Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-05 / 175. szám
í XXV. évfolyam. 175. szám. - i ^ ARA 8 FILLÉR. ' 1942. augusztus 5. SZERDA. ( Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Shdaegerszeg, Széchenvi-tér 4. Telefon: 128. ■ POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Bt Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368j j ________Hirdetések díjszabás szerint. Uj osztály a nemzet tagjai kizöit kintve ez az ifjúság csak vigasza lehet a jövő társadalmának, ahol az orvos, a jogász, a mérnök nem az életküzdelmen kívül álló emberekből sorozódik, hanem azokból, akik maguk is küzdők, verejtékezők voltak valamikor. Ha az új Európa megszületik és egeit a béke arany napja ragyog, akkor sokat köszönünk ennek az ifjúságnak. Mussolini az Isonzó partvidékéről és a Karszt dombjairól A nyári nagy szünidőben lépten-nyomon találkozunk diáksapkás fiúkkal, akik olyan munkát végeznek, amilyent még csak pár évvel is ezelőtt alig végeztek volna. Tanulónak, diáknak lenni ugyanis ezelőtt nem jelentett mást, mint tízhónapi előkészülést az életre és kéthónapi semmittevést. Bizonyos társadalmi megalapozottság, anyagi jólét, az életküzdelmen való kívülállás jellemezte a diákéletet. Ki kell mondanunk: a diákgyerek azzal iparkodott kimutatni azt, hogy »úri« pályára készül, hogy még a legegyszerűbb, a legkönnyebb, szolgainak épenséggel nem látszó munkától is úgy irtózkodott nagyvakáció idején, mintha az mindent levont volna értékéből. Most azután, amikor dolgozó diákot pillantunk meg, eszünkbe jut, hogy hazánknak minden irányban megnyilvánuló erőfeszítése nyomán egy új osztály kopogtat a nemzeti test termelői folyamatába való bekapcsolódásba s ez az osztály a magyar diákság. A diákéletről vallott felfogás ma sok mindennel együtt megváltozott- Ma ugyanis, amikor köztudattá válik az, hogy minden munka — szolgálat, mintha a munka nagyobb értékelésben részesülne. Szolgálat az iparosé, kereskedővé, tudósé, orvosé, művészé és a — diáké. Ma minden energia egy magasabb célkitűzés szerves része, amelyre a társadalom mint elengedhetetlenre számít. Ennek megyés átértése emelte szolgálattá a munkát és hozta ezzel közelebb egymáshoz a különféle munkákat, amelyekre — végre kitűnik — egyformán szükség van a nagy gépezetben. A nagy gépezet ma az élni akaró, kultúráját, művészetét, vallását, emberi létét féltő Európa. Az az Európa, amelybe beletartoznak a gótikus székesegyházak, a fehér kenyér, a színház, a hétvégi kirándulásra rohanó vonatok, — a helyett az Európa helyett, ahol] mindezt csak a Lenin-szobor helyettesíti. Ez az évezredek csúcsán álló Európa néz várakozóan polgárjogot nyert legújabb rétegére: a tanuló ifjúságra, amelynek soraiban látunk munkatáborokban építő, gyárban csomagoló, műhelyben kalapáló diákokat, teheneket fejő, idegen asszonyok helyett főző, dajkáló diák- leányokat. Tudjuk, hogy munkájuk dicséretes, de ugyanakkor azt is érezzük, hogy nem volna helyes, ha a szerepeket felforgatva ma tőlük csak ezt vámók. A diáknak tegnap, ma és holnap egy a dolga: tanulni. A nyáron kalapáló, vagy utal készítő diák rendkívüli jelenség. Szabállyá csak akkor válhatik, ha célja több, mint a termelés: a munka megismerése után a munkásnak és a munkának a megbecsülése. Erre számítunk is, amint azt fönntebb már ki is fejeztük. A dolgozó diák a munkából hasznot húz: megkeresi a szünidőben az iskolai költségek egyrészét, — el is dicsekedik ezzel íés senki le nem nézi. Aki pedig nem keresetnek tekinti ezt a munkát, az abban megne- mesül, másképen nézi a világot, a munkát, mint eddig nézte. Zavaros és önvédelmi végső erőfeszítésre kényszerített korunknak nagy értéke, hogy kitermelte a fizikai munka verejtékében gyöngyöző diákot. Néhány évtizeddel előre teA Duce az Isonzó partján fekvő Goriziá- ban az olasz vezérkar több parancsnokát, köztük Cavalíero marsall hadseregfőparancsnokot és Ábrosio tábornokot, fogadta. A szlovéniai és dalmáciai olasz haderő főparancsnoka, Roatta tábornok a Duce kívánságára jelentést tett a megszállott területeken kialakult helyzetről. A Duce ezután a hadsereg tábornokaihoz beszédet intézett, amelyben ismertette a tengely általános katonai helyzetét, különösen az olaszok harci szerepét. A 2 órás kihallgatás közben Gorizia lakossága hatalmas tüntetést rendezett Mussolini mellett. Az egyik olasz lap katonai munkatársának megállapítása szerint az angolok legtöbb csapatukat kivonták a Kaukázusból, hogy ezeket az egyiptomi hadszíntérre vessék. A lap megállapítja, hogy katonai részről az elmúlt hónapban ismételten kijelentették, abban a pillanatban, amikor a német csapatok közeledni fognak a Kaukázushoz, ott a szovjetorosz csapatok mellett brit csapatok is lesznek, hogy ezt a hadászatilag fontos haA tanácskozás után a Duce az erkélyre lépett és beszédet intézett a tömeghez, amelyben rámutatott az olasz csapatok történelmi tetteire az Isonzó partján és a Karszt domb"-* jain, amelyek mindörökké hozzákapcsolódtak Itájiához. Beszédét azzal a megállapítással fejezte be, hogy a tengelynek és Japánnak minden eszköze megvan a győzelem kivívásához^ A Stefani-iroda jelenti, hogy az olasz lapok részletesen közlik a Duce goriziai látogatásáról szóló jelentéseket. Kiemelik azt a lendületes beszédet, amelyet a Duce Goriziáb'an mondott és a nagy lelkesedést, amellyel a lakosság a látogatást fogadta. tárvonalat védelmezzék. Ez a jóslás, azaz a: német csapatok megjelenése a Kaukázusban a lap szerint most beteljesedett, azonban nem lehet megállapítani brit csapatok jelenlétét <1 Kaukázusban. A lap ebből azt a következtetést vonja ífe, hogy a német és olasz csapatok cszakafrikai előrehaladása kényszerítette a briteket arra, hogy a Közel-Keletről és &. Kaukázusból valamennyi csapatukat elvonják és Egyiptomba szállítsák. ************************************************************************ Győzelmes előnyomulás Észak- Kaukázusban A véderő főparancsnoksága közli: vés, háztól-házra folytatott harcban elfoglal A német hadosztályok megtörték a he- ták Vorosilovszk ipari várost, lyenkint makacsul harcoló bolseviki utóvédek A légi haderő kötelékei megsemmisítő havédelmét az Azovi-tengertől keletre. A had- tással támadták éjjel és nappal az ellenség sereg gyorskötelékei és a fegyveres SS-kö- repülőtereit, szállító útvonalait és vasúti betel ékek merész előretörésben több helyen el- rendezéseit egészen a Kaukázus hegység nyúl- érték a Kuban-folyót. A német csapatok he- ványáig elterülő egész területen. Franciaországnak még slszámslni- valája van Angliával A francia Le Nouveau Temps hétfőn vezércikkben foglalkozik a második hadszíntér és Franciaország helyzetével. Megállapítja a lap, hogy a francia nép célkitűzései semmikép sem. egyeznek az angolokéval. Az angol-szovjet együttműködést csak olyan emberek támogatják, akik maguk is kommunista érzelműek és segíteni akarják a szovjet rendszer uralomrajutását. Francia- országnak még nagyon sok elszámol nival ója van az angolokkal. A számla legfontosabb' tétele Dünkirchen, Szíria, Dakar és Paris bombázása. A második hadszíntér kérdésében Franciaország nem hajlandó további áldozatokat hozni annak a szövetségesnek, amely oly csúnyán elárulta. Az Aujourdhui ugyanezzel a kérdéssel foglalkozva megállapítja, hogy Londonnak mái; csak igen kevés híve akad és a néppárt néhány megmaradt csatlósa nem jelenthet számottevő segítséget. Mindenesetre különb hadsereget kell küldenie Angliának", mint amilyen lord Gorté volt. Kaukázusból Egyiptomba vitték az angol csapatokat
