Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-13 / 81. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyiilc.r 4. Telefon: 128. .................„AI NAPILAP Fel elős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. ________Hirdetések díjszabás szerint.______ XXV. é vfolyam. 81. szám. 1942. április 13. HÉTFŐ. ÁRA 8 FILLÉR Zalaegerszegen folytatódik a harc az Ur napjának és Nevének megszenteléseért Nagygyűlés a ferences plébánián Az ünnep megszentelése mellett és a ká­romkodás ellen a Jézus Szíve ferences plébá­nián vasárnap a 10 órai ünnepélyes és engesz­telő szentmise után a templomkertben tar­tották meg a nagygyűlést, amelyen a kelle­metlen idő ellenére is igen nagy számban je­lentek meg a hívek. A szentmisét P. Horváth Domonkos, ház főnök-plébános mondotta. Az egybegyűlték elhelyezkedése után Deák Károly egyházközségi elnök üdvözölte a megjelente­ket s bejelentette, hogy az Actio Catholica az ünnep megszentelése és a káromkodás el­leni küzdelem érdekében országos mozgalmat {indított s ebbe a mozgalomba a zalaegerszegi Jézus Szíve plébánia is belekapcsolódott a mai nagygyűlésével. Felkéri az előadókat elő­adásaik megtartására. A megnyitó után Polgár József levente elszavalta Bárdosi Németh István: Szenteld meg a vasárnapot című költeményét, majd lom főoltárán, kezében a diadalmi zászlóval, ele ott van megfeszített alakja is minden templomban, sőt plakátokon is látjuk mind­annyian ezzel a felírással: Miért bántod? Igen: miért bántod Öt? Ha gazdag földbirtokos volna, aki egyszer az asztalához hívott, nem engednéd, hogy bántsák, szidják, rágalmaz­zák, még az igazi hibákat is eltiltanád tőle, mivel egyszer odaengedett asztalához. Ha ban­kár volna, aki talán egyszer kisegített volna pénzzavarodból, nem tudnád elfelejteni jó­ságát. Ha miniszter volna, aki leereszkedett hozzád és kihallgatásón fogadott, szóval és írásban magasztalnád és nem tűrnéd, hogy rosszat mondjanak róla. Ha államfő volna, jaj lenne neked, ha szidalmaznád. Mondd: miért nem szidalmazod, káromlod egyszeri jó ­tevőidet, óraidat, feletteseidet, miért támad fel minden jóérzésed! ha valaki ezekre csak kétértelmű megjegyzést is tesz? És akkor mi­ért káromlod, szidod folyton a seregek Urát, aki a te mindennapi szükségletedről is ál­landóan gondoskodik, naponként terített asz­talához hív és örül annak, ha ott jól érzed ma­gadat. A káromkodás hazaárulás is, mert hős honvédeink azok ellen harcolnak, akik Istent akarják trónjáról letaszítani. Az életből vett példákkal igazolta, hogyan bünteti Isten azt, aki Öt káromolja. Felszólított mindenkit, hogyt az istenkáromlót, aki a káromkodással egy­ben a hazaárulás bűnét is elköveti, adják át a legközelebbi renÜőrőrszemnek. Előadását ez­zel végezte: Illatosítsa meg a szegény világ! szenvedéseinek tűzét a templom tömjénjének füstje. Minél inkább átkozzák Öt a kislel- kűek, a gyávák, a világban bálványokat ke­resők, annál inkább mondjunk mi Allelujáí a seregek Urának, aki meggyőzte a halált. A nagy hatást keltő előadás után vitéz Tamásy István dr. polgármester mint egyházközségi képviselőtestületi tag, kö­szönetét mondott a megjelenteknek a nagy; figyelemért, amellyel végighallgatták az elő­adásokat és az előadóknak, akik annyira le­kötötték a hallgatóság figyelmét. Köszönetét mondott mint polgármester a plébánosnak a gyűlés megrendezéséért, amellyel híveinek lelkiügyét kiválóan szolgálta. Ö csak a pol­gárság, gazdasági, anyagi ügyeit szolgálja, ami a közigazgatási hatóságnak feladata. De a kétirányú gondoskodásnak mindenkor össz­hangban kell állania, ha a lakosság valódi érdekeit szolgálni kívánják. Ráemlékezett hon- védeinkre, akik Istenért, hazánkért, nemze­tünkért harcolnak. Vezesse őket haza dicső­séggel a seregek Ura. Végezetül az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. Tóth József dr. budapesti ügyvéd, az államvasutak ügyésze tartotta meg előadását az Ur napjának meg­szenteléséről. Örömét fejelte ki, hogy a plé­bános felkérésére ilyen szépszámú hívősereg előtt szólhat az ünnep megszenteléséről. Krisz­tus szerette a víg embereket, — mondotta, — Szent Ferenc is víg ember volt. Az Evangéli­um szól a boldogokról, megmondja, kik a boldogok. Boldogság tölt el bennünket bi­zonyos napokon, amelyek nagy gondolatokat juttatnak eszünkbe. Saját családi viszonya­inkról emlékezve szólt arról az örömről, bol­dogságról, amellyel várták és ünnepelték szü­leik születés- és névnapját. Nagyobb család­ban, a nemzet keretében is vannak ilyen ün­nepek, például Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet ünnepe, amelyek nem­zeti és egyházi ünnepek is. Ha ezekre az ün­nepekre hazafias és vallásos buzgalommal ké­szülődünk s azokat ünnepélyesen megüljük, mennyire meg kell akkor ülnünk, megszen­telnünk az Ur napját, az Ur ünnepeit, ame­lyeknek megüléséről az Isten tíz és az Anya- szentegyház öt parancsolata is szól. Évezre­dek Köteleznek bennünket az Ur napjának! megszentelésére s ne feledjük, hogy Isten tud jutalmazni, de tud büntetni is. A nagy figyelemmel végighallgatott be- szed vegeztevel Portnál Gyula dr. gimnáziumi tanár lépett az előadói asztal­hoz s költői lendületű előadásban ráirányí­totta a figyelmet a Húsvétra, amikor a min- denség Ura legyőzte a halált és szenvedései árán megnyitotta előttünk az üdvösség ka­puit. Meg kellett halnia, — mondotta — hogy mi élhessünk, Felcserélte mennyei trónusát a keresztfa gyalázatával, hogy mi bejuthassunk az Ö dicsőségébe. Ott van most minden temp­Anglia nem tudott megegyezni Indiával • A brit hírszolgálat jelentése szerint Cripps. a brit javaslatok elutasításával kapcsolatban szombati beszédében kijelentette, hogy »In­dia védelmének nagy lehetőségét szalasztotta el«. A kongresszus azt kívánta, hogy változ­tassák meg az alkotmányi s hogy tisztán nem­zeti kormányt állítsanak fel az álkirály min­den ellenőrzése nélkül. Mint Cripps a továb­biakban kijelentette, a jelenlegi viszonyok mellett az ilyen követelések teljesítésére nem lehet gondolni. Mint mondotta, egyáltalán nem érez semmi keserűséget az indiai vezetőkkel szemben, akiknek kötelességük volt arra- gon­dolni, hogy India a háború után a világ fel­építésében szerepet kapjon. London, április 12. Sir Stafford Cripps szombat délután rádióbeszédet tartott, amely­ben kijelentette, hogy a tárgyalások meghiú­sulásáért a kongresszuspártot és annak veze­tőit tartja felelőseknek. Sir Stafford Cripps állítása szerint az a bírálat, ahogyan a brit javaslatokról nyilatkoztak, nem v ezethet meg­egyezésre. A megegyezésre azonban szükség van az indiai kérdés megoldásához. Az al­kotmány formája nem annyira fontos, ha minden felelős tényező egyetértene abban, hogy közösen a közjóért akarnak dolgozni. Ha a kongresszus vezetői együtt akar­tak volna működni a többi pártok­kal, akkor talán mégis eredményt le­hetett volna elérni. Cripps .leszögezte, hogy brit részről egyedül magára vállalja a felelősséget és sem az al- király, sem Wavell tábornok nem tehető fe­lelőssé azért, amit a tárgyalások során mon­dottak, vagy ami az alatt történt. Beszéde végén Cripps a japán hó­dítás következményeire figyelmez­tette hallgatóit és kijelentette, hogy Anglia mindent megtesz amerikai segítséggel India megvédelmezéseérf. Csáktornya ünnepe Csáktornya nagyközség közönsége 1942. évi április hó 16-án, a magyar honvédcsa­patok bevonulásának első évfordulóján, ha­zafias ünnepélyt rendez, hogy a magyar had­erő iránti háláját, megbecsülését és szeleteiét kifejezésre juttassa. Az ünnepség rendje a következő: 15- én este zenés takarodó. 16- án reggel 7 órakor zenés ébresztő* majd délelőtt 9 órakor tábori mise és szent­beszéd a Horthy Miklós téren. Szentmise után felvonulás a Zrínyi emlékműhöz. 10 órakor emlékünnepély a Zrínyi-téren. 11 órakor ä Hősi emlékmű megkoszorúzása a Várkertben, délután 3 órakor Honvédünnep a Csáktornyái1 sporttelepen.

Next

/
Thumbnails
Contents