Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-22 / 89. szám
1942. április 22. 2ÁLAMEGYBI ÚJSÁG 3. Fakerekes autóbusszal kísérleteznek Győrben Az egész világon fellépett gumihiány miatt a közlekedés terén egyre nagyobb nehézségek mutatkoznak. A gumikerekes járművek száma egyre csökken és csak a legnagyobb nehézségek árán sikerül a közlekedést úgy ahogy fenntartani. Már Amerikában, a korlátlan lehetőségek hazájában is megszüntették a magánautógyártást a gumihiány miatt, így érthető, ha nálunk is nehézségek támadtak. Budapesten az autóbuszok egy részéi vaskerekekkel látták és látják el, hogy síneken futtathassák azokat. Győrben, — villamossín hijján, — más megoldást kell találni és a magyaros ötletesség itt is érvényesül. Egyelőre kísérletképen fakerekes autóbuszt próbálnak ki a győri utcán. Az Újváros—Ipartelep vonalon közlekedő autóbuszt látták el a hátsó tengely egjdlc oldalán fakerékkel. A fakerekes »busz« természetesen kevéssé rugalmas. Gördülése különös, mély hangot ad és hogy fog beválni: azt csak a következő napok tapasztalatai mutatják majd meg... lía fából vaskarikát nem is, de utóbb még sikerül fából gumikereket készíteni. Hémet a kefeti csatában Kép a „Keleti csata“ című kolosszális háborús riport filmből, melyet április 27, 28, 29 én mutat be az Edison mozi. MMAAAMVVMAAAMMMMMVVMAAAAAMAAM Csigák elleni küzdelem a kertben A háziasszonynak igen nagy bosszúságára szolgál, amikor azt látja, hogy a frissen pa- lántázott, de már szépen megeredt salátája, szamócája, káposztaféléi nápról-napra szinte fogynak, nemhogy gyarapodnának. Nappal nem láthatja a kártevőt, mert az alkonyat után jön elő és hajnalban már ismét a búvóhelyére húzódik. A nagyon korán kelő háziasszony néha találkozik ezzel a pusztítóval, amint elhagyva az ágyast., valamelyik zugba húzódik valami lapo3 kő, deszka, gazcsomó alá, útját ezüstösen fénylő sáv jelzi. Ez a kártévő csiga- nemzetségbe tartozik. Lehet házascsiga is, de leginkább a házatlan, vagy meztelen csiga. Ennek is van ugyan háza, de csak egy, pikkely alakjában hordja azt, sőt ez is elmaradhat és igazán »meztelen« csiga lesz belőle. Ezek a csigák azért járnak éjjel, mert a párás, nedves, hűvös levegő az éltető elemük, a meleg, száraz napot nem bírják, azért ezt az időt a búvóhelyen töltik. Rágásukat, pusztításukat éjjel végzik. Irtásukra rendszerint valamely bőrméi-get, vagy gyomormérget alkalmazhatunk. A késő délutáni órákban a csigajárta helyeken felszórt oltatlan mészpor, hamu, pétisó, kálisó (e két utóbbi egyúttal műtrágya is), fűrészpor igen sok csigát elpusztít, amiről reggel győződhetünk meg. Az oltatlan mész- por, pétisó, kálisó a növényekre hullva azokat megperzseli, azért ezeket a növények közé kell leönteni, hogy a zöld részekre ne kerüljön belőlük. Nedves, esős időben ezekkel’ nem védekezhetünk. 1 százalékos arzénoldattal való permetezéssel is védekezhetünk, de ez igen veszedelmes a zöld állapotban felhasznált salátánál, kelnél, káposztánál, szamócánál. Éjjel nikotinoldattal való permetezés is sok csigát elöl, ha a permedében azokat megfiirösztjük. Ha a kertben nedves rongyokból, deszkadarabokból, cserépből jó búvóhelyet készítünk, az ide menekült csigákat nappal összeszedhetjük és forró vízbe dobva elpusztíthatjuk. Tavi utazás a „Tóthok“ körül Palóezi Edgár írja a Balatoni Kurírban: Jó negyedszázada van már annak, hogy Szily Kálmánnal, az utolsó magyar polihisztorral, a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában, ahol most e sorokat írom. felette érdekes eszmecserét folytattam a »Tóth« nevű családok eredete felől. Akkoriban írtam ugyanis Tóth Ferenc bárónak, a Dardanellák megerősítő jenek és a Szuezi-csatorna tervezőjének életrajzát és e munkámmal kapcsolatban fel kellett kutatnom az ősi kun eredetű családok egyikének: ai fejérgyarmati Tóth családnak — Tóth Tihamér, Veszprém nagypüspöke is sarjuk volt — a történetét. így került kezembe Mátyás királynak egy, Budán 1473-ban kelt oklevele. Ebben hívének a fejérgyarmati Tóthok ősének: Majos-szál- lási Tóth Lászlónak és testvérének, Domokosnak: »a kunok kapitányának« a halasi Székhez tartozó Csolyosz-szállásra, a Fehértó-pusz- tára, Maios- és Kempecz szállásokra adott telepítési engedélyt a király. Ekkor kerengett fel bennem először, hogy az ősi magyar »Tóth« mevű nemzetségeknek nem lehet közük a tót nemzetiséget jelentő névhez, mert ép Mátyás ívirály 1469. évi rendelkezése értelmében a kunok kapitányai csak a kunok lehettek. A fehérgyarmati Tóthok nevének eredetét tehát máshol kellett keresnem cs ezzel felvetődött a »Tóth« nevű régi családok nevének egész kérdéscomplexuma, mert az analógia alapján nekik se lehetett közük a derék tót atyafiakhoz. Közöltem elgondolásomat Szilyvel, aki előszeretettel foglalkozott nyelvi kérdésekkel is. Nagy figyelemmel hallgatott meg. Okos szeme felvillant, — elgondolkozott. — Tudja öcsém, azt hiszem, fején találta a szöget. Magam is ezek után azt hiszem, hogy máshol kell a »Tóth« nevű magyar családok egyrészének a néveredetét nyomoznunk. Úgy gondolom, hogy az ősi magyar FIGYELEM! — A > «iil-s * flC £ ««« J < Cft * H O ARANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1—09 SZ ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag-, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. »ló« szóv al kell azt kapcsolatba hoznunk. Tóti, Tói, Tavi lehetett c név legrégibb alakja és belőle lett idővel a »Tóth« családnév. Hiszen a középkori Magyarország az állóvizek valóságos tömkelegét mutatta fel és a sok ősi magyar eredetű »Tóth« nevű nemzetség alighanem ezeken a tóvidékeken élt embereknek emlékét őrzi, a névvégi »h« betű pedig a név régiségének egyik érdekes bizonyítéka. Szilynek ez az elmés szófejtése azóta gyakran eszembe jutott. Ma, amikor sok Tóth nevű magyar nem kér az állítólagos tót származásából, egy kissé mélyebbre akarok menni e szómagyarázat vizsgálatában. A »Tóthy« mint helynév előfordul már egy 1256-i oklevelünkben, amelyet valaha a Niczky család levéltárában őrzött (Cod. dj.pl. VII. 1. 303.) és említi 1272-ben Zala megyében is egy oklevél (Cod. dipl. VII. 5. 375.) ez, mégpedig Csobánc közelében. Már pedig a középkori Zala színmagyar voltához még csak kétség sem férhet. y A »Tóth« névnek a »tó«-val való ősi kapcsolatára utal helységneveink közül a Balaton közelében fekvő Lengyeltóti (nevében az ott birtokos volt kihalt Lengyel nevű bárócsalád emléke is él), valamint a bihari, veszprémi és egy^ másik somogyi »Tóti« nevű Ő3Í, ma is virágzó helyiségek neve is. A Kállay nemzetség híres középkori levéltárában »Laurencii dicti Touth«-ok szerepelnek 1345-ben. 1354-ben »platea Totzough« ot emleget egy régi pergament. II. Endre korában tudunk »Toutmezőről«, 1289-ben Tó- útfalva is bizonyítja a magyarázat helyességét. Elismerem, hogy vannak a »Tót« nevű magyar családok közül sokan, amelyek neve a tótságból való származásra utal, — de ezek is inkább horvát eredetűek, mert Horvátország egyik részének volt valaha »Tótország« a neve, de az ősi törzsökös eredetre visszamenő »Tóth« nevű nemzetségeknek semmi köze sincs a Kazai szlávsághoz, mert nevükben ma is az ősi tavakmenti lakóhelyük emléke él.... Szigorú megtorlás indul a dughagymarejtegetők ellen A dughagymabeszerzés körül mutatkozó jelenségek miatt többen panasszal fordultak a közellátási minisztériumhoz. Illetékes helyen nyert felvilágosítás szerint egyes termelők azzal az elgondolással tartották vissza dug- hagymakészleteiket, hogy a mesterségesen előidézett hiány esetén a hatóságok majd magasabb árakat állapítanak meg. Erről azonban szó sem lehet, úgy, hogy alaposan tévedni fognak azok, akik dughagymakészletü- ket áremelésre számítva nem dobják piacra. Amennyiben a hatóságoknak ilyen irányú spekuláció jut tudomására, az illetők ellen a legszigorúbb megtorló lépéseket teszik folyamatba. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ
