Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)

1942-08-04 / 174. szám

! 2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 4. dik. Ebben a pillanatban lövés éri a baloldali hernyótalpát. Az utána következő segítségére piet. Vontatókötélre veszi, miközben egv tiszt ugrik ki belőle... Szemkápráztató gyorsaság­gal pereg az izgalmas film. A második lövés joldaíbakapja a félig béna páncélóriást... Fül­siketítő robbanás nyomán egyszerre borul láng ­ba ... Három kezelője meg sem tudott moz­dulni. Szempillantás alatt égtek szénné. A me­nekülni akaró parancsnokló hadnagyot pus­kagolyó terítette le ... v Ész nélkül menekült a vontató óriás. De nem jutott messzire, sorsa ötszáz lépéssel ar­rébb, egy mély ároknál teljesedett be... A »kotlólc« után szétszaladtak a »csirkék« is... Menekülni, menekülni mindenáron... Szétszór­tan, bénára lőve maradtak gabonatáblák kö­zepén az áttörésre szánt vöröscsillagos hadi­gépek. Két óra múlva kaptuk a hírt: a szárnyun­kon támadó német páncélosok és rohamjár­őrök kemény ellenállás leküzdése után beha­toltak a városba. Nagy ünnepélyességgel nyílt meg a keszthelyi Nyári Egyetem A keszthelyi Nyári Egyetemet három évi ^szünetelés után vasárnap, augusztus 2-án nyi­tották meg ünnepélyes keretek között. A meg­nyitó ünnepélyen résztvett herceg Festetics Györgyné is. A földművelésügyi minisztérium képviseletében Herkély Tibor dr. min. taná­csos, vármegyénk képviseletében Brand Sán­dor dr. alispán, Somogy vármegye képvisele­tében Széchenyi Endre gróf főispán jelent meg. A nyári egyetemet rendező pécsi Erzsébet Tu­dományegyetem tanácsa Vargha Daniján Rec­tor Magnificus vezetésével vett részt a meg­nyitáson s ott voltak Keszthely hatóságainak, hivatalainak, intézeteinek s társadalma min­den rétegének képviselői. Az egri jogakadé­miát 30 tagó emerikánás csoport képviselte. A megnyitást megelőzően a plébániatemp­lomban Szerecz Imre dr. apátplébános Yeni Sanctes szentmisét s mise közben szentbeszé­det mondott, amelyben hangsúlyozta, hogy: az Ur félelme a bölcseség kezdete. Az ünneplő közönség szentmise után a gazdasági akadémia dísztermébe vonult, ahol •Vargha Damján dr. elmondta megnyitó be­szédét. Köszönetét mondott mindazoknak, akik a Nyári Egyetem megnyitását lehetővé tet­ték s magyarázatát adta annak, milyen je­lentőségük van a Nyári Egyetem előadásai­nak s bizonyítgatta, hogy a pécsi egyetem az egész Dunántúlnak egyeteme. Azért elen­gedhetetlenül szükséges az ideiglenesen be­szüntetett bölcsészeti karnak mielőbbi visz- szaállítása. Brand Sándor dr. alispán nagy beszédé­ben hálásan emlékezett meg a pécsi egyetem munkájáról s különösen kiemelte a pécsi ta­nároknak azt a Zalára vonatkozó munkáját, amelyben kimutatták, hogy a varmegye déli határa csak a Dráva lehet. Majd Keszthely iránt érzett elismerésének kifejezése után mint alispán kötelező ígéretet tett, hogy Zala megye tekintélyének egész súlyával munkál­kodik azon, hogy a pécsi egyetem teljes le­gyen. Végül a vármegye nevében köszöntötte a pécsi egyetemet, annak tanárait és a nyári tanfolyamát. Ezután flauster János dr. gazd. akadémiai igazgató és Lang József városbíró üdvözölték a Nyári Egyetem vezetőségét, majd Óriás Nándor dr. egyetemi tanár, a Nyári Egyetem igazgatója részletes tájékoztatót adott a Nyári Egyetem munkájáról S azokról az áldozatok­ról, amelyeknek meghozatala biztosította a megnyitást. A hallgatók száma egyébként 20 százalékkal felülmúlja a legutóbbi (1938) Nyári Egyetem belföldi hallgatóinak létszámát. A díszes megnyitó ezzel befejeződött s hétfőn reggel megkezdődtek az előadások. Az első előadást Molnár Kálmán dr. tar­totta az országgyűlés felsőházáról. Nagy a mezőgazdasági munkás­felesleg Zalában Áttelepítést kér a Kamara Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara legutóbbi közgyűlésén indítványt terjesztettek elő, hogy a mezőgazdasági munkások részére házhelyet ott adjanak ki, ahol azok munkaal­kalmakhoz juthatnak. Nemze!gazda ági szem­pontból ugyanis a házhelyakció csak akkor éri el célját, ha a felesleges munkásrétegeket oda helyezik el, ahol munkáshiány van. Zala vármiegye az egész ország terü­letén már 1940-ben a második he­lyien állt mezőgazdásági munkásfelcs­ieggel s ez meg növekedni fog, ami érthető is, mert a Mura-vidékről, a ju­goszláv uralom alatt állott, jelenleg azonban mar ismét a Zala vármegyéhez tartozó ré­szekről is évről-évre több ezer mezőgazda- sági munkás dolgozott idénymunkásként a Né­met Birodalomban, akik most itthon keres­nek munkaalkalmat. Ennek a mezőgazdasági munkástömegnek áttelepítését célozta az in­dítvány, amit a közgyűlés el is fogadott s a kérdés elintézésének telepítés útján való ren­dezését kérte a földművelési minisztertől. Érdeklődni lehet m kiadóhivatalban Hogyan kell télire aszalni és szárítani a zöldség- és főzeléknemüeket spárgára fűzve napon, árnyékban és a tűz­hely mellett egyaránt megaszalhatjuk. A városi háztartásokban a takaréktűzhelyek sütői hasz­nálhatók fel zöldség- és főzeiéknemŰek szá­rítására. A tűzhelyen az aszalás befejezése után a megszáradt zöldséget, főzeléket, ár­nyékos, levegős helyen nyomban ki kell te­regetni, hogy a levegőből nedvességet szív­hasson magába. Takaréktűzhelyen kitűnően, lehet aszalni burgonyát, sóskát, hagymát, ká­posztaféléket, kalarábét, zöldbabot, borsót és minden egyéb főzeléket. A helyes aszalásnak egyik főkövetelménye a zöldség- és főzelékneműek gőzölése, páro­lása, mert ezzel nemcsak magát az aszalást! gyorsítjuk, hanem előmozdítjuk azt is, hogy a főzelék megtartsa eredeti színét. A gyökér­félék, a zöldborsó és zöldbab 4—5 percest párolást igényel, a káposztaféléket elég egy­két percig puhítani. Az aszalt főzeléket ugyan­úgy kell elkészíteni, mintha nyers állapot­ban használnánk fel. Dániában feltalálták a „minden fogbetegséget gyógyító orvosságot?“ Talán egyetlen más betegség vagy fáj- í dalom sem annyira általános, mint a fogfá­jás. Ha más betegséget említ valaki társaság­ban, vagy ha esetleg súlyos operációról vagy egyéb bántalmakról számol be valaki, senkit sem hallgatnak cíyan megértő részvéttel, mint azt, aki lyukas, törött fogról, vagy fog-, idegfájdalmakról vagy esetleg foghúzásról be­szél. Sokan töprengenek azon, vájjon mi vol­na a végleges módja a fogfájás megszünteté­sének, illetőleg fájdalomcsillapításának? Tud­niillik a fogorvoshoz járásról — ami a fog­betegségek megszüntetésének egyik legbizto­sabb gyógymódja — sokan félnek vagy pedig csak mindig »majd holnap« felkiáltással igye­keznek meghosszabbítani a fogorvosi vizitet. így tehát nagy érdeklődésre számíthat az a koppenhágai jelentés, amely szerint egy dán orvos »egyetemes gyógyszert fedezett fel minden fogbántalom ellen«. A gyógyszernek i »stílfáéitól« a neve s hír szerint páratlan; gyorsasággal megöli mindazokat a baktériu­mokat, amelyek a fogcsatornába jutottak. A gyulladásos folyamatok pillanatok alatt meg­szűnnek és a daganatok is hamar lelohadnak. A mindenkit annyira érdeklő kérdésről —• a fogfájás megszüntetésére vonatkozó dán ta­lálmányról —- Máthé, Dénes dr. budapesti egyetemi ny. r. tanár ezeket mondotta: — A dán orvos találmánya, a »Sulfati- col«, valószínűen a sulfonamid származékok közé tartozik. Hasonló összetételű és hatású magyar készítmények is vannak, amelyekkel a budapesti Stomatológiai Klinikán is történ­ték, illetve folyamatban vannak kísérleteid) ICé ségtelen, hogy e készítményekkel a gyö­kércsúcs körüli bániaknak bizonyos cseleiben jó eredmények érhetők el, mégis túlzottnak kell tartanunk azt az állítást, hogy a Sulfati- eol »egyetemes gyógyszer lenne minden fog-* A közellátási szervek legfőbb gondja, bogy már most biztosítani tudják azt az élelmiszer­es különösen főzelékmennyiséget, amire a városokban a téli hónapokban szükség van. Ezt előmozdíthatják maguk a háztartások, ha a háziasszony aszalás útján konzervál és fél­retesz télire különböző zöldség- és főzelék- nemüeket. A közellátásügyi minisztérium rö­videsen kiadványt bocsát ki, amelyben nép­szerű útmutatással szolgál az aszalás és tá­rolás módozatairól. A zöldség- és f őzei éknemű eket lehet a na­pon szárítani, de aszalhatok a takaréktűzhe- lyen is. A napon való aszalás nagyon egy­szerű. Legkönnyebben a zöldségféléket lehet megaszalni. Szárítás előtt a zöldségleveleket gondosan ki kell válogatni, a vén, rostos ré- székét eldobni, mert ezek többnyire kese­rűek. A napon a zöldség úgyszólván néhány óra alatt zörgőre szárad és ilyenkor nincs más hátra, mint erős papír-, vagy celof án - zacskóba tenni és szellős helyen felakasztani. A gombát, sárgarépát, csövespaprikát

Next

/
Thumbnails
Contents