Zalamegyei Ujság, 1942. július-szeptember (25. évfolyam, 145-220. szám)
1942-08-01 / 172. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. augusztus 1. Megkezdődtek a balatoni kis olimpiász előkészületei Oltárszentelés Gellénházán Vasárnap, július 26-án, kedves egyházi Hnnepség színhelye volt a gellénházai plébániatemplom. Ekkor áldotta meg Farkas Sándor novai esperes a főoltár új oltárképét és a tzintén most készült Mária-oltárt. A templom eme új ékességeinek meg- lildása után Farkas esperes magasröptű szent- beszédet intézett a nagy templomot teljesen megtöltő hívősereghez. A tőle megszokott ékes- ezóiással és magyaros lelkesedéssel Szent Istvánt, a templom védőszentjét állította a hívek elé, mint a mai nehéz időkben a magyarság biztos és áldott kezű eligazító] át. A mélyhatású üzentbeszédet üimepélyes szentmise követte, «melyet szintén Farkas esperes celebrált segédlettel. Az értékes, jólsikerült oltárképet, amely Szent Istvánt, az Országfelajánlót ábrázolja, Radnóti Kovács Árpád szombathelyi festőművész-tanár készítette. Külön érdekessége a képnek, hogy annakidején Bárdossy László ny. miniszterelnök is megszemlélte Szombathelyen jártában s elismeréssel nyilatkozott róla. Az oltárképet Nemes Ferenc és felesége lickóvadamosi, a Mária-oltárt pedig Pallér Ferenc és felesége, Buday Mária, gellénházai lakosok készíttették, akiknek nagy áldozat- készségét az Egyház nevében Farkas Sándor esperes köszönte meg kedves szavakkal, külön kiemelve azt a tényt, hogy a mostani nehéz viszonyok között áldoztak nagy összegeket az Isten háza szépségénél^ emelésére. A ■agyon érdekes, magyaros oltárt Kovács István műasztalos készítette. ; • í V Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. &4133/1942. Tárgy: Közintézményeknek szállított tej árának megállapítása. L , HIRDETMÉNY Közhírré teszem, hogy folyó évi július 24- től a közintézményekkel, valamint mindazokkal szemben, akik a tejkereskedést vagy tej- ferusítást ipar jogosít vány alapján gyakorolják, esupán a 89.600/1942. K. M. sz. rend. 3. S (1) bekezdésében megállapított viszonteladói tejárak számíthatók fel, vagyis: 1. a legalább 3 és fél százalékos zsírtartalmú teljes tej után literenként 36 fillér, 2. Pasztőrözött, valamint az államilag gü- mőkórmentesnek nyilvánított tehenészetekből Származó teljes tej után literenként 38 fill. Zalaegerszeg, 1942. július 30. Polgármester, <3Film~ózin/iá2 A RÉGI NYÁR. Bemutatja az Edison mozi pénteken és Szombaton 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. (Naponta az első előadás olcsó hely- lárú). A Budai Színkör nagysikerű Békeffy-Laj- Ifcai operettjének filmváltozata a Régi nyár, lamely Podmaniczky Félix kitűnő rendezésében készült Fényes Szabolcs gyújtó hatású zenéjével. Főattrakciója Ilonthy liánná (első filmszereplése, aki nagy színészi kultúrájával la számára új területen is győzedelmeskedett jés bizonyára époly vonzó primadonnája lesz |a filmnek, mint a színpadnak. Mellette elsőnek emeljük kMlajnay szeretetreméltó öreggavallérját, továbbá Csortost, akinek mókás kedve elemében érzi magát a pumpoló nagybácsi alakjában. A többi szereplők: Simor Er- Süsi, Csikós Rózsi, Vaszary Piroska, Szilassy László, a szép Bilinszky Ibolya, Rózsahegyi lés a két Pethes szinte versenyeznek egymással kedvességben, játékos ötletekben. A végeredmény: nagy siker. Jegyét váltsa meg előre! Elővételi pénztár köznap délután 4 órától, vasárnap délelőtt ÖLI—12-ig, délután 2 órától. A Balatoni Kurír, írja: Tizenkét sportág őszi balatoni versenyeinek megrendezése ez esztendőben különös jelentőséget nyer abban, hogy a rendezőbizpttság elnöke, Remé- nyi-SehnelIer Lajos dr., a legnépszerűbb balatoni sportember, szeniélycsen a helyszínen intézkedik a száztagú rendezőgárdával, annak sikeres lebonyolítása érdekében. A balatoni őszi sportéletnek megrendezése, az eddigi évek tapasztalatai alapján, nagy idegenforgalmi esemény és a résztvevő különböző sportágaknak egy nagy baráti találkozója lesz. A nyolcesztendős sporthetek az egyes sportágakat különböző balatoni befektetésekre ösztönözték. A lovaso^ Siófokon állandó jellegű pályát, a galamb!övök pedig Balatonúj- helyen korszerű gépekkel felszerelt verseny- pályát építtettek. A ' Magyar Atlétikai Club megépíttette a siófoki kikötőben a sportheti versenyekre az úszópályát, a motorkerékpár- versenyek részére pe$ig. a zalaegerszegi államépítészeti hivatal 80 ezer pengős költséggel motorkerékpár gyorsasági verseny céljába alkalmas körpályát épített ki Tihanyban. A balatonkiliti repülőtéren szintén nagyarányú átalakításokat végeztek, hogy azt alkalmassá tegyék a balatoni spoffheten rendezendő nagy szabású repülőversenyékie. Az idei háborús esztendőben elsősorban a honvédségi sport céljait szolgáló versenyek vannak nagy számban: így a gyorsleventék Balaton-körüli versenye érdemel különösebb' A környező erdőségek, a folyóvizek partjai olyan értékeket rejteget, amelyeknek fel- használása a háborús viszonyok közepette indokolt. Itt van mindjárt a csalán. A természet rajongója épen úgy, mint a szabadban dolgozó, minduntalan) felszisszen, amikor egy vigyázatlan lépéssel csalánba lép. Bosszankodik, azután továbbmegy, nem Í3 gondol arra, hogy az a másfél, esetleg két méterre is megnövő nagy csalán milyen jó rostanyag, amely többé-kevésbbé pótolja az egyébként 'használatos rostanyagokat. Az úgynevezett hagy csalán felhasználására sor került már az első világháború idején is. Azóta rostjainak kikészítését tökéletesítették, úgyhogy alkalmasabbá vált a textilárúk pótlására. A nyersanyaghiány, amely elsősorban a gyapotszállítások elma- i radása miatt jelentkezett, arra késztette a közeliátásügyi minisztert, hogy a csalánkóró gyűjtését országosan megszervezze. Ezzel kapcsolatban megjelentek azok az ismertetések, amelyek tájékoztatót ladnak a csalán gyűjtésére, szárítására és kezelésére. Ebből tudjuk, hogy rostnyerésre csak a nagy csalán alkalmas, mert erre a célra csak ez ad megfelelő nagyságú tömeget, az alacsony termetű, kis csalán számításba sem jöhet. A legtöbb helyen -»árva csalán« -nak nevezett különböző növények sem tévesztendők össze a csípős csalánnal, mert azok rostnyerésre nem alkalmasak. Ugyanígy alkalmatlan erre a házak körül növő, úgynevezett kis csalán, ami legfeljebb 20—30 centiméterre no s amit zölden rendszerint felvágnak es ba- romfietetésre használnak. A felhasználható nagy csalán akkor adja a legjobb minőségű rostanyagot, amikor n növény már teljesen kifejlődött, virágzása javában van és a legalsó két-három levele fony- nyadni, illetve sárgulni, hullani kezd. Ekkor figyelmet és a kerékpárosoknak Budapest— BaLatonfüréd s utána a Balaton körüli gyorsasági vérsenye. Külön érdekessége a sporthétnek a tihanyi motorkerékpár gyorsasági verseny, amely eddigelé a legvonzóbb attrakciónak bizonyul. De nemzetközi viszonylatban is érdeke« nevezések érkeztek a balatoni sporthétre. így különösen a vitorlázó versenyek szerepelnek sok külföldivel. A németek, olaszok és svájciak érkezését várják a balatonfüredi vitorlás versenyekre. Külföldi nevezés érkezett a galamblövő versenyekre is, ahol két számban a németek és olaszok indulnak. Ez évben vesztnek részt nagyobb számban a leventék is, akik' úszóversenyekben, túraevezésben, kerékpározásban és kajakozásban indulnak. A »VIII. Nemzetközi Sporthét a Balatonon« rendezőbizottsága a helyi hatóságok támogatásával nagyszabású intézkedéseket tett a sikeres megrendezés érdekében és remélhető, hogy ennek eredményei az idei szeptemberben is nagy mértékben mutatkozni fognak.. A balatoni sportélet megteremtése céljait fogja szolgálni a Siófokon a sportbeteken szereplő tizenkét sportág résztvevőinek, »balatoni sportankét ja«, amelyet különböző balatoni sportlétesítmények a balatoni sportok további fejlesztése, általában a Balatonnak szépséges és nagyértékű kincseinek a sportcélokra való jobb hasznosítását tűzte ki céljául. kell Ijearatni. A szárát egészen közel a földhöz kell levágni. A szárítás. A levágott csalánt meg kell szárítani. A szárítás napos helyen, a szabadban történik. Ha az idő száraz, akkor nem szükséges még marokba se kötni, hanem napos helyen egyszerűen el kell a levágott csalánt teregetni. Ida azonban esős az időjárás, ne mulasszuk el a marokbakötést, mert ilyen időben károsodás nélkül csak a marokba kötött csalánszárat lehet megszárítani, egyébként az megfeketedik, illetve megrothad. A markokat szárítás céljára úgy teregetjük ki, hogy először két markot veszünk a kezünkbe és azokat egymáson ollószerűen keresztbe téve, a földre fektetjük. A további | markokat ugyancsak keresztben ezekre fektetjük rá, mégpedig úgy, hogy a lombos végük a földön fekvő markokon, tarlós (vágott) végük pedig a földön feküdjék. Ilyen módon csak a két első marok kerül telje* hosszában á földre, a továbbiakban csak az alsó tarlós (vágott) vége érintkezik a földdel, mert felső végük mindig az előző markon nyugszik. Az ilyen módon kiteregetett csalánról az esővíz lefolyik, mert a markok lejtősen feküsznek egymáson. Ha a markok felső felülete megszárad (e* napos, száraz időben 2—4 nap múlva következik be, esős időben később), akkor azokat át kell raknunk úgy, hogy az alsó, még meg nem száradt oldaluk kerüljön felülre és ezek is megszáradjanak és elveszítsék zöld színüket. Jó időben 2—4 nap múlva ez is megtörténhetik és ha aratáskor a csalán leveleit nem szedtük le, akkor most kell a száraz csalánt! lelombozni. A lomb ok na. A lombozás tehát jó időben az aratás után körülbelül egy hét múlva történik. Csak akGyűjtsük a csalánt, pénzt adnak érte
