merevnek. Ha az életkörülmények a mai árrendszer módosítását kívánják, a nélkül, hogy közel látásunk ennek következtében károsodást és drágulást szenvedne, meglesz rá a lehetőség. Közölte ezután, hogy október 15-ig fokozott munkatempóval a katonaság és a hadiüzemek műnká ai ak bakancsszükségletén felül 350.000 pár bakancsot tudunk gyártani. Magyarországon jelenleg 250.000 gazdasági cseléd van és 450.000-re tehető az állandó munkások szama, Ezek részére október l~5ig 350.000 pár bakancsot tud juttatni a kormány 25 pengőtől 37 pengőig terjedő, csakis nekik járó áron. Ez a 350.000 pár kitűnő bőrtalpú, egyben szegeit bakancs részben marhabőrből, részkén nagyon jó disznóbőrből készük Ezenkívül kereskedelmi forgalomba jut kétmillió pár úgynevezett típuscipő, amit utalvány ellenében lehet majd beszerezni. Ezután a miniszterelnök a búzaárról beszélt. Megemlítette, bogy a múlt év őszén a mezőgazdasági árak 30—40 százalékos eme- 1 ere vei sike ült kiegyen item a mezőgazdasági árak indexet. Azóta e téren — elsősorban a feke epia on — erős elío'ódás mutatkozik. A kérdést azonban nem lehet megoldani azzal, ha a búza árát 30 pengőről felemeljük 40 pengőre, mert ez ugyanilyen arányú tisztviselő- fizetés-eme’ést, ipari munkabéremelést, esetleg mezőgazdasági munkahéremelést is jelent, nem szóba arról, amit adózásban is jelentene. A miniszíerelnök ezután figyelmeztette a gazdaközönséget, hogy ez nem az az idő, amikor azt nézzük, hogy g\a ápo ljunk, vagy vagyonosod jónk. Ma örüljünk, ha át tudjuk menteni örökölt vagy régebben megszerzett, vagyonúnkat. Ezután az ipari áraknak a mezőgazdasági árakkal való összhangba hozásáról beszélt a miniszterelnök. Bejelentette, hogy a gazdasági csúcsminiszter vezetése alatt a gazdasági miniszterek újra átkalkulálják a gyári árakat s lezeket a kereskedelmi árréseket a minimumra szorítják le. j A f eszült figyelemmel végighallgatott és helyeslésekkel sűrűn megszakított beszéd után az egybegVultek elénekelték a Himnuszt és azután a miniszterek küldöttségeket fogadtak. A küldöttségek közül elsőnek a papság küldöttsége üdvözölte a miniszterelnököt, majd a tisztviselők, a Baross és a MÉP küldöttségeit fogadta a főispáni fogadóban, Radocsay László igazságügyminiszter az alispán fogadójában fogadta a bírákat, közjegyzőket, az ügyvédi kamara tagjait, Bánffy Dániel báró földművelésügyi miniszter a vármegyeháza kistermében fogadta Zala vármegye gazdaközönségének' képviseleteit, Antal István nemzetvédelmi és propagandaminiszter a nemzetpolitikai társaság tagjait fogadta a főispán hivatali helyiségében, Lukács Béla miniszter meglátogatta a Magyar Élet Pártjának zalaegerszegi párhelyiségét és fogadta a pártvezetőség tagjait. Kihallgatások után a miniszterelnök és kísérete a megállapított útiterv szerint folytatta útját Balatonfüred felé. Különlegest VV ; szép n o i MM ♦ Horváth Jenő ; divatáruüzletében ! Zalaegerszeg, (Plébániaépület) :
