Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-23 / 139. szám
2. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 23. FERENCJŐ7SEF KESERŰVIZ Nagy szociális értekezlet Pécsett Zalából is többen vettek részt az értekezleten Védőföldrajzilag feltűnő a vasúti hálózat kifejlesztése Moszkva körül, pedig az orosz főváros már a békében sem tudta a keletnyugati és észak-déli vonalak összetorlódó és egymást keresztező forgalmát zavartalanul^ lebonyolítani. A városkörnyéki sok vasúti híd szintén gyenge pontja hadászati szempontból a szovjetorosz közlekedésügynek. Az országúti viszonyokban mutatkozó hiányok sokszorosan felülmúlják a va,Gutakét. A szo\*jet utak állapota olyan botrányos, hogy el sem tudtuk volna képzelni, ha nem látták volna katonáink saját szemükkel és nem látnánk mi is a híradókban és újságképeken. Az utak elhanyagolása annál meglepőbb, minthogy a sík és alig dombos orosz térség ideális alapját képezné egy egyenlően kiépített hálózatnak. Amíg nálunk általában csak mű- Utakról beszélünk, addig az orosz statisztika szerint az úthálózatnak csak 3.2 százaléka mű- út, ebből 3000 km aszfaltozott és 38.000 km kaviccsal fedett út. A többi út csak úgynevezett »javított országút«, vagy dülőút. És ezek szolgálnak előnyomulási útul csapatainknak a nagy keleti hadjáratban! A folyók feletti hidak a lehető legrosszabb állapotban vannak lés csak a nagyobb városokban kőből épültek. Ilyen körülmények között az ember azt gondolná, hogy a viziútak erőteljesebb kihasználása pótolja a Szovjetunióban a vasúti és országúti csekély lehetőséget. De a szovjet kormányzat annyira nem törődött a belvízi hajózás ügyével, tehát íolyamszabályozás- sal, kotrással, jégokozta károkkal és egyéb hasonló dolgokkal, hogy a folyami hajózás az egész ország teherárúforga Imának csak 8 százalékát tette ki 1938-ban. A forgalom legerősebb a Volgán, de fő viziútnak számít még a Dnyeper, Don, Donee és Dnyeszter is. Ezenkívül a Moszkva—Volga csatorna és a hadászatilag fontos, de télen nem használható Keleti-tenger—Fehér-tó közötti csatorna. A közlekedés nagyarányú kiépítésének óriási lehetőségeit nyújtja az európai Oroszország. A vasutak és országutak, folyók és csatornák kiépítése hatalmas feladatok megoldására csábítanak. De a szovjetorosz ember képtelennek mutatkozott e feladatok elvégzésére. Viszont az orosz hadvezetés napról-napra súlyosabban' érzi a közlekedés elhanyagolásának következményeit. Annál erőteljesebben építik ki a szövetséges csapatok saját utánpótlási vonalaikat. A német szervező cs útépítési erő feladatának teljes tudatával dolgozik a közié- kedés kiépítésén és járul hozzá a közösen ki • vívott végső győzelemhez. (TEK) FIGYELEM! á N G ÉPÍTÉST VÁLLALOK A Somogyi Ferenc dr. szociális felügyelő, egyetemi magántanár illetékességébe tartozó déldunántiili törvényhatóságok a nép- és családvédelmi tevékenységgel kapcsolatos gyakorlati megbeszélések végett értekezletet tartottak Pécsett. Az értekezleten az Országos Szociális Felügyelőséget Somogyi Ferenc dr. szociális felügyelő, továbbá Jancsó Ernő dr., Füsti Molnár Sándor dr. szociális szakelőadók képviselték. A törvényhatóságok részéről megjelentek: Öllé István vármegyei főjegyző, Nádasdy István dr. tb. vármegyei főjegyző, valamint Várnagyi Elemér dr. népjóléti tanácsnok vezetésével Baranya vármegye és Mohács megyei város, Somogy vármegye és Kaposvár megyei város, Vas vármegye, Szombathely és Kőszeg megyei városok, továbbá Pécs szidj. kir. város szociális előadói és szociális gondozói s hozzájuk tartozó közjóléti szövetkezetek igazgatói és könyvelői. Zala megyéből Józsa Fábián dr. tb. főszolgabíró, vármegyei közjóléti előadó, Kónyi Mária dr. vármegyei szociális gondozó, Bohémusz Vilmos vármegyei közjóléti szövetkezeti igazgató, Helmeezi Gizella, Török Teréz h. szociális gondozók és Kis- rónai Mária közjóléti szövetkezeti könyvelő jelentek meg. Résztvett az értekezleten Matol- csy Sándor dr. kincstári főtanácsos, a kaposvári Dunántúli Bank rt. vezérigazgatója is. Az értekezletet Esztergái' Lajos dr., Pécs szab. kir. város polgármesterének jelenlétében Somogyi Ferenc dr. szociális felügyelő nyitotta meg. Az első nap tárgysorozatán a közjóléti szövetkezet részér eaz Országos Szociális Felügyelőség által rendezett egységes könyvelési tanfolyam szerepelt. Az értekezlet második napján délelőtt a vármegyei és községi szociális, valamint közjóléti szövetkezeti, kérdések, inig délután a városi szociális problémák és ezek megoldásának bekapcsolása a közjóléti szövetkezeti munkába, kei ül tele tárgyalásra. Az értekezlet utolsó napján a résztvevők a nép- és családvédelmi szolgálat és--------- ftPiri go ndozás feladatainak ellátásával kapcsolatban felmerülhető kérdéseket beszélték' meg. Utána Somogyi Ferenc dr. szociális felügyelő zárta be a megbeszéléseket. Beszédében hangsúlyozta a pécsi gondolat jelentőséget .Pécs és Baranya vármegye volt a böl- csője, — mondotta, — az intézményes gazdasági jellegű szociális gondoskodásnak, felhívta munkatársait, hogy a város falai között megtartott értekezlet tapasztalatait az első- szülöttségi jog hagyományaihoz híven eljövendő munkájuk során minél bőségesebben gyümölcsöztessék. Várnagyi Elemér dr. népjóléti tanácsnok a vendéglátó Pécs városa nevében válaszolt a zárószavakra. Köszönetét mondott a kormányzatnak az értekezlet Pécsett történt megrendezéséért. A résztvevők nevében ígéretet tett, hogy a szociális munkának mindannyian nemcsak mesteremberei, hanem ihletett művészei igyekeznek lenni. A résztvevők egyhangú lelkesedéssel táviratilag üdvözölték vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi államtitkárt, az Országos Szociális Felügyelőség ügyvezető elnökét. Az értekezlet kétségkívül eredményes» munkát végzett, amely méltó volt Pécs város szociálpolitikai hagyományaihoz. Az Országos Szociális Felügyelőség nem ok nélkül rendezte meg ezt az értekezletet Pécsett az új magyar szociálpolitikai fellegvárban. Az értekezlet résztvevői igen sok értékes gondolatot vetettek fel. Az elhangzott hozzászólásokat és leszűrt tapasztalatokat tekintve a déldunántúii vármegyék és városok rendkívül jó! működő szociális felügyelőségét, minden bizonnyal országos vonatkozásban is áldásosán fogják éreztetni hatásukat. Az értekezlet résztvevői azzal a meggyőződéssel távoztak, hogy az új magyar szociálpolitikában az elesett magyar nép sebeit nem a hatalom szeretetével, hanem a szeretet hatalmával kell gyógyítani. j3efőzésí cukor igénylése gyümölcstermelők részére A közellátási miniszter engedélyezte gyümölcsbefőzés céljaira a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete tagegyesületei számára, hogy a tagok befőzési cukorszükségletüket az egyesület útján beszerezhessék. A zalavármegyei tagegyesülel (Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-u. 55.) felhívja mindazokat, akiknek befőzési cukorra szükségük van, jelentsék be igényüket folyó hó 27-ig, a fenti címre. Erre a befőzési cukorra az egyesület minden tagjának igénye van, még akkor is, ha a bejelentéssel egyidejűén kéri a tagok sorába való felvételét. Az egyesület évi tagdíja azok részére, akiknek 100 darabnál kevesebb gyümölcsfájuk van, 2 pengő. Ennek ellenében a tagok összes járandóságaira jogot szerez az újonnan belépő tag is. A bejelentéseket kérik lehetően levelezőlapon név, pontos lakáscím és gyümölcsfái számának feltüntetésével megküldeni, valamint azt is közölni, hogy a bejelentő tagja-e már az egyesületnek, vagy most óhajt belépni. Az újonnan belépni szándékozók szamára postafordultával belépési nyilatkozatot küldenek. itfjwnrjWLn/^yiinmu-numi rrr*^"i"iV‘ *>< ÜSS * a se u * K I h* Ui o *í“° 9 ARANY ,!■ U.28.^> építkezési ÉPÜLETFA k METSZETT » ASZTALOS ÁRU W TŰZIFA ÉS SZÉN TELEFON 1—68 SZ< VnLULKOZé Faanyag-, szén- é* tuzifanagykercskedS. Kérem » nagyközönség szív«« pártfogaa&l Eljárása burérfékesitésnéi A borkereskedelem tárgyalásokat kezdett a hazai pénzintézetekkel megfelelő lombardhitelek folyósítására. Tekintettel arra, hogy az idei terméskilátások jónak ígérkeznek, a kereskedelemnek a tavalyinál nagyobb összegű tárolási hitelekre van szüksége. A bankok hajlandóknak mutatkoznak az idén is a hiteleket ‘ a borkereskedelem rendelkezésére bocsátani. A feltételek megfelelnek a tavalyiaknak, mégpedig a pénzintézetek a MASzÖBSz pincéjében, vagy más pincékben elhelyezett készletekre az érték 70 százalékáig folyósítanak kölcsönöket. Mint értesülünk, szó van arról is, hogy az idei borér tőkésítési eljárásnál az új gabona- értékesítés mintájára szintén a körzeti beosztást léptetik életbe. ^ * Az idei borértékesítéssel kapcsolatban a kereskedelem számára megfelelő mennyiségű hordó rendelkezésre bocsátásáról is gondoskodni kell. Bár a hordógyárak teljes erővel dolgoznak, mégis a donga-behozatal^ korlátozottsága miatt a megnövekedő igényeket csak részben tudjak kielégíteni. Épen ezért szükség van arra, bogy a hordóellátasnal a termelői érdekek mellett elsősorban az értékesítést lebonyolító kereskedői érdekeket vegyék figyelembe.
