Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-13 / 81. szám
Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyiilc.r 4. Telefon: 128. .................„AI NAPILAP Fel elős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P« Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. ________Hirdetések díjszabás szerint.______ XXV. é vfolyam. 81. szám. 1942. április 13. HÉTFŐ. ÁRA 8 FILLÉR Zalaegerszegen folytatódik a harc az Ur napjának és Nevének megszenteléseért Nagygyűlés a ferences plébánián Az ünnep megszentelése mellett és a káromkodás ellen a Jézus Szíve ferences plébánián vasárnap a 10 órai ünnepélyes és engesztelő szentmise után a templomkertben tartották meg a nagygyűlést, amelyen a kellemetlen idő ellenére is igen nagy számban jelentek meg a hívek. A szentmisét P. Horváth Domonkos, ház főnök-plébános mondotta. Az egybegyűlték elhelyezkedése után Deák Károly egyházközségi elnök üdvözölte a megjelenteket s bejelentette, hogy az Actio Catholica az ünnep megszentelése és a káromkodás elleni küzdelem érdekében országos mozgalmat {indított s ebbe a mozgalomba a zalaegerszegi Jézus Szíve plébánia is belekapcsolódott a mai nagygyűlésével. Felkéri az előadókat előadásaik megtartására. A megnyitó után Polgár József levente elszavalta Bárdosi Németh István: Szenteld meg a vasárnapot című költeményét, majd lom főoltárán, kezében a diadalmi zászlóval, ele ott van megfeszített alakja is minden templomban, sőt plakátokon is látjuk mindannyian ezzel a felírással: Miért bántod? Igen: miért bántod Öt? Ha gazdag földbirtokos volna, aki egyszer az asztalához hívott, nem engednéd, hogy bántsák, szidják, rágalmazzák, még az igazi hibákat is eltiltanád tőle, mivel egyszer odaengedett asztalához. Ha bankár volna, aki talán egyszer kisegített volna pénzzavarodból, nem tudnád elfelejteni jóságát. Ha miniszter volna, aki leereszkedett hozzád és kihallgatásón fogadott, szóval és írásban magasztalnád és nem tűrnéd, hogy rosszat mondjanak róla. Ha államfő volna, jaj lenne neked, ha szidalmaznád. Mondd: miért nem szidalmazod, káromlod egyszeri jó tevőidet, óraidat, feletteseidet, miért támad fel minden jóérzésed! ha valaki ezekre csak kétértelmű megjegyzést is tesz? És akkor miért káromlod, szidod folyton a seregek Urát, aki a te mindennapi szükségletedről is állandóan gondoskodik, naponként terített asztalához hív és örül annak, ha ott jól érzed magadat. A káromkodás hazaárulás is, mert hős honvédeink azok ellen harcolnak, akik Istent akarják trónjáról letaszítani. Az életből vett példákkal igazolta, hogyan bünteti Isten azt, aki Öt káromolja. Felszólított mindenkit, hogyt az istenkáromlót, aki a káromkodással egyben a hazaárulás bűnét is elköveti, adják át a legközelebbi renÜőrőrszemnek. Előadását ezzel végezte: Illatosítsa meg a szegény világ! szenvedéseinek tűzét a templom tömjénjének füstje. Minél inkább átkozzák Öt a kislel- kűek, a gyávák, a világban bálványokat keresők, annál inkább mondjunk mi Allelujáí a seregek Urának, aki meggyőzte a halált. A nagy hatást keltő előadás után vitéz Tamásy István dr. polgármester mint egyházközségi képviselőtestületi tag, köszönetét mondott a megjelenteknek a nagy; figyelemért, amellyel végighallgatták az előadásokat és az előadóknak, akik annyira lekötötték a hallgatóság figyelmét. Köszönetét mondott mint polgármester a plébánosnak a gyűlés megrendezéséért, amellyel híveinek lelkiügyét kiválóan szolgálta. Ö csak a polgárság, gazdasági, anyagi ügyeit szolgálja, ami a közigazgatási hatóságnak feladata. De a kétirányú gondoskodásnak mindenkor összhangban kell állania, ha a lakosság valódi érdekeit szolgálni kívánják. Ráemlékezett hon- védeinkre, akik Istenért, hazánkért, nemzetünkért harcolnak. Vezesse őket haza dicsőséggel a seregek Ura. Végezetül az egybegyűltek elénekelték a Himnuszt. Tóth József dr. budapesti ügyvéd, az államvasutak ügyésze tartotta meg előadását az Ur napjának megszenteléséről. Örömét fejelte ki, hogy a plébános felkérésére ilyen szépszámú hívősereg előtt szólhat az ünnep megszenteléséről. Krisztus szerette a víg embereket, — mondotta, — Szent Ferenc is víg ember volt. Az Evangélium szól a boldogokról, megmondja, kik a boldogok. Boldogság tölt el bennünket bizonyos napokon, amelyek nagy gondolatokat juttatnak eszünkbe. Saját családi viszonyainkról emlékezve szólt arról az örömről, boldogságról, amellyel várták és ünnepelték szüleik születés- és névnapját. Nagyobb családban, a nemzet keretében is vannak ilyen ünnepek, például Szent István, Szent Imre, Szent László, Szent Erzsébet ünnepe, amelyek nemzeti és egyházi ünnepek is. Ha ezekre az ünnepekre hazafias és vallásos buzgalommal készülődünk s azokat ünnepélyesen megüljük, mennyire meg kell akkor ülnünk, megszentelnünk az Ur napját, az Ur ünnepeit, amelyeknek megüléséről az Isten tíz és az Anya- szentegyház öt parancsolata is szól. Évezredek Köteleznek bennünket az Ur napjának! megszentelésére s ne feledjük, hogy Isten tud jutalmazni, de tud büntetni is. A nagy figyelemmel végighallgatott be- szed vegeztevel Portnál Gyula dr. gimnáziumi tanár lépett az előadói asztalhoz s költői lendületű előadásban ráirányította a figyelmet a Húsvétra, amikor a min- denség Ura legyőzte a halált és szenvedései árán megnyitotta előttünk az üdvösség kapuit. Meg kellett halnia, — mondotta — hogy mi élhessünk, Felcserélte mennyei trónusát a keresztfa gyalázatával, hogy mi bejuthassunk az Ö dicsőségébe. Ott van most minden tempAnglia nem tudott megegyezni Indiával • A brit hírszolgálat jelentése szerint Cripps. a brit javaslatok elutasításával kapcsolatban szombati beszédében kijelentette, hogy »India védelmének nagy lehetőségét szalasztotta el«. A kongresszus azt kívánta, hogy változtassák meg az alkotmányi s hogy tisztán nemzeti kormányt állítsanak fel az álkirály minden ellenőrzése nélkül. Mint Cripps a továbbiakban kijelentette, a jelenlegi viszonyok mellett az ilyen követelések teljesítésére nem lehet gondolni. Mint mondotta, egyáltalán nem érez semmi keserűséget az indiai vezetőkkel szemben, akiknek kötelességük volt arra- gondolni, hogy India a háború után a világ felépítésében szerepet kapjon. London, április 12. Sir Stafford Cripps szombat délután rádióbeszédet tartott, amelyben kijelentette, hogy a tárgyalások meghiúsulásáért a kongresszuspártot és annak vezetőit tartja felelőseknek. Sir Stafford Cripps állítása szerint az a bírálat, ahogyan a brit javaslatokról nyilatkoztak, nem v ezethet megegyezésre. A megegyezésre azonban szükség van az indiai kérdés megoldásához. Az alkotmány formája nem annyira fontos, ha minden felelős tényező egyetértene abban, hogy közösen a közjóért akarnak dolgozni. Ha a kongresszus vezetői együtt akartak volna működni a többi pártokkal, akkor talán mégis eredményt lehetett volna elérni. Cripps .leszögezte, hogy brit részről egyedül magára vállalja a felelősséget és sem az al- király, sem Wavell tábornok nem tehető felelőssé azért, amit a tárgyalások során mondottak, vagy ami az alatt történt. Beszéde végén Cripps a japán hódítás következményeire figyelmeztette hallgatóit és kijelentette, hogy Anglia mindent megtesz amerikai segítséggel India megvédelmezéseérf. Csáktornya ünnepe Csáktornya nagyközség közönsége 1942. évi április hó 16-án, a magyar honvédcsapatok bevonulásának első évfordulóján, hazafias ünnepélyt rendez, hogy a magyar haderő iránti háláját, megbecsülését és szeleteiét kifejezésre juttassa. Az ünnepség rendje a következő: 15- én este zenés takarodó. 16- án reggel 7 órakor zenés ébresztő* majd délelőtt 9 órakor tábori mise és szentbeszéd a Horthy Miklós téren. Szentmise után felvonulás a Zrínyi emlékműhöz. 10 órakor emlékünnepély a Zrínyi-téren. 11 órakor ä Hősi emlékmű megkoszorúzása a Várkertben, délután 3 órakor Honvédünnep a Csáktornyái1 sporttelepen.