Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-04 / 75. szám
ZALAMEGYEI ÚJSÁG Kurd köztársaságot akar látesiteni a Szovjet Teheráni jelentés szerint a Szovjet Aser- beidzsán iráni részének meghódítása után most kurd köztársaságot akar létesíteni. A kurdok megnyerésére irányuló propaganda központját a Szovjet Nahicsevánból Urmiába helyezte át. — Azonkívül a Szovjet Beirutba küldte Bakir kán volt kurd felkelőt, aki hosz- szú ideig Nahicsevánban működött. Bakir feladata megszervezni a szíriai határ mentén élő kurdokat. A tulajdonkepeni Turkesztánban ezek a szovjet tervek az ottani nyugtalansági fokozására vezettek. A harcok most már nem a kurdok és angolok, illetőleg iráni sorkatonaság között folynak, hanem az egyes kurdi »trónkövetelők«, illetőleg ezek törzsei és pártjai között. A legutóbbi kurdisztáni harcokban elesett Bal Amin hadosztályparancsnok, akit Iránban ismertek és nagyra becsültek. Az angolok lázadásra uszítják a szovjet határon élő iráni törzseket Anglia iráni érdekeinek védelmére kénytelen láthatatlan háborút folytatni a közelke- leti szovjet terjeszkedés ellen, — írja a Te- legrapho kimerítő isztanbuli jelentésében. — Anglia igyekszik minden körülmények között 'megakadályozni, hogy erről a csendben folyó harcról bármi is kiszivárogjék. A szovjet csapatok nagyrészt behatoltak az iráni brit érdekövezetbe. Ezelőtt mintegy négy nappal már Disfuli helységnél állottak, azaz 200 kilométernyire Basrától északra. Anglia úgy visel titkos háborút a szovjet ellen, hogy az iráni törzseket Türkmenisztán határán saját szövetségese ellen uszítja. A kurdok lázadása és a Kashgíai s bakitari törzsek felkelése is kétségtelenül a brit propagandára vezethető visz- sza. — o — Zalaegerszeg és a fővonal Zalaegerszeg meglehetősen élénk vasúti forgalommal dicsekedhetik, annak ellenére, hogy nélkülözi a tővonalat. A fővonal ugyanis az elődök könnyelműségéből kifolyóan néhány kilométernyire elkerüli a várost. Lehettek az elődöknek tiszteletreméltó okaik, amelyek arra késztették őket, hogy utasítsák el a városnak felkínált vasútat, de közel sem származott reájok nézve annyi haszon az elutasításból, mint amennyi kárt okozott az az utódoknak anyagi és erkölcsi tekintetben egyaránt. Amíg a vasúti vonal révén a két szomszédos város, Nagykanizsa és Szombathely, ipari, kereskedelmi és kultúrális téren hatalmas elő- haladást tettek, addig Zalaegerszeg falusi sorsban sinylődött. Egy szép, nagy, gazdag vármegyének székhelyét nem lehetett vasúton elérni még akkor sem, amikor már falvak áhítoztak a vasút után. Hosszú évtizedek keserves munkájával sikerült csak a szegény utódoknak az elődök mulasztásait pótolni, hibáikat kijavítani, de csak részben. Az összekötőnek megépítése végre lehetővé tette, hogy az akkori Délivasúton utazók vonaton érkezhessenek be és vonaton utazhassanak el innen. Majd sor került a kiscell —Csáktornyái Vonal megépítésére és ezzel megnyílt az út a Dunántúl közepe és onnan a főváros felé, de Göcsej, sőt Muraköz is érintkezésbe léphetett á megyeszékhellyel;, s a székhelyen túlra is eljuthatott vasúton. Jóval később, a balatoni vasút megépítése után a vármegye keleti része is bekapcsolódhatott a Zalaegerszeg felé irányuló forgalomba, amikor Tapolcán át Ukkig lehetett utazni. Ugyancsak ebbe a vonalba kapcsolódik be a Zalavölgy. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás Tőrjén. A balatoni közlekedést is a kiscell, később celldömölk—Csáktornyái vasút létesítette. Ukkon át utazhatunk Zalaegerszeg felől Tapolca érintésével keletre Balatonfüred, nyugatra Keszthely felé a Balatonhoz. Megkaptuk azután a zaialövői vasútat is, amely a varmegye ny ugati vidékének egy részét bekapcsolja Zalaegerszeghez, de vezet Körmendre és Muraszombatra is. Ez elég szép eredmény . Az bizonyos. A Máv az utóbbi időkben egyébként különös figyelemmel volt Zalaegerszegre, aminek kifejezése a valóban párját ritkító vasúti fölvételi épület létesítése és több menetrendi értekezlet, amit Zalaegerszegen tartottak meg. Ezek a menetrendi értekezletek nagy hasznára voltak Zalaegerszegnek. Az ott előterjesztett soksok kérelmünket úgyszólván kivétel nélkül teljesítette a Máv. Nem is lehetett panaszunk) vasúti összeköttetéseink miatt. Alapvető hibákat nem küszöböltek ki ugyan, de megtettek mindent, ami az adott körülmények között megtehető volt. A legfőbb hiba természetesen az volt & az ma is, hogy a fővonal elkerüli Zalaegerszget. Ennek a hibának kiküszöbölésére már másfél évtizeddel ezelőtt két terv merült fel. Az egyik már születésének pillanatában megbukott: Egervártól Zalaegerszegen át kanyarodó építése Búcsúszeritlászlóig. A másik köny- nyebben kereszt ül vihetőnek látszott: a vonatoknak bevezetése Szeníivánból Zalaegerszegre győri mintára. Győrben ugyanis a szentgott- hárd—budapesti vonat a másik végére kapja meg a írjozdonyt és úgy halad tovább. Ennek a tervnek megvalósítása esetén Szcntiván »Zalaegerszeg külső pályaudvar« nevet kapta volna és az út Szombathelytől Nagykanizsáig mintegy lf8 kilométerrel hosszabbodott volna meg. Ebből a tervből sem lett valóság. így más oldalról kecsegtet bennünket a remény, hogy első osztályú vasútat kaphatunk: a celldömölk—Csáktornyái Vasút elsőrangusítása réven. Erre számíthatunk is, mert ezt minden illetékes tényező, elsősorban maga a vármegye szorgalmazza, meg pedig teljes erejével. Egyik alapvető hiba is ezzel kapcsolatosan kijavítást nyerne, amennyiben a vasútvonal nem Zalaszentiván állomás elkerülésével, hanem azon keresztül érkeznék Zalaegerszegre s haladna innen tovább Csáktornyáig. Megrövidülne az Úl is Balatonfüred irányában, mert Tisza mellett 254 magyar holdas TANYÁS BIRTOK ÁRVÍZ és belvíz mentes kitűnő szántó olcsón eladó. Nem zsidó. Érdeklődés: „Olcsó eladás 27758“ jeligére Blocknep hirdefőipodához ____Budapest, Vilmos császár-út 33. nem kellene Ukkot érinteni, hanem a balatoni vasút folytatásaként Zalabérben lenne csatlakozás és^ megszűnnék természetesen a kisfaludpusztax elágazás. Feltétlenül szükséges még a visszatért Mu- ra\ idek érdekében a belatinc—alsólendvai vasért onal megépítése is, hogy ez a vidék is vasúthoz jusson, mert az autóbusz-közlekedés nem elégi.heti ki a lakosságot. Irodalom A Dunántúli Szemle, Vas, \ eszprérn és Zala vármegyék hely- és művelődéstörténeti folyóirata. írja a következőket: Pehm József: Az édesanya. Harmadik, bővített kiadás. 1. kütei. 496 oldal. Ára o pengő. Zalaegerszeg, 1940. Az Édesanya című munkáján jóformán egy papi életen át dolgozott. Első kiadását még kispap-korában bocsátotta sajtó alá, a harmadikat már az ezüstmisés áldozópap adta ki. Meg is látszik a gruívön, hogy nagy tanulmány, elmélyedés és elszánt inunka gyümölcse. Amit egy jószemű ember egy emberöltőn keresztül könyvben, újságban, folyóiratban, orvosi, pedagógiai, költői művekben az édesanyára vonatkozóan találhat, azt mind ösz- szegyűjtötte, felhaszriálta. Ez teszi a könyvet olyan mozgalmassá és színessé. Egyik-másik lapra öt-hat idézet is jutott és mégis mindenen át a szerző beszél, aki mindent átdolgozott, saját egyéniségén átszűrt, magáévá gyúrt, s úgy adott elő. Érdekes összevetni az ifjúkori és a férfi- korban megérlelt könyvet. Nemcsak a kötet duzzadt meg hatalmasan, hanem a szempontok is kiegészültek. Szemmel látható, bogy a szerzőt fűti a vágy: valami egészen teljeset és monumentálisát adni; nem egy könyvvel gazdagítani az anyairodalmat, hanem megírni a könyvet az édesanyáról. Valóban igaz, airiít beígér, azt adja: »a modern idők összes ariya- probJémáinak foglalatát«. Az ifjú Pehmből viszont megmaradt a romantikus beállítás, az érzelmes éloadas^ az az Eötvös—Bougaud-hatás. amelyet előszavában bevall. Csodálatosan rátalál az any ák hangjára. Akkor is, amikor tudományosan tárgyal, vagy bölcseleti problémákat taglal, mindig köny- nyed, kellemes olvasmány marad. Magyar nyelvének pedig olyan zamata van, amelyen érzik a népi talajba lenyúló lelki gyökérzet. Szinte érdemes volna felsorolni a fejezetcímeket annak megvilágítására, mennyire át tudja tenni a költészet nyelvére, mennyire színessé és szemleletesse tudja tenni mindazt,, amit nem egy hasonló tárgyú műben laposan és közönséges fogalmazásban találunk n\eg. Külön érdeme a könyvnek, hogy igen sok példát, történeti elbeszélést, meset, költeményt, szellemes mondást, aforizmát, nagy gondolatot, statisztikai adatot, idézetet hoz fel eszméinek illusztralasara. Ezáltal könyve szo- nokoknak valóságos kincsesbányája lesz, előadóknak kiapadhatatlan forrása, anyák napján szereplő, megszorult szónokoknak^ »puskája«, Mária-prédikációk bőséges anyagtára, s mégis az anyák házi Jexikona, szép lelkiolvasmánya, útmutatója, oktatója, vigasztalója, jóbarátja. Hiányul tálán csak azt róhatnók fel, hogy idealizálja az édesanyát, s nem mutatja he a rossz anyát, akiben nem teljesedik az édes- anya fogalma. De, mert a monumentális^ első kötet után még egy másodikat is beígért a szerző, fel kell függesztenünk ítéletünkét.— A testes könyvet szép művészi kepek díszítik. Kívánjuk, hogy magas ára ne legyen akadálya annak, hogy a családanyákhoz valóban eljusson és szép hivatását a magyar nők lelkében elvégezhesse. Szó*
