Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-27 / 143. szám
XXV. évfolyam. 143. szám ÁRA 10 FILLÉR 1942. június 27. SZOMBAT, hóra 2 P, negyedévre 5.7Ö R Megjelenik hétköznaponként délután Szerkesztőség és kiadóhivatal: ^Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. Felelős szerkesztő: HERB OLY FERENC | Előfizetés: cg_y uuia * *, ^ Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, ________Hirdetések díjszabás szerint. Száíasi védelmében avagy a Ma^yarsá^ híveinek igazi arca Mindenki emlékezhetik arra, amikor az igazság és a helyes út érdekében Szálasiékra többször ráolvastam a szentenciát. Tudom, nem sokat jelentett a szavam. Legföljebb any- nyit, mint amikor a tanító elhúzza a nebulón * nadrágot feszesre és a nádpálcát működésbe lépteti ott, ahol nem tör csontot. Mégis fenyegetésben részesültem a Nyilaskeresztes Párt tagjai részéről. Őszintén érdekel, meg- dícsérnek-e most, amikor Száíasi védelmében írok. Újságunk józan olvasóinak nem kell megijedniük, hogy megváltozott a világnézetem és részvétemben a nyilas eszmék szolgálatába szegődtem. Nem azokkal a megállapításokkal szemben akarom Szálasét megvédeni, amit Pálffy Fidél ír: »a nemzeti szocializmus széles és ma meg göröngyös útján konclesők, bohócok leskelődnek, egyéni törtetők tülekednek és komolytalan akarnokok öltenek nemzeti szocialista jelmezt«. Mégcsak azt se tagadom, «mit ugyanez a pártvezető mondott máskor: ■»Az út felett, amit a Nyilaskeresztes Párt járt, elhaladt az idő«. Sőt ezt a vállomást megjegyezzük s a jövőre vonatkozóan kénytelenek vagyunk elvetni a jövő nemzetmentő te- yékenységüket annál inkább, mert a maguk megítélte utat járják továbbra is. Hát miért védjük mégis Szálasét? Azért, mert a Magyarság megtámadta, hogy resztjeit a máriareinetei körmeneten. S most, ami- for a szokottan tajtékzó gyűlölettel a valamikori vezér ellen támad, hetet-havat összehord, tulajdonképen mindkét táborról, a régiről és pártütőkről egyaránt lerántja a leplet, amikor ai másikat vesézi, a maga álarcát is leveti és megmutatja torz vonásait. Ezek előrebocsátása után vegyük a Magyarság jellemző cikkét szemügyre. Málnási Ödön, aki hű maradt Szálasihoz, könyvet írt « nyilas feladatokról. A Magyarság helyesli a. könyv minden sorát, az idézett helyeket is. Azt megértjük, hogy a »kipallérozott építőelmék« hízelgését magára veszi. De ez az idézet feltétlenül magyarellenes: »a hazai szervezett német népcsoport (a Volksbund) a magyar nép számára az egyetlen járható híd Európa új szervezőközpontja, Berlin felé. Aki ezt a hidat lazítja, vagy hídfőit épen aláaknázza, az a magyar nép számára egyetlen járható utat veszélyezteti«. Elhisszük, hogy, nem a Kárpát—Duna—Nagyhaza és Szálast vezérsége a megoldás, de hisszük és tudjuk, bogy a magyar becsületesség és hűség, amely- ivei a bolsevizinus elleni harcban is részt- vesz s általában az a szerep, amelyet alapító dzent királya jelölt meg, amelyet 1000 esztendő óta Európa életében a magyar nép visz, mr, erők és érdemek, amelyek biztosítják jogait ezen a földön. A következő idézetek azután mezítelenre retkőztetik egészen a Magyarság álkeresztényeit. Mutatják, messzebb állnak Krisztustól, mint a legsötétebb’ zulukaffer pogány. A börtön viselt Málnási mondatának tapsol: »a ka- tojieitásra törekvő római egyház, amely min- ftew népbe a Tóra szellemét hintette el, előké- *áti a vén Európát a zsidóság faji egyedChurohillt el akarják mozdítani Londoni jelentés szerint mind komolyabba válik az angol kormány válsága, amelyet a líbiai vereség idézett elő. Churchillt el akarják mozdítani a hadügy miniszteri székből, mert a hadügyminisztérium vallotta a legesúfosabb kudarcot. Utódjául a had- ügy miniszteri tárca élen Wawel tábornokot emlegetik. Churchill azonban mindig legfontosabb állásának tekintette épen a hadügyminisztériumot; ezért lehetséges, hogy a miniszterelnökségről is lemond. Szuez veszélyben van Berlinből jelentik: Rommel egyiptomi betörésével minden tekintetben teljesen űj helyzet létesült. így jellemezték berlini katonai körökben az északafrikai hadszíntér további fejleményeit. Katonai részről az északiafrikai eseményekkel kapcsolatban kijelentették, hogy az ottani legújabb fejlemények alapján most már nem líbiai, hanem egyiptomi hadszíntérről lehet beszélni. Német katonai körök felfogása szerint a Londonban mutatkozó nagy idegesség is amellett szól, hogy angol részről döntőnek tartják az északafrikai hadszínteret. A brit birodalom egyiptomi pillére és vele a Szu- ezi-csatorna most már veszélyben van, — állapítják meg a Wilhelmstrassen. Megkezdődött ez arany menekülése a Jeruzsálem! bankokból ~~ Az arab világban kitört nyugtalanság hullámai nem álltak meg Egyiptomban, hanem az összes többi arab államokat is magukkal ragadták. Palesztinából és Szíriából egyaránt arról szólnak a jelentések, hogy a lakosság mind nagyobb ellenségeskedéssel viseltetik a brit és a degaullista csapatokkal szemben. Napirenden vannak a tüntetések épen úgy, mint a különböző egyéni akciók. A brit hatóságok mindent elkövetnek, hogy elfojtsák az arabok megmozdulását. A szíriai nacionalista körökben nap mint nap nagyarányú letartóztatások történnek. Egészen természetesen a nyugtalanság a zsidó lakosságra is átragadt. A telavivi sajtó felhívta a zsidó lakosságot a legnagyobb önuralomra s kérte, hogy semmi körülmények között se hef oly ápoltassák magukat az észak- afrikai eseményektől. A helyzet itt ugyan rendkívül súlyos, pánikra azonban még nem ad okot. A jeruzsálemi bankoknál a kereskedők megfigyelték, hogy az arany kivitele megkezdődött. Egyébként az aranyárak az afrikai események hatása alatt 20 százalékkal emelkedtek. Szíriában úgy tudják, hogy Nahaz pasa kormánya megingott és nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy ezt a válságot meg tutija oldani. L uralmára«. A mostani nyilasok papái, de sokan biztosan maguk is a legnagyobb zsidó- barátok voltak, ölelgették a pajeszosokat, amikor az Egyház asemita volt, hogy a csak a mi országunk és csupán a közelmúlt eseményeit említsem. De nem beszélek az arcátlan történelemhamisításról, amelyet mondatuk takar. Inkább a históriát mondom el, amely egy megnevezhető valakivel történt. Egy csomó törvénytelen gyermek és erkölcsi visszaélés után a jó útra akart térni. Szent könyveket olvasott. Azonban hamarosan megbotránkozva állít be a plébánoshoz. Nem hittem volna, hogy ilyen erkölcstelen részek lehetnek a mi legszentebb' könyvünkben. Melyik részt olvasta a Szentírásból? — kérdezi a plébános. Hát a Talmudot. Úgy látszik, Málnási és a Magyarság annyit tanulmányoztak zsidó könyveket, hogy összetévesztik a Szentírással. Arra ugyanis nem merek gondolni, hogy ez a valamikor beszívott rabbinikus szellem kamatozása, vagy különösen a zsidó elemekkel való vérségi kapcsolat eredménye. Csak azt akarom megállapítani, amint a hithű zsidó meg- botránkozva, gyűlölködve szemléli a Talmud alapján a keresztény körmenetet, a Magyarság is magáévá tette ezt a szemléletet. Málnás^mondatával kapcsolatban: »aziskolák csak államiak lehetnek«, a Magyarság elítéli Szálasit, mert a Volksbund hivatalos lapját, a Deutsche Zeitungot meg merte támadni, amely a tételes magyar törvénnyel szemben a katolikus egyházi tanítás és nevelés teljes kiküszöbölése mellett döntött. Ezek után értjük, hogy Szálasiéknak jelvénye, — bár szükségtelen és torz jelvény — a nyilaskereszt, de a Magyarság jelvénye legfeljebb a »sárgafolt« lehet, vagy fekete alapon sárga »J« betű. —rög..
