Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-27 / 143. szám
Felvételek a Magyar Vöröskereszt hivatásos ápolónőképző iskoláiba 1 ______________________ZALAMEGYEI ÚJSÁG A Magyar Vöröskereszt az ország terüle- fcén 5 helyen tart fenn állandó hivatásos ápolónőképző iskolákat. Az iskolákba felvételt nyerhetnek azok a keresztény leányok, akiknek a középiskola IV. osztályáról bizonyítványuk van, a 18. életevüket már betöltötték ® a harmincat még nem érték el. Az iskola időtartama 2 év, amely idő »latt az intézetben való bentlakás kötelező. A 2 tanév alatt a jelölt a betegápolás miniden ágában teljes kiképzést nyer és sikeres vizsga után állami érvényű ápo’ónői okleve1et kap. Érettségizett, vagy azzal egyenrangú képesítéssel bírók egy külön ingyenes speciális harmadik év elvégzése után képesítésüknek megfelelő elhelyezést nyernek. Az ápolónői iskolát végzettek a zárt köteléket alkotó vöröskeresztes ápolónői kar tagjaivá válnak és róluk mindenkor a Magyar »Vöröskereszt gondoskodik. Az iskola elvégzése jután a vöröskeresztes hivatásos ápolónők azonnal állásba kerülnek és fizetésük megfelel egy tanítónő kezdő fizetésének. Harminc évi szo!f jálat után addigra elért fizetésüknek megfe- elő teljes nyugdíjat élveznek. Felvételi feltételek: Az iskola 2 tanéve lalatt minden jelölt tartozik ellátási költsége lejében havi 35 pengőt az iskola pénztárába befizetni. Ez összegért a jelölt teljes ellátáson kívül a kiképzést, a szükséges közlekedési díját és az első év végéig teljes egyenruházati felszerelést kap. Az iskolai szünidő alatt tandíjat nem fizet, azonban köteles 4 heti szabadság leszámításával helyettesként működni. Az előírt havi 35 pengő kis részét képezi annak, amibe havonta egy tanuló kiképzése kerül, épen ezért félfizetéses és ingyenes kedvezményeket csak egészen kivételes esetekben, például hadiárva, hadirokkant leánya kaphat. A kétéves iskola elvégzése után a jelölt kötelezi magát, hogy legalább két évig a vörös- kereszt kötelékében teljesít szolgálatot. Felvételi kérvényt a Magyar Vöröskereszt elnökéhez intézve a Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóságához: Budapest, VIII., Ba- ross-u. 15. kell lehetőleg személyesen beadni. A sajátkezűén írt kérvényhez csatolandó: 1. saját és mindkét szülő születési anyakönyvi kivonata, 2. a szülők házassági levele, 3. utolsó iskolai bizonyítvány, 4. a magyar állampolgárságot igazoló okmány, 5. hatósági erkölcsi bizonyítvány, 6. hatósági orvosi bizonyítvány, t. szülői beleegyezés, 8. sajátkezűén írt életrajz, 9. a pályázó arcképe. A kérvényeket ajánlatos még július folyamán beadni. Az olcsó ruha BABY kelengye és gyonyorüssép babersihák Horváth Jenő divatáruüzletében Zalaegerszeg, (Plébániaépület) A falu népének vágyálma, amelyről senki se hiszi, hogy valaha is teljesedhetik. Pedig már teljesedett is! Csak nem országszerte, mert túl a Királyhágón ez sohasem volt álom. De a Királyhágón innen annál inkább. A ruha megfizethetetlen drágasága örök panasz forrása az istenadta nép ajkán. Hiába megy fel a termények ára. Drágulhat a marha, B disznó, a baromfi, a tojás, a gyümölcs, a inép ajka keserves panasz szavától keserű. Drága, nagyon drága minden iparcikk, de leg drágább a legnélkülözhetetlenebb: a íuha. Az apró faluk népének legeleje is rongyokban jár. A legjobb gazda öltönye is csak hitvány ceig. Idegen világrészek gyapotjából készült rongy, amely befedi ideig-óráig a testet, de nem ád soha meleget. A selyem fényűzés, arról falusi viszonylatban jobb is volna sose beszélni a termelésen kívül, de a ruhaanyagok királya, a gyapjú, miért idegen a föld népének, innen a Királyhágón ? Mert nincs paraszti gyapjútcrmelé- sünk. Falusi népünk elszokott a bir- klatartástól. Elpusztultak a falusi szövőszékek és még az emléke is kihalt a falusi nép fonó-szövő háziipari foglalkozásának. Ismerjük az okokat is. Szaporodott a nép, emelkedett az adó, nőttek az élet gondjai. Feltörték a legelőket. A búza lett a magyar gazdálkodás legfőbb tényezője. Amerika fekete kulija, a néger és India páriája termelte gyapot feldolgozásával Ausztria lett a magyar nép felruházója. Erre ment el az acélos búza, a jóhusú marha és a kövér sertés értékének túlnyomó része. Minden évben ríj ruhát kényszerült magára ölteni a magyar paraszt. Ez a ruha lát- szóan olcsó volt, de a tél hidege megmutatta jórtéktelenségéffc s a tavaszi szántáskor már alig takarta el a földműves alsóruháját, amely már régen nem az asszony-termelte, fonta, szőtte kendervászonból volt, de idegen világok hitvány anyagából. így rongyosodott el a magyar paraszti nép. Termelő maradt, de magának alig termelt mást, mint a betevő falatot. Ehhez járult aztán a háború nyersanyaghiányos nyomorúsága. És most itt áll, teljes nyomorúságát feltáró rongyosságában, a jobb sorsra érdemes, bátor, erős és szorgalmas magyar paraszt. De csak a Királyhágón innen, ezt jól jegyezzük meg! Mi van hát ott, túl a Királyhágón, hogy ott nem szakadt a népre ez a nagy ruhátlanig? Van birka, helyesebben juh, van mindenkinek, aki az ekeszarvát fogja. Több-kevesebb, mód, birtok ós családnagyság szerint, de van! Már Bartha Miklós megállapította, hogy Erdélyben minden földműves családnak van Julija. Tíz darab megél nyáron két hold sovány legelőn és télen 10—12 mázsa silány szénán. Aztán azért megadja a család ruházatának nyersanyagát, tejével eltartja a családot és a bárányokból futja az adóra. Azt írja: »A gyapjúi mosásával, fésülésével, fonásával, szövésével eltelnek az őszi esték cs a téli napok. A fehérnép nem ül dologtalanul. A szövetből kikerül a guba, a szokmány, a zeke, a nadrág, a szoknya, a kötény, a bocs- körszijj, az ágytartó, a pokróc, a tarisznya. Csíkban, Gyergyóban még gyeplőt is fonnak a gyapjúból. Télen térdig érő gyapjú harisnyát viselnek«. A gyapjú házi feldolgozása általános $zo1942. június 27. Honvédeink megérdemlik, hogy minden zalaegerszegi ember vegyen részt i Ittiíiniii kas. Fonni, szőni, varrni kivétel nélkül minden székely cs oláh asszony tud. Ez a háziipar mérhetetlen gazdasági és erkölcsi kincset rejt magában. Ezzel az asszony is családfenntartóvá válik. Kilép negatív szerepköréből az alkotás terére. Az asszony szociális becse ezzel megkétszereződik. Buházad cikkekért külföldre vándorló milliók mara<i_ nak itthon. Ahol juh nincs, ott egy nagyfontosságú közgazdasági tényező hiányzik. Ezt a nagyfontosságú gazdasági tényezőt állítsuk he a Királyhágón inneni országrészek közgazdaságának szolgálatába és máris; mélyreható javulást eszközöltünk népünk szo_ ciális helyzetén. Félreértés ne essék, nem szószerinti lemásolását javasoljuk az erdélyi viszonyoknak. Senki se kívánja, hogy az Alföld és Dunántúl csizmához szokott parasztja varr- jon és darócban járjon. Öh nem! — Nem is a végtelen szerény igényű, juh elterjesztésének gondolatát ajánljuk, de kitenyésztett nemesi rokonának, a birkának meghonosítását és el- szaporítását az Alföld és Dunántúl kisgazdáinál. Ennek a gyapjúja sokkal finomabb és belőle a legszebb szövetek állíthatók elő házilag! Mert ezen van a hangsúly! Nem mondjuk, az is nagy segítséget jelent gazdasági téren, ha a gyapjút eladja a nép. Hiszen a tavasz legpénztelenebb hónapjaiban lát pénzt érte. Mégpedig szép pénzt! A nyáron beszerzett bárányok árának a többszörösét. Az országnak is nagy segítség már ez a megoldás is, de mennyivel nagyobb hasznot jelentene a népnek, könnyebbséget >az ország közellátásáért felelős hatóságoknak, ha a nej> asszonyai, leányai a termelt gyapjút maguk! mosnák, fonnák, festenek es szőnék lel a család ruházatának. Ahány mjegnyírt birka, annyi öltözetnek való szövet. És milyen szövet! Zalából tudunk mutatni olyan, házilag előállított szöveteket, amelyek az arannyal is megfizethetetlen skot szövetekkel is versenyezhetnek. Az állam most minden áldozatot meghoz a népi gyapjútermelés elterjesztése erdeke- ben. Feláron oszt ki jerkebárányokat a legnemesebb és népi tenyésztésre legalkalmasabb, fésűs gyapjút termelő fajtából. Egytől húsz darabig kaphat egy-egy kisgazda. Ha a család 5—6 tagú, úgy 14—15 birka gyapjúja mar a közfogyasztás szükségletét segíti kielégíteni* Harctéren küzdő honvédőinknek is juthat belőle. így a birkatenyésztés most honvédelmi érdek is. Ki vonná ki magát ez alól, ha módja van gazdasági téren előmozdítani katonáink győzelmét? Ne felejtsük el itthon levő termelők, hogy mi töltjük a puskát! Tehát ahány birka, annyi öltözet finom, meleg és tartós gyapjúruha. Dobd el magadtól, magyar földműves, a külföldi rongyot és öltözzél a magadtcrmclte jó meleg gyapjúruhába! Meglátod, mennyivel melegebben dobog alatta jó magyar szíved! Az alkotás cs a kötelesscgteljcsítés mindent felülmúló érzése fog fűteni. A reménytelen tespedés, a csüggesztő
