Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-27 / 143. szám

1942. június 27. ZALAMEGYÉX ÚJSÁG 3. asm Átmenetilei különleges intézkedések­kel biztosítják az élelmiszerellátást Az aratás késedelme súlyos problémákat vet fel, mivel a tavalyi rossz termés folytán * szükséges gabonamennyiség csak a legszi­gorúbban keresztül vitt keszletgazdalkodasi rendszer segítségével volt a gazdasági év ve­géig beosztható. Az aratás késedelme a gaz­dasági évet meghosszabbítja és ezért előre­láthatóan elkerülhetetlen lesz a fogyasztás újabb korlátozása, amely kérdéssel az ille­tékes tényezők már behatóan foglalkoznak. Előreláthatóan a fennálló rendszabályok további szigorítására kerül sor a meghosszab­bodott gazdasági év néhány hetes átmeneti idejére. Ez azt" jelenti, hogy erre a néhány hétre csökkenteni kell a fogyasztást. A testi munkát végző egyenek fejadagját azonban a várható intézkedések nem érintik. A küszöbön- álló intézkedésekre elsősorban azért van szük­ség, hogy ebben az átmeneti időben is biz­tosítsák a városi lakosság kenyérellátását. Szép eredménnyel kecsegtet Zala­egerszegen a selyemtenyésztés Egy hét múlva lesznek már iubók Megírtuk, hogy az idén Zalaegerszegen és környékén a mult évhez képest háromszoro­sára emelkedett a selyemtenyésztés, mert há­romszor annyi petét vittek keltetésre, mint. tavaly. A lakosság tehát megértette, milyen •riási nemzeti érdekek fűződnek a selyemte- ayésztéshez, az állam pedig, hogy fokozza a tenyésztési kedvet, lényegesen fölemelte a gu- bók! beváltási árát. Az I. osztályú gubó kilo­grammjáért a múlt évi 2 pengő helyett 3.50 pengőt fizet. A tenyésztők most tehát nem- •sak szórakozásnak, hanem komoly kereseti forrásnak tekintik a tenyésztést és iparkod­nak azt minél eredményesebben végezni. Hogy milyen nagy hozzáértéssel és gond­dal történik a tenyésztés, arról egy nagy tele­pen történt látogatásunk alkalmával meggyő­ződést szerezhettünk. Nagy, száraz, világos, tiszta padláson több elkülönített helyen ké­szítettek tanyát a hernyóknak, amelyek meg­számlálhatatlan mennyiségben, nyugodtan fo­gyasztják a gondosan szedett eperfalevelet. Mindenik tábor egy-egy mozgó fehér folt. Nem veszi el ott egyik a másiktól a jó fala­tot, mert jut mindegyiknek bőven, sőt ma­rad is. A begubózkodás egy hét múlva kezdődik. Vannak azonban tenyésztők, ahol már gubók láthatók. A nagy gonddal eszközölt tenyésztésből és abból, hogy az időjárás igen kedvezett az eperfalevél kifejlődésének, arra következtet­hetünk, hogy az idei selyemszüret Zalaeger­szegen és vidékén szép sikerrel zárul. A te­nyésztők sok elsőosztályú gubót szállíthatnak1 beváltásra s azokért szép összegeket is kap­nak. Számíthatunk így árrá is, hogy jövőre még fokozódik a termelés, ami valóban kí­vánatos is. A gyorscsapatok katonáinak műszaki képzettsége Manapság minden embernek, de különö- icn minden katonának rendelkeznie kell egy Ida technikai érzékkel. A technika oly mérték­ben uralkodik háborúban és békében életünk' minden területe fölött, hogy mindenkinek va­lahol és valamikor kapcsolatba kell kerülnie vele, akár civil-, akár katonaruhát hord is az <$mber. Ha tehát a gyorscsapatokban szolgáló ka­tonáról beszélünk, elsősorban az a kérdés! merül fel, hogy a katonai gépkocsi kormá­nyánál ülő katona műszaki katonának szá­mít-e, vagy pedig a gépkocsi vezetése, a mo­tor kezelésének ismerete és a gyakrabban előforduló hibák kijavítása a modern férfi természetes képessége-e, úgy, mint például mz olvasás es írás, a kerékpározás és úszás is Értesítjük előfizetőinket, hogy ;í Zala vár megye Címtára munka alatt áll. annak számít. Köztudomású, hogy a gyorsan mozgó alakulatokhoz a páncélos ezredek,mo­torizált gyalogos ezredek, motorkerékpáros zászlóaljak, felderítő és páncélosvadász egy­ségek, lovas és kerékpáros csapatok tartoznak. Ha ezeknek a csapatoknak katonáiról van szó, az előbb feltett kérdésre igennel vála­szolhatunk. Mert, aki egy gépkocsit hadime­netben az úton vagy árkon-bokron keresztül vagy ütközetben kormányoz, annak techni­kailag sokkal képzettebbnek kell lennie, mint a nagyváros aszfaltján száguldó hivatásom soffőrnek, vagy pedig az országúton week- endre utazó úrvezetőnek. A katonai gépkocsi vezetőjének nemcsak az utak' és terep, ég­hajlat és időjárás csapdám kell keresztülver­gődnie baj nélkül, hanem a szokatlan defek- tek kijavítását is kell értenie, amelyek a hadi­utak rossz állapota miatt, aknáktól összeszak- gatott terepen és ellenséges tűzben gyakran előfordulnak. A háborúban nem lehel arra számítani, hogy az előnyomulás útja mellett vagy pláne a csatatéren 10 kilométerenként javítóműhely és alkatrészraktár áll rendelke­zésére. A gyorscsapatok katonájának egye­dül kell mindent elvégeznie és a legprimití­vebb segédeszközökkel, a magával vitt szer­számmal kijönni. Kézügyessége átlagon fe­lüli, szeme és füle a gépkocsi minden baját és zaját azonnal észreveszi, hogy műiden eset­leges defektet meg tudjon előzni. Ezek a ké­pességek harc közben sem nyugszanak, mert a technikái érzék még a gránátok és bombák robbanása közben, a szilánkok és golyók si­vításában sem tűnik el, habár a vezetőnek is sokszor szintén fegyvert kell ragadni az el­lenség támadásának elhárítására. Nem kisebb technikai érzéket kíván meg a modern háború a gyorscsapatok ama tag­jaitól, akik nem a kormánynál ülnek. Különö­sen a páncélos harckocsi, vagy a felderítő: kocsi olyan sokoldalú és finoman összeállí­tott harceszközök, bogy legénységüknek min-4 den tagja a saját feladatkörében teljes értékű1 technikus, akár fegyver, akár híradó műsze­rekről van szó. Mert ezek az eszközök is csak annak az embernek kezében győznek,, aki nemcsak tökéletesen ismeri őket, hanem hibáikat rögtön ki is tudja javítani. Ehhez jönnek még a gyorscsapatok ösz- szes egységeinek beosztott, különlegesen ki­képzett műszaki katonák, akiknek feladata nem annyira a gépkocsik és fegyverek keze­lése, mint azoknak ápolása és karbantartása. Ezek a katonák rendszerint már civil életük­ben foglalkoztak gépek vagy autók készítésé­vel, kijavításával és karbantartásával. A ka­tonaságnál külön tanfolyamokon képezik ki őket nelicz feladatok elvégzésére. És legtöb­ben közülük szolgálati idejük után is benn­maradnak a katonaságnál. A gépkocsijavító szolgálat személyzete a csapatot motorkerékpáron, vagy terepjáró gép­kocsikon követi. Gazdagon felszerelt mű­helykocsi v an velük és igen sokszor a csata­téren javítják ki a megrongálódott harckocsi­kat. Más csapatok a hibás" autók, fegyverek, műszerek, vagy tábori konyhák javításával foglalkoznak, sőt vontatógépeikkel a még használható zsákmányolt ellenséges kocsikat is elszállítják tábori műhelyeikbe. Ezek per­sze már a második, vagy harmadik v onalban, elhagyott üzemekben és gyárakban, vagy fa­lusi kovácsműhelyekben dolgoznak. A német haderő gyorscsapatainak kato­nái már a lengyel, nyugati és balkáni hadjá­ratban bebizonyították műszaki ügyességüket., Az orosz fronton a nehéz úti és éghajlati vi­szonyok már nemcsak a német, hanem a ma­gyar katonák technikai érzékét és képessé­gét is próbára tették1. Közösen elért sikereinlé azt mutatják, hogy úgy menetben, mint harc­ban mindkét testvérnemzet fiai megállták a helyüket. (TEK) A vetőmagvizsgáló intéze­tek vezetői a jövőben rend­szeres értekezletet tartanak. Bánffy Dániel báró földművelésügyi mi­niszter a vetőmagvizsgálattal foglalkozó ál­lami mtézmények munkájában az egyöntetű­ség és kölcsönös támogatás biztosítására a ve­tőmagvizsgáló intézetek vezetői vészére rend­szeres értekezletek tartását rendelte el és az értekezlet szervezeti szabályait jóváhagyta. A vetőmagvizsgálattal foglalkozó mezőgazdasági, kísérletügyi, valamint kertészeti és erdészeti intézetek vezetői évenként legalább egyszer, kötelesek értekezletre összejönni. A Központi Kávéházban mindennap __ Jó nás, Ceglédy Kovács művész-trió hangversenyez

Next

/
Thumbnails
Contents