Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-16 / 84. szám
1942. április 16. ZAfiAMEGYfil ÚJSÁG 3. Az egyház a képrombolók | felett aratott győzelmének j ezerszázadik évfordulóját ünnepli Mint az Osservatore Romano egyik legutóbbi száma írja, az idén van llÖÖ-ik évfordulója annak, bogy a képrombolók üldözései és garázdálkodásai után hivatalosan visz- szaállították a keleti egyházban is a szentképek tiszteletét. Ez az esemény, amely Teodora császárnőnek közbenjárására következett be, a pápaságnak és a római egy háznak nagy diadalát jelentette. Büszkék vagyunk Kocsis Ferencre Egy hős zalaegerszegi honvéd, Kocsis Ferenc zalaegerszegi fiatalember mint tartalékos szakaszvezető teljesített szolgálatot az orosz harctéren, ütegének irodájában. Egy alkalommal parancsot kapott, hogy a gépkocsiján lévő lőszerrel azonnal induljon ütegéhez. A kocsi azonban a községen kívül a nagy sárban elakadt. Most eszébe jutott, hogy bárom ökrös szekeret látott, amelyek a menekülő ukrán lakosság holmiját szállították. Fölkereste a szekereket, az azokban lévő holmikat biztonságba helyezte és a szekereken indította útnak a lőszereket. A vörösök állandóan tűz alatt tartották a szállítmányt, a leomló házak maguk alá temetik Kocsist, de kiszabadítják s ő megsebesülve, sárban kúszva haladt előre, míg végre két tüzérrel találkozott, akiknek megmutatta, hol vannak a lőszeres szekerek és így a lőszer eljutott az üteghez. Mire Kocsis félgyógyult, ütege is győzelmesen hazaérkezett s azután a kötelességét derekasan teljesítő szakaszvezető hazajött szülővárosába, Zalaegerszegre. A bronz viíézségi éremmel tüntették ki hősiességéért. Egy hires óindiai emlékmű Delhi számtalan temp*omkértjének egyikében hatalmas vasoszlop vonja magára az exotikumok után kutató idegen figyelmét: a kutub-oszlop (arab nyelven írásos oszlop). A hét és fél méter magas, majdnem fél méter átmérőjű oszlop, amely nem kevesebb, mint 6000 kilogrammot nyom, a negyedik századi kovácsművészet alkotása. Amilyen könnyen sikerült a régészeknek az oszlop korát megállapítani, épen olyan megoldhatatlannak • látszott sokáig az oszlop készítésének rejtélye. A kutub-oszlop ugyanis nem öntöttvasból, hanem számos vaslemez ősz- szekovácsolása útján készült. Vájjon a régi hinduk primitív technikai készültségükkel hogyan tudtak ilyen nagyméretű vasdarabot ösz- szekovácsolni. Gépi erővel mozgatott kalapácsról akkoriban még nem lehetett szó, de vájjon kézi kalapáccsal ki lehet-e akkora erőt fejteni, amekkorára az oszlop összekovácsolásához szükség volt? Es vájjon meg lehetett-e a nagy hőfokra hevített vasdarabot annyira közelíteni, hogy a kovácsmesterek kalapácsaikkal elérhessék? Az oszlop azonban mégis elkészült, mégpedig emberkéz mozgatta kalapácsok csapásai nyomán, épúgy, mint az ókor annyi más hatalmas alkotása, amely előtt most is ámulattal áll meg a technika századának a csodáktól már elszokott fia. A régiek nem ismerték a munkaerő gazdasági problémáját és bővében voltak a most már pénzt jelentő időnek is: az egyiptomi piramisoktól kezdve ebben rejlik az lókor minden technikai csodájának titka. A kutub-oszlop nyilvánvalóan hasonlóképen óriási munkaerő- és időpocseko- lásnak köszönhette létrejöttét. Az első lemezeket valószínűen kézikovácsolással forrasztották össze, majd amikor másképen már nem lehetett folytatni a munkát, görgőkön tolták a megdolgozandó részt a tűzbe és köteleken mozgatott súlyokkal újabb és újabb lemezeket kovácsollak rá. A nehézkes műveletet bizony számtalanszor meg kellett ismételni, a maharadzsák elődei azonban úgyláíszik már akkor sem szűkölködtek a gazdagságban és időben. Az emelőszerkezetek és kő;elek mozgását természetesen egész sereg ember végezte. de az izzó vastömegtől kellő távolságban maradhattak. Ott, ahol a sulykok mozgatására nem állott vízierő rendelkezésre, az ilyenféle berendezések még a középkorban is használatban maradtak. A breszti kikötő hajógyára rúddal irányított másfélmázsás sulykokat használt a súlyos hajóhorgonyok kovácsolására. A ro- cheforte-i műhely három mázsás kalapácsát kötelek és emelők segítségével nyolc ember kezelte. Ez a munka természetesen hosszadalmas volt, a középkori és ókori ember azonban nem ismerte az idő értékét és például nehéz tárgyak szállításának megkönnyítésére nem találta idő- és költségrablónak akár külön töltéseket is építeni. A delhi kutub-oszlop tel;át nem rejtély már többé, de ezzel nem veszített történelmi értékéből és érdekességéből: továbbra is a másfélezer éves ősi indiai kultúra bámulatot érdemlő bizonysága marad. (dr. n 1.) *A0**A*A0*0**0m*0**+0*0*0**A0*0*0m Szemle Huszonötmillió pengőt biztosított a kormány az árvízsújtotta vidékek megsegítésére. Széleskörű intézkedések történtek, hogy a vadvizek levezetése után meginduljon az összeomlott házak felépítése, az elpusztult állat- állomány pótlása, a vetőmag biztosítása. Huszonötmillió pengő csak arra elegendő, hogy az elindulást biztosíthassa a kormány. Az államháztartás jelenlegi helyzetében ez a rendkívüli kiadás természetszerűen számottevő és épen ezért különös hangsúlyozást kap. Az elemi csapás a kisemberek ezreit tette hajléktalanná és ezen akar a kormány segíteni. Az árvíz által rombadöntött házak helyén egészséges és korszerű lakások épülnek. Ezzel nagy áldozatok árán, de egy lépéssel előbbre jutunk az alföldi lakásviszonyok javítása terén. A belvizek okozta mezőgazdasági kár felbecsülése ezideig még nem történhetett meg. A jelenlegi kedvezőbb időjárás hozzásegít a vadvizek eltávolításához, az egyébként hatalmas íelkeszültséggel folyó vízlevezetési munkához. A borkereskedelem átállítására is sor kerül. Ez a szakma ismét olyan terület, ahol a keresztény elemek meglehetősen háttérbe szorultak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagy felkészültséggel fog a kérdés megoldásához, mert hiszen több, mint Kétszáz bornagykereskedő cég felszerelésének leltározásáról, megszüntetéséről van szó. Az új bornagykereskedői kijelölésekre már' ezideig több, mint ezren jelentkeztek. A jelentkezők nagv szama az átállítás személyi kérdését megoldja. Az igény jogosultságnak egyéb szempontokból való felülvizsgálását a Kamara által felállított külön iroda végzi. A textilárúk előállításának és forgalmának szabályozása megtörtént. Miniszterelnöki rendelet jelent meg, íVnélynek értelmében közel látásügyi miniszter szabályozhatja és ellenőrizheti a polgári lakosság ellátására szolgáló textilárúk forgalmát. A közellátásügyi miniszter az iparügyi miniszterrel egyetértve megállapíthatja, hogy a polgári lakosság ellátására milyen fajtájú, minőségű és mennyiségű textilárú készíthető. A textiláruk előállításának és forgalmának szabályozásával kapcsolatos teendők ellátására a közellátásügyi miniszter textilközpontot alakíthat. A textilközpont a közellátásügyi miniszter irányítása és felügyelete alatt áll és benne helyet foglalnak az érdekelt miniszterek, továbbá a szakmák kiküldöttei és képviselői. A központ fenntartásának költségeit az érdekelt iparosok és kereskedők viselik. A textilközpont felállítása tehát küszöbön áll és ezzel a textilellátás és forgalom egységes irányítása lehetővé válik. Premier pénteken az Edisonban!; Budapestet megelőzve!] Kádár 1 Kontra Kerekes Vidám hangulat 12 íelv. Főszereplők: Tolnay Klári, Szilassy László, Mály Gerő, Vaszary Piri Hazai pótanyag a papírgyártásban Papíriparunk nyersanyagellátásában komolyabb zökkenők mindeddig a háborús nehézségek ellenére sem voltak s így nagyobb méretű papírkorlátozásról, — olyanról, amilyen a legtöbb európai államban történt — ezideig nem kellett gondoskodni. — Minthogy azonban a másirányú háborús szállítások következtében könnyen vontatottsag ‘'állhat he a cellulózebehozatalban, sőt a hazai papíripari fa-szállításban is, gyáraink minden erővel azon vannak, hogy az esetleges kieséseket zavar nélkül pótolni tudják. Ezt a célt szolgálja egy hazai nyersanyagnak, a szalmának a cellulózé gyártására való felhasználása. A szalmából készült cellulózét egyes papírfajtáknál lehet alkalmazni. Az egyik magyar gyár most kezdi meg a cellulózé gyártását, ha termelése jó eredményt hoz, válószí- nűen a többi gyár is követi példáját. Az anyakönyi kivonatok kiállítási dijának felerészét jóléti célokra fordítják A Magyar Tudósító jelenti: A belügyminiszter már régebben rendeletet adott ki, amely szerint nagy- és kisközségekben az anyakönyvi kivonatok kiállításáért szedhető díjak felerészét olyan községi jegyzők segélyezésére kell fordítani, akiknek gyermekei iskolai tanulmányukat szülőik alkalmaztatási helyén megfelelő tanintézet hiányában nem folytathatják. A rendelet kimondotta azt is, hogy az ilyen cíjroen befolyó jövedelmek kezelésével a Jegyzők Országos Egyesületét bízza meg. A végrehajtási utasítás szerint az anyakönyvi kivonatok kiállításából származó bevételek 50 százalékát negyedévenként kell a Községi Jegyzők Országos Egyesületéhez beküldeni. A rr)iniszter most felhívta a községek elöljáróságait, bogy az anyakönyvi díjakból 1942. évi január hó 1. napjától befolyó jövedelmeket késedelem nélkül fizessék be a jegyzők egyesületébe.
