Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-16 / 84. szám

ZALAMEGYBI ÚJSÁG 1942. április 16. szegénysorsu zalai iskolásgyermekek tankönyvsegélyezésére miniszteri rendelet jelent me£ A népiskolai munka eredményességének biztosítása és a szegénysorsú szülők iskolai terhein való könnyebbítés céljából nagyfon­tosságú körrendeletét adott ki a belügymi­niszter. Felhívja a rendeletben a miniszter; laz összes törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a városok és községek segítsék elő a szegénysorsú gyermekeknek ellátását tanköny­vekkel és tanszerekkel. A városok és községek A házikerttulajdonos többnyire rákény­szerül, hogy palántaszükségletét ne sajátmaga nevelje, bár erre filléres költséggel megvolna a lehetősége, hanem idegen helyen szerezze azt be. Minden esetben kizáróan csak egészsé­ges, élénkzöld színű, alacsony növésű, egyenes, zömök termetű, dús levélzetű, fiatal, erős gyökerű, sok hajszálgyökérzetű palántákat fo­gadjon el, mert a felnyurgult, görbe, kora­vén, fásgvökérzetű palántákból jó termést so­hasem fog aratni. Ha kénytelen a palántákat postán vagy vasúton szállítani, úgy gondos­kodni kell azok szakszerű csomagolásáról. Ha példáid előző nap veszi meg a magkereske­désben azokat, ügyeljen, hogy csak aznap dél­előtt felszedett növényeket kapjon, otthon vi­gyázva nyissa szét a csomagot s helyezze ál­lott vízbe a palántákat, s csak közvetlen szál­lítás előtt csomagolja ismét be. Ha a szállí­tás előreláthatóan hosszabb időt vesz igény­be, ajánlatos a növények gyökereit nedves mohába, vagy vastag nedves, ruhába gön­gyölni, mert a kiszáradt palánták rosszul ered­nek meg s fejlődésük a lankad ást erősenj megérzi. Megérkezés után állítsuk a palán­tákat azonnal nem túl hideg, de friss vízbe es csak áztatás után ültessük korán reggel vagy napszállta előtt, midőn sugarai már nem árthatnak a gyenge növénynek. A salátapalánták — normális időjárás esetén — mihelyt 4—6 levelük kifejlődött, április elejétől nyugodtan kiültethetők — 20x25 cm tő- és sortávolságra, — minthogy a fagyok iránt nem érzékenyek, ugyanígy a ko­rai kalarábé edzettebb válfajai is. A káposzta, kel és karfiol korai fajtái április hó közepe után kerülhetnek csupán kiültetésre és pedig a kalarábé 25x25: a kel 40x40; a fejeská­poszta és karfiol 50x50 cm sor- és tőtávol­ságban. Ha előre gondoskodtunk kissé na­gyobb térközökről, jó talajművelésről és kellő trágyázásról, a káposztapalántákat rakjuk a már kiültetett fejessaláta palántái közé, mert mire a káposzta elterebélyesedik, a saláta fo­gyasztásra készen felszedhető, ültethetünk azonban még hagymát, zellert, kalarábét is a saláta palántái közé, sőt a káposzta, kel és karfiol sorai közé 10—15 cm-es egyenes so­rokban kalarábét is palántázhatunk. Itt a ka­larábé 6—8 hét alatt, mire a káposztának költségvetésében gondoskodni kell ennek a célnak megfelelő támogatásról a rendelke­zésre álló hitel keretében. A rendelet megérkezett vármegyénk al­ispánjához is és így a községek hamarosan megkapják az utasítást arra, hogy költség- vetéseikbe vegyék föl azt az összeget, amelv- ből a szegénysorsú iskolásgyermekek tan­könyviéi, tanszerekkel segélyezhetők. az egész területre szüksége lenne, szedésre éretten kész. Rövid kísérletezés után magunk is könnyen rá fogunk jönni, hogy melyik vetemény melyiknek felel meg legjobb köz­tesként. Szabály az, hogy a rövid tenyész­idejű, példáid saláta, retek, korai kalarábé jól alkalmazható köztesnek hosszú, vagy ke­vésbé hosszú tenyészidejű növény mellé. A vág v a magasszárú, nem lombosodó kapor, hagy­ma stb. egyenlő trágyaidény esetén ugyan­csak jó köztes a zömök, alacsonvan terjesz­kedő káposzta, kel stb., vagy gyökér- és gu­mósnövény közé. A palántákat ne ültessük mélyebbre, mint a meleg-, vagy palántaágyban voltak, legfel­jebb fél centiméterrel, mivel a beöntözés foly­tán a porhanyított föld megülepszik, töniő- dik s kissé lesüllyed. Az erős torzsájú ko- posztafélék, valamint a paprika, póré és to­jásgyümölcs nem szenvedi meg az ennél kissé mélyebb ültetést sem, sőt jobb fejlődést mu- i tatnak. Ugyanígy a paradicsom sem, ami egész mélyen — fektetve — palántázandó, mivel az a földben az ízeknél új gyökeret fejleszt s ezzel a növény rögzítését és 'táplálékfelvé­telét segítjük elő. Vózner Sándor, budapesti születésű ke­reskedősegéd viselt dolgairól már írtunk. Al- sólendván Svarc Ödön terménykereskedőnél volt alkalmazásban. Az ősszel kenyéradó gaz­dájától pénzt kapott terménybevásárlásra s amikor útnak indult, kapott kölcsönbe egy télikabátot is. Vózner azonban sem bevásár­lásokat nem eszközölt, sem a télikabátot nem szolgáltatta vissza, hanem megszökött Buda­pestre. Körözőlevelet adtak ki ellene s annak alapján a budapesti rendőrség elfogta és már­pandák, jjjf!|| rendelésre mérték után. Alak itások, bélelés és gallérozások legolcsóbban — _ ifj. LAKI SÁNDOR szücsmesternél ____Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. Kiü ltetésnél a palántát úgy kell meglo­csolnunk, hogy az egész lucskos legyen. Az átültetés ugyanis erősen próbára teszi a nö- vényke erejét s az ellankadástól csak bő ön­tözéssel tudjuk megóvni, ügyeljünk azonban, hogy erős vízsugárral ki ne mossuk a helyé­ről. A kannából, vagy tömlőből vigyázva ve­zessük a palántától kissé — néhány deci­méterrel — távolabb és lehetőleg feltöltött részre a növény közelébe a vizet s csak in­nen folyassuk azt a palánta tövéhez oly meny- nyiségben, hogy körülötte 25—30 cm átmé­rőjű közben legyen a föld elárasztva. Túl meleg időben pedig védjük árnyékolással a talajt a palánta körül a nedvesség gyors pá­rolgásától. . A. J. Gcllofánharang. A korai zöldségfélék ter­mesztése mindig fontos célkitűzése volt a gaz­dálkodóknak. mert néhány nappal korábban piacra kerülni kétszeres bevételt jeleni. A me­legágy, az üvegszekrény ismert és költséges. A francia kertészek üvegharangokat is hasz­nálnak, ami már olcsóbb és éveken át alkal­mazható. Újabban nálunk kísérletek folynak cellofánharangokkal, amely alatt a növény vé­delmet talál és a napsugarak fel is melegítik. A cellofán vashuzalból készült vázra van rá­húzva. Eddigi megfigyelés szerint hátránya, hogy gyenge, hamar elszakad. cius 29-én Zalaegerszegre szállította. Itt át­adták a kir. ügyészségnek és sikkasztás bűn­tette címén indult meg ellene az eljárás. E gyé­ben ma tartotta meg a tárgyalást a kir. tör­vényszék büntető egyesbírája. A tárgyaláson megjelent Svarc Ödön is. Vózner beismerte, hogy 300 pengőt a télikabáttal együtt eltu­lajdonított s a bíróság sikkasztás vétségében mondta ki őt bűnösnek. Jogerősen kéthónapi fogházra és három évi jogvesztésre ítélték. Egy lentihegyi asszony a tolató mozdony utkozoi kozott Időszerű irás a zalaegerszegi kertészkedő közönség részére A sikkasztó alsólendvai kereskedősegédet fogházra Ítélte a törvényszék Öltözködjünk TÓ TH GYULA úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás Kedden Zalaegerszegen volt Törő Pál lentihegyi gazdálkodó a feleségével együtt s az esti vonattal akartak hazautazni. Beszál­lásuk előtt egyik tehervonat tolatott, még­pedig szabályellenesen, mert személyvonat in­dulása idején tehervonatnak tolatnia tilos, kö­röné eddig még ki nem derített okokból a tehervonat ütközői közé kerti t s veszélyes helyzetéből férje az ott lévő vasúti személy­zet -segítségével tudta csak nagynehezen ki­menteni. Mellkas-zúzódással, bordatöréssel és tüdősérüléssel került az asszony a kórházba. A kir. ügyészség utasítására a felelős- í ség tisztázására a nyomozás megindult. A tör­vényszék vizsgálóbírója ma délután tartotta meg a helyszíni szemlét, amelynek eredmé­nyéről következő számunkban adunk tudó­sítást. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Számolóccdulának alkalmas papír kap­ható a Zrínyi nyomdában.

Next

/
Thumbnails
Contents