Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-23 / 90. szám
2. MLAMEGÍW ÚJSÁG J942. ápr'Iis 23. A rendkívüli fegyvergyakorlafra bevonult gazdasági cselédek munkaviszonya Zala a ármegye alispánjához ma az a’ábbi rendelet érkezett: A rendkívüli fegyvergyakorlaton lévő gazdasági cselédnek a bevonulás tartama alatt felmondani, őt elbocsátani nem lehet. Gazdasági cselédnek minősülnek a legalább egyhavi időre leszerződött úgynevezett summás »idény« munkások is. Nem tekintendők gazdasági cselédnek azok, akik gazdasági teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett, vagy bizonyos lészért dolgoznak. A cselédbérre vonatkozó toAábbi rendelkezések kifejezetten az éves gazdasági cselédekre Aonalkoznak csak. És pedig: Olyan éves gazdasági cseléd bevonulása esetére, akinek eltartottja nincs, csak a szegődményes földtermését tartozik a gazda kiszolgáltatni. Olyan ÓAes gazdasági cselédnek, akinek legalább egy eltartottja van, tartozik a gazda a lakást, a fűtési anyagot és földet kiszolgáltatni. ha állattartása van, azt is juttatni, ilElkészült a tartós, fatalpu nyári városi cipő A Lábbeli Központ műszaki osztálya gyakorlati és laboratóriumi vizsgálatokkal kikísérletezte és ellenőrizte már mindazokat a ía- talp-megoldásokat, amelyeket taAasz a'égére már forgalomba is hoznak a cipőkereskedők utján. Tetszetősek, igen tartósak a várösi használatra készült fatalpú cipők, az egész nyár folyamán tökéletesen helyettesítik ma jd a bőrtalpú, a agy más póttalpú cipőt. A nyáron el kell tennünk a bőrtalpú lábbelit, — gondosan megtakarítva és cipőkrémmel ápoltan, lehetőleg sámfán tartva, — hogy őszre és télre megtartsuk. című kolosszális háborús riport filmből, melyet április 27, 28, 28-én mutat be az EDISON MOZI. A vidéki mezőgazdasági munkásság részére készen vannak már az erős zsíros felsőrészből készült fatalpú bakancsok, hasonló fatalpú lábbeli készül a városok ipari munkásságának is. A fatalpú lábbelik bevezetése előtt több gyárban és ipari műhelyben ellenőrző vizsgálatokat tartottak és így állapították meg, hogy a legtöbb helyen munkára tökéletesen megfelelő a fatalpú munkáslábbeli, felesleges bőrpocsékolás, ha a munkás azt a lábbelit használja, amelyben lakásáról megy a gyárba, vagy műhelybe. Az ilyen ellenőrző vizsgálatok során — a többek között '— megfigyelték egy asztalosmunkás munkamenetét is, főleg azért, mert iaz asztalos arról panaszkodott, hogy akármilyen erőstalpú cipőt csináltatott magának, a bal cipőalja mindig idő előtt elkopott és kilyukadt. Kiderült, hogy a gyalulásnál van olyan testtartása, hogy a jobblábával megtámasztja testét, de ballába a gyalulási mozdulatokkal egvidőben folytonosan csuszkái. Ha ez az asztalos-munkás fatalpú munkáslábbelit visel, bőrtalpú lábbelijének élettartama megsokszorozódik-, munkáját pedig Ugyanolyan eredményesen végezheti. A fatalpú lábbeli \iselete egyáltalán nem befolyásolja a munkateljesítményt. A lapasztalatok a'apjáu Lossonczy István közellátási államtitkár átiratban arra kérte a Gyárosok Szövetségét, hogy a gyári üzemekben vezessék be a fatalpú munkáscipők használatát. Az államtitkár átirata közli, hogyha a gyárakban és minden munkahelyen munkábaér- kezéskor a munkásság leveti bőrtalpú cipőjét és a munka befejeztéig fatalpú munkáslábbelit visel, igen számottevő bőrmennyiséget lehet megtakarítani. Munkahelyen a munkások csak akkor viseljenek bőrtalpú lábbelit, ha munkájukat fa- talpú cipőben elvégezni nem tudnák. A közellátásügyi államtitkár felhívása után a GyOSz körlevelet küldött szét a gyárakhoz és üzemekhez, így az ország egész területén bevezetik azt a szokást, hogy a gyári munkások munkájukat ezentúl fatalpú munkás lábbeliben végzik el. Kép a Keleti csata“ Hírek mindenfelől Prohászka-emlcküníiepsegct rendezett a Szociális Missziótársulat győri szervezete. Az emlékbeszédet Brantl Lajos püspöki tanácsos mondta. — Harangot adományozott Zichy Gyula gróf kalocsai érsek Hadikéijfalu és 1 íadikörs bácsmegyei székely telepnek. A ha- rangszentelést Ijjas József dr. érseki biztos végezte. — Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte Veszprémben az Angolkisasszonyok polgári leányiskolája. Szabó Jozefának, aki 25 éve igazgatója az intézetnek, Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök átnyújtotta a Benemerenti pápai kitüntetést. — Győrött áp- riiis 28-án rádió-nap lesz, amikor is a magyar rádió a műsor legnagyobb részét Győrből közvetíti. — Sopron város megszünteti a szellemi inségmunkások alkalmazását és új normálstátust készít több kisebb állás rendszeresítésével. — Szombathelyen is foglalkoznak a hősi emlékmű felállításának kérdésével. — Hadisegé!y-irodát állítanak fel Kecskeméten, amely a hadbavonultak családjainak segélyezési ügyeit központilag intézi. — Szülőotthont létesítenek Kiskunhalason a Szilágyi Károly-utca 30. számú háznak megfelelő átalakításával. — Az alapi leventék 7448 cigarettát, 103 csomag cigarettadohányt, 102 csomag cigarettapapírt gyűjtöttek a honvédek részére. WWWWWWNWWWWWWWNWWWWWW Miért nem jövedelmez gyümölcsösöm? — kérdezik gyakran a szakembereket csalódott gazdák. A felelet úgyszólván mindig ugyanaz: azért, mert nem ismerik a kereskedelmi és üzemszerű gondolkodást és a gyümölcsös telepítésénél az üzemterv ebből a szempontból nem A olt eléggé előrelátóan megalapozva. A gyümölcsös jövedelme a gyümölcs eladásából kerül ki. Ha nincs elegendő és megfelelő minőségű árúnk, úgy jövedelmünk alatta kell, hogy maradjon a várakozásnak. Már jóeleve leszögezzük, hogy a reális számítással szakszerűen megalapozott gyümölcsösben a termelési költségek a bruttó jövedelemnek csak egy kisebb hányadát teszik ki. Ha tehát a jövedelmünk igen alacsony, úgy y,agy tűlmagasak a termelési költségek, a agy keveset, esetleg nem eléggé jó minőségű gyümölcsöt termesztünk. Azt nem tételezzük fel, hogy tájékozatlanság folytán rosszul értékesítünk. Ezt a ‘lehetőséget zárjuk ki. \ izsgál- juk át üzemünket elsősorban a termelési költségek szempontjából. Igyekezzünk itt megtakarításokat elérni, természetesen sohasem a szakszerűség rovására, mert akkor ismét csökkenhetik termésünk mennyisége és minősége. Vizsgáljuk át ezután az üzemet abból a szempontból, hogy a fák koruknak megfelelően eleget teremnek-e és a gyümölcs, jó minőségű-e? Az itt mutatkozó mindennemű hibát azonnal és a leghatározottabban ki kell küszöbölni, mert ez az alapja gazdaságunknak. Akinek például sokféle és különböző korú fája 'van, az igyekezzék mennél előbb áttérni a legkorszerűbb, megbízható fajták beállítására, még akkor is, ha ez pillanatnyilag nagyobb* áldozatokkal járna. A minőség javítása pedig egyszerű szakkérdés: fokozottabb talajjavítással, gyümölcsfavcdelemmel és gyümölcs védelemmel, szakszerű metszéssel egyik ^ catőI a másikra csodát művelhetünk. Ha e" kérdésekre mind megnyugtató választ jogunk majd kapni, úgy a gyümölcstermés periodikussaga sem fogja nagymértékű zökkenő ele állítani üzemünket. Még ez utóbbi jelenségen is javíthatunk a tervszerű trágyázással és metszési rendszer megváltoztatásával. I letve a marhatartás helyett járó tejjárandóságot kiszolgáltatni, ha nincs marhatartás. Terheli a gazdát továbbá a gyógy kezeltetési kötelezettség, továbbá a feleségnek szüléskor bábáért fuvaradási kötelezettség. Egyéb járandóságot, gabona, készpénz stb. nem tartozik a gazda fizetni, mert a cseléd családtagjainak jár a családi segély. Téves ennek a rendelkezésnek az az értelmezése, hogy akkor nem jár gabona járandóság és pénzjárandóság, ha családi segélyt kapnak. Épen, ellenkezően arra az időre nem jár a családi segély, amire az egész járandóságot, tehát a gabona- és pénzjárandóságot is, a család megkapta. Joga. van azonban a gazdának, minthogy a konvenció előre jár, a bevonulás idején kiadott gabonát és pénzt levonni. Azekép levont bér helyett jogosan jár a családnak a családi segély. E rendelkezések megszegése, vagy kijátszása 2 havi elzárással és 8000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel sújtható.
