Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-21 / 88. szám

1942. április 21. KEDD. XXV. a tit. 88. szám. ÄRA 8 FILLÉR Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Szcchenyl-tcr 4. 1 elei ont l’id. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: IIE R B .0 L Y FERENC Előfizetés: egy hgra 2 P, negyedévre 5.>0 P« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. _______Hirdetések díjszabás szerint.______ Je gyzetek A miniszterelnök nagy beszéde Japán megtorlástól félnek a Csendes» óceánmenti amerikai városok Kállay Miklós miniszterelnök hétfőn a MÉP országos nagytanácsa előtt nagyjelentő­ségű nyilatkozatot tett. Hangsúlyozta, hogy ő nem választási harcra indul, hanem, hábo­rúba indul maga a nemzet, .mert szükséges, hogy nagy barátai és szövetségesei oldalán megvédje a magyar életet. Utalt arra, hogy e harctól és annak eredményétől mindenünk függ. Győznünk kell, mert, ha nem, úgy el­vész a szabadság, a függetlenség, nem ^gsz kenyér és nem marad magyar élet és nem lesz még Miatyánk sem, mert egy barbár, isten­telen zsarnokság nyomja el d halk imádsá­got is. Ugyanakkor azonban, amikor fegyverrel küzdünk az új világért, itthon, idebent is folytatnunk kell a munkát, itthon is tovább kell építenünk azokat az alapokat, amelyeken szilárdan megállhat állam, nemzet és társa­dalom. Bejelentette a miniszterelnök, hogy a na­pokban megkezdődő törvényhozói munka elé két törvényjavaslat kerül. Az első a zsidóbir­tokok teljes állami tulajdonbavételéről szól. Megállapította, tisztában van azzal, hogy a zsidósággal szemben további intézkedéseket kell tenni. Tudja, hogy fokozatosan, de nem lassított, hanem gyorsított ütemben, a ma­gyar élet legtöbb vonatkozásából is ki kell kapcsolni őket. Más megoldás nincs, mint a 800.000 főnyi zsidóság kitelepítése. A másik törvényjavaslat, amelyet beter­jeszt, a közélet tisztaságának biztosításáról szól. A legutolsó minisztertanács már letár­gyalta ezt a javaslatot, örömmel állapíthatja meg, hogy kevés ország van, amelyben még! mindig olyan uralkodó vonás a tisztesség, mint ebben az országban. Hibák, elcsúszások van­A Stockholms Tidningen newyorki tudó- dések, de senki sem titkolja a veszély sú- sítójának jelentése szerint a Japán ellen inté- lyosságát. Néhány lap egyenesen bírálja az zett amerikai légitámadás koránt sem keltett amerikai támadás észszemségét, mert a tá- Amerikában olyan lelkesedést, mint Roosevelt madás »semmiféle tényleges hasznot nemhaj- kormánva remélte. A Csendes-óceán partivá- tott a szövetségeseknek, viszont komoly ve- rosainak lakossága most éjjel-nappal japán szélybe sodorta az amerikai polgári lakosság megtorló támadás lidércnyomása alatt él. Min- biztonságát.« denütt megtörténnek a légvédelmi intézke- — ************************************************************************* Német és finn sikerek Karéliában Sírnak, jajgatnak.mindenfelé, mindenfajta világnézetű írások és beszédek statisztikákkal döbbentik rá a magyar közéletét két végzetes betegségre: a válások szaporodására és a szü­letések csökkenésére. Az okokat is felkutat­ják s pirongatják a mai leányokat, akiknek nem kell a családi kör szerénysége: a férfiakat, akik állhatatlanok és pazarlók; szidják az er­kölcstelen filmeket, könyveket, halálos ítélet­tel elmarasztalják a pusztító zsidó szellemet; .felpanaszolják az anyagiak hiányát. Am egy okot szinte következetesén kihagynak. És ez: a szentségi házasság szentségi kegyelme nél­kül, a bűnök sorozatából álló házas életből ál­dás helyett, csak átok lesz! Balga önáltatás azt hinni, hogy az emberi élet legsúlyosabb erő­próbáját, a tisztességes és épen ezért áldá­sos és boldog családi életet Isten közvetlen segítsége, kegyelme nélkül is lehet élni. Váczi Dezső felelős szerkesztő figyelemre­méltó vezércikket írt a Magyar Film című szaklap húsvéti számában. »Bevalljuk, —írja — némely eltévelyedésünket azzal a fogada­lomma!, hogy a jövőben kerülni fogjuk a bűnözés alkalmát. Megbánással tárjuk fel egy­két kisiklásunkat, amellyel vétettünk a maga- sabbreiulíí irodalom és művészetek ellen, de kijelentjük, hogy ezután minden szót, min­den jelenetet jobban meggondolunk, mielőtt megörökítenénk a halhatatlan film számára. Minden oldalról, állami érdekeltségek ré­széről is mostanában sok szú esik a Népfő­iskoláról: kell-e ez egyáltalában s ha igen, mi a célja? — Nem túlzott-e a »népfőiskola« elnevezés ? — És főleg nem túlzottak-e a hoz­záfűzött remények? — Milyen tananyaggal s meddig tartson egy-egy tanfolyam? A pro­bléma kiteregetése helyett sommásan csak eny- nyí megjegyzésünk lenne: A Népfőiskola ha­talmas kulturális szükséglete a korán fizikai munkába sodródott embernek. Bár »főisko­lai végzettséget« nem biztosít s úgy igazában nem »talpalja meg« hallgatóit szakképzett­séggel, mégis — bizonyos értelemben — felér egy iskolai tanfolyammal. Mert a többhetes, negyedéves, féléves, vagy egy egész évi rend­szeresített és tervszerű munkájával úgy meg­fogja és olyan termékenyen gazdagítja a fel­nőttek sorába került hallgatóit, hogy a hozzá nem értő azt nem is sejti. Amint egy nyolc­napos lelkigyakorlatnak hatalmas formáló ere­jét el sem hiszi, aki át nem ment rajta. A lelkigyakorlatoknak iss a maga módján a Nép­főiskolának is abban van a titka, hogy ki­emel a megszokottságból, összeszedeti és egy célra irányittatja az embernek minden ér­telmi és akarati erejét és ezáltal gyorsan és határozottan uj irányba terel. Különben is az iskolából kikerült, csak az élettől »oktatott«, tehát meglehetősen szétszóródott lelkivilágé felnőtt ifjak és emberek — legteljesebb szel­lemi fogékonyságuk és legelszántabb cselek­vőképességük idején — igen-igen nagy jóté­teményben részesülnek egy ilyen népfőisko­lái tanfolyam útján. A tényleg felmerült ne­hézségek csak arra jók, hogy a nagy eszmét el ne sikkasszük, hanem inkább védjük és tisztítsuk! A véderő főparancsnoksága közli: A kaukázusi tengerparton német harci repülőgépek jó eredménnyel bombáztak ki­kötői és ellátási berendezéseket. Egy nagy szovjet tartályhajót bombatalálatok megron­gáltak. A keleti harctér déli szakaszán né­met vadászgépek légiharcokban saját veszte­ség nélkül lelőttek 22 ellenséges repülőgépet. A középső és az északi szakaszon az ellenség elszigetelt helyi támadásai heves harcok után összeomlottak. Az északi arcvonalszakaszon saját sike­res támadó vállalkozásaink során egyhelyütt több napon át tartó harcban tizenegy lövc- get, valamint ötven gránátvetőt és géppus­kát megsemmisítettünk, vagy zsákmányoltunk. A légihaderő nagyobb kötelékei nagy siker­rel avatkoztak be a földön folyó harcokba és elpusztították a Szovjet mögöttes össze­köttetéseit. Karéliában a swiri arcvonalon a német és finn csapatok több napon át tartó elhárító harcban súlyos veszteségeket okoztak az el­lenségnek. Á Jeges-tengeren német búvámaszádok egy haj ókaravánból összesen 12.000 tonnányi hajót süllyesztettek el, köztük egy tartály­hajút, három másik nagy hajót pedig meg­rongáltak. A kísérő hadihajókon szintén ta­lálatokat értünk el. nak, de a magyar közélet tisztasága ma még olyan, hogy Európa sok országa tanulhatna tőlünk. Mégis kell ez a törvény: intésnek. A hadmentességi adó bevezetésével is fog­lalkoztatni akarja a törvényhozást. Készen van a közigazgatás reformjáról, a milliárdos me­zőgazdaságfejlesztő és az iparfejlesztésről szóló javaslat. Kijelentette a miniszterelnök, hogy vál­lalja a felelősséget ezért a háborúért, hiszen felelősnek érzi magát a történelem és a nemzet előtt. A közellátásban nem lesz baj, mindenki megkapja a maga adagját, de természetesen az átmeneti nehézségeket el kell viselni. Di­csérettel emlékezett meg a jegyzőkről és a tanítókról. Szólott arról is a miniszterelnök, hogy hite szerint a magyar munkásságot a nemzeti táborba lehet tömöríteni. A pénzügyminisz­ter legközelebb bemutatja a 42-es bizottság­ban a lakásépítési kölcsönről új javaslatát. A kormány legnagyobb feladatai közé tarto­zik az árdrágítók letörése. Ezekkel és a rénr- hírterjesztőkkel szemben nincs olyan bünte­tés, amelyet nagynak tartana. A véderőt gyen­gíti az árdrágító, a rejtegető, az árúhalmozó és a rémhírtér jésztő. A kisiparosság anyagellá­tására gondot visel a kormány. Az állami mun­kaközvetítésről szóló törvényjavaslat készen van, reméli, hogy még tavasszal be lehet nyúj­tani. Ez lesz az első lépés a munkáskamarák létrehozása felé. Erélyes szavakkal szólott a miniszterel­nök arról, hogy alkotó munka lázításból még nem fakadt. Ida rend, nyugalom és fegyelem van, akkor a megoldandó kérdéseket illetően a kormány feladata magaslatán tud állani.

Next

/
Thumbnails
Contents