Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-18 / 86. szám
6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. április 18. újonnan átalakítva Esténkint --------Sá rközi Sanyi cigányzenekara muzsikál. Krónika Ismerd meg önmagádat! Shakespearenél szerepel Falstaff lovagnak torzkepe. Nagy evő és nagy ivó, aki csak az élvezeteknek él. Nagyon gyáva, különben ráadásul köpönyegforgató, de mégis hősiességét fitogtatja. Hazug, arcátlan és hűtlen, de mégis erényeire hivatkozik. E toyricépet nem azért idéztük, hogy bárkire is gondoltunk volna, hogy a torzképben önmagára ismerjen. Ha már idéztük, tettük azért, mert nem egyszer egyenesen undort kelt egyeseknek viselkedése, hogy másokat állandóan leszólnak és kritizálnak, saját jellemességükkel hencegnek, mindig csak a maguk nagyszerű tetteiről és bátor magatartásáról regélnek, holott tele vannak épúgy gyarlóságokkal, esetleg fokozottabb mértékben, mint azok, akiknek hírnevében és becsületében gázolnak. Napoleon szolgájáról maradt fenn az állítólagos mondás, hogy senki sem nagy a saját szolgája előtt. Egy bölcselő mindezekről elmélkedve azt írta, hogy: az ember egy nagy titok. Mi azt mondanánk inkább, amit a jámbor Jób hangoztatott keservében: »Mi az ember, hogy hiba nélkül legyen?!« Vannak persze emberek, akik sehogyan sem bírják elviselni megaláztatásukat, pedig megmondotta a klasszikus bölcselő, hogy: »nem mind gonosz, akit marva szól a rágalom.« Oktalan felfogás, ha valaki saját megalázó gyarlóságai miatt szinte dühöng és tehetetlenül to- porzékol, mert gőgösen és büszkén félistennek tartja magát. Nem volna keresztény felfogás, ha az ember megfeledkeznék égi magas hivatásáról s elhagyná magát és szabad érvényesülést engedne a bukott természetnek. Lelki uralomra van szükség és, ha ezt megszerezte az ember, úgy elmondható róla, hogy férfi a talpán. Jól tudjuk, hogy az értelem és a hit egyaránt felismerik az ember sokféle nyomorúságát, de egyszersmind kitűzik a célt és az eszközöket is, amelyek segítségével a gyengeség erősséggé lesz, a hitványság értékké, a hibák pedig erényekké változtathatók át. így emelkedik föl az ember az igazi lelki magaslatra, az igazi lelki uralomra, az Isten közelségébe. Az élet azt mutatja, hogy a lelki nagyságok sokkal belátóbbak az emberi gyarlóságokkal szemben, mint az átlagos közepes emberek. Inkább megbocsátóbbak is, mint az önző, gőgös, büszke emberek. A lélek nemessége a jellem tisztaságában nyilvánul meg, míg az érzület fensége a nemesielkűségben, szerénységben, önzetlenségben, szívj óságban. Ezt a megállapítást nem érti meg, mert nem is akarja megérteni a rideg önzés, amelyből ugyancsak sok van mai világunkban. Az öreg Szókratész figyelmeztetése mindig igaz marad: Ismerd meg önmagadat! A nagy emberismerő, Tolsztoj mondotta, hogy embertársainknak hibáiból helyes önismeretre juthatunk. Varázsmondása volt: ez én vagyok! Amit másban rosszaink, ha jól beletekintek önmagamba, csakhamar rájövök, hogy ugyanazon gyarlóság miatt én is rászorulok a mások türelmére. Több lesz a földön a boldogság és béke, — mondotta Szentséges Atyánk, — ha egymás iránt több türelemmel viseltetünk. Gazdasági dolgok Áprilisban a legeredméiiyc cbb a fenyők és örökzöld növények ültetése. Ilyenkor, amikor a neuvkeringés és ezzel együtt a hajtások fejlődése megindul, a leggyorsabb a gyökerek fejlődése is. Az örökzöld, nem lombhullatő növényeknél igen fontos, hogy az átültetés után azonnal meginduljon a gyökerek fejlődése is. Az állandóan rajtuk lévő lomb igen sok nedvességet párologtat, ezt kell az újonnan fejlődő gyökereknek pótolni. A gyökerek kifejlődéséig csökkenthetjük a levelek párologtatását azzal, hogy meleg, száraz időben többször harmatszerű öntözéssel a növényt körülvevő levegőt párateltté tesszük. A fenti okból ajánlatos az ilyen növényeket földlabdával ültetni. Az így földtömbbel (földlabda) átültetett növények gyökereinek egy része sértetlen marad és zavartalanul folytatja nedvességfelvevő szerepét. Egyenetlenül fejlődő gyümölcsfák oka nemcsak a talajviszonyok eltérésében keresendő, hanem méginkább az alanyok eltérő növekedésében. Különbséget találunk később abban is, hogy a fák nem egyszerre fordulnak termőre, az egyik már bőven terem, a •másik még nem hozott termést és eltérés; van a termés évi mennyiségében is. Ezzel szemben, ha bizonyos gyümölcs- fajtát kiszelektált és mesterségesen (dugványról) szaporított alanyra oltunk, a fejlődés, termőre fordulás és termés ideje, minősége és mennyisége lényegesen egyenletesebbé válik. Mondhatnánk azt, hogy ilyen alanyokon álló fákról előre tudjuk, mit várhatunk. Ma már hazánkban is kaphatók az alma különböző római számmal jelölt törzsei (Typ), amelyek egyik oltványa azonos a másikkal. Viszont az egyes törzsek egymástól eltérőek. \ an igen erős, közepes és gyenge növésű törzs, későn vagy korán termő, szárazságot, fagyot tűrő, stb. törzs, tehát ebiről a szempontból még módunkban van válogatni is közöttük. Oltóviasz házi készítése. Vasedényben lassú tűzön felolvasztunk 1 kg fehér szurkot! vagy fehér gyantát, majd a tűzről levesszük és kissé hűlni hagyjuk. Lehűlés után a tűz- től távol keverés közben 3 deci spirituszt hozzáöntünk. A spiritusszal összekevert fehér szurokhoz, vagy gyantához még lenmagolajból háromnegyed decit hozzákeverünk. A lenolajat 10 deka faggyúval is hely értesíthetjük. Az összekeverést úgy a spiritusszal, mint a lenmagolajjal alaposan kell végezni. A kihűlt anyag nem keverhető össze egymással, ezért a keverésnél az anyag langyos állapotban legyen. Ha az oltó viaszt nyitott edényben hosz- szabb ideig állni hagyjuk, elpárolog belőle a spiritusz és az anyag megkeménykedik, így nem kenhető. Ez esetben a megkeményedett anyag felmelegítendő és harmadrésznyi spiritusszal jól összekeverendő. Mivel a spiritusz gyúlékony anyag, óvatosan kell vele bánni és nem szabad a tűzhöz közel keverni. Karók a földben könnyen elkorhadnak, ezért megfelelőképen tartósítani kell. Igen jó eljárás, ha a földbe kerülő részeit elszenesít- jük, vagy hosszabb ideig 10 százalékos réz- gáliooldatban áztatjuk. A karókat lehet még tartósítani karbolineummal, kátránnyal és más anyagokkal, de ezeknek az anyagoknak mérges gázai a fák gyökérzetének komolyan'ártanak, ezért addig, amíg azok el nem párologtak, a karókat nem tanácsos használatba venni. A karókat ültetés előtt kell a gödrökbe helyezni, mert, ha elültetés után karózunk, könnyen megsértjük vele a fák gyökereit. A karókat mindig oly irányban kell elhelyezni, hogy a szél ne a karók felé, hanem épen ellenkezően. a karótól nyomja el a fákat. A karónak semmi körülmények között: sem szabad olyan hosszúnak lennie, hogv a korona ágai közé éjjen. Legjobb, ha olyan hosszú a karó, hogy a koronáig elér. A koronába érő karó súlyos sebeket ejt a korona ágaiban és azokat rendes irányuktól el is téríti. A frissen ültetett fát a kaimhoz szilár-- dán kikötni nem szabad, mert a frissen megbolygatott föld még összeáll, süllyed és a karóhoz szoimsan kötött fa nem tud a földdel együtt süllyedni és emiatt a gyökerei a földből kikerülnek. A frissen kiültetett fát csak megakasztjuk1 a karóhoz, hogy a süllyedését a talajjal né gátoljuk. mjwwmmmwwwwvwwwwwwwwt Zalaegerszeg megyei város polgármesterétől. 6370/1942. Tárgy: Az 1941. évi és ennél régebbi termésű széna és szalma, valamint széna- és szalmaprésék beje- A leütése. ’ HIRDETMÉNY. Felhívom mindazokat, akiknek birtokukban 1941. évi és ennél régebbi termésű réti széna, lucerna, lóhere, zabosbükköny, muhar, baltacim van, ha ez a mennyiség kulön-kü- lön 100 mázsát meghaladja, kötelesek egész., termésüket a polgármesteri hivatalban (Városháza, I. e. 9. ajtó) azonnal bejelenteni.; Széna- és szalmafélék vételével és eladásával foglalkozó kereskedők a birtokukban lévő felsorolt széna- és szalmaféléket meny- nyiségre való tekintet nélkül kötelesek bejelenteni. Az előbbi bekezdésekben felsoroltak a birtokukban lévő széna- és szalmaprést is kötelesek bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy az ide vonatkozó rendelkezések megszegése kihágást képez és szigorú büntetést von maga után. Zalaegerszeg, 1942. ápidlis 15. Polgármester. rwwvnnnmrin'rrrrrrn^rrrrn-r* ......................... **ia>aÉaaaiaÉaÉaÉa>ÉÉÉÉMat jd Jivodtcrt ÍZLÉSE/ xyQcbiy* \
