Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-20 / 137. szám
1942. június 20. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. FERENCJOZSEF- KESCRÍÍVIl^^“ ellenkező szír: értekek. A negatív film sárga ege!:"! gyönyörű kék ég lesz. Ennek a negatív-pozitív eljárásnak előnye mindenekelőtt abban rejlik, hogy így bármennyi, hasonló minőségű kópiát lehet előállítani. Egy másik lényeges előnye az, hogy a színesfilm-előállítás nehézségei már a nyersanyagban le vannak küzdve. Az operatőrnek tehát nem kell különleges felvevőgép, az előállító vállalatoknak nincs szükségük különleges másológépekre. A mozgóképszínházak vetítőgépei pedig minden további nélkül alkalmasak a színesfilm visszaadására. Ennek a színesfilm-eljárásnak kifejlődésében legnagyobb érdemet a kémikusok szereztek. A munka titka és nehézségei nemcsak ezeknek a színérzékeny rétegeknek előállításában és filmszalagra való átvitelében rejlett, hanem az összeállításukban. Egy ilyen színesfilmet ugyanis egymásután háromszor kell különböző előhívó anyagokkal kezelni, hogy a színértékek előjöjjenek. Mert minden réteg más kémiai anyagra reagál. A felvételeknél eleinte igen sok fényre volt szükség, amely némelykor a szokásos megvilágítás 12-szeresét is meghaladta. Közben azonban sikerült a színesfilmet egyre fényérzékenyebbé tenni, úgyhogy ma már elég a kétó&eres megvilágítás is. További leküzdendő nehézségek már csak a filmrendezésben mutatkoznak. Mindenki előtt érthető, hogy a képrendező mellé, aki- neK oldalára lépett a hangrendező a hangosfilm feltűnése óta, most már egy színrendezőt is kell állítani. Közös művészi munkában es az új német színestechnika alapján nemsokára csodálatraméltó művek létesülnek. Szent Imre és a káromkodó pásztorember Jácint királyi poroszló, aki azon a napon a kis királyi hercegnek szolgálatában volt,, felszerszámozta a két legszebb hófehér mént, befogta őket az aranyos királyi batárba. Enyingre készült a királyi udvar Veszprémből. Meg akarta tekinteni a király szolgáinak munkáját. Gyönyörködni akart benne, mint hasad a föld az ekék nyomán, hogv szívébe fogadja a magot. Mert új munka indult a kereszténységnek legújabb veteményes kertjében a jámbor szerzetesek útmutatása nyomán. A fénylő batár Enying határában vadvirágos szőnyegpázsiton állott meg. A kis Imre herceg pillangókat kergetett, szöcskéket fogott, míg királyi szülei a serény munkában gyönyörködtek. Jácint poroszló, akinek inai már elszoktak a szökdeléstől, alig ért nyomába a pajzán kedvű, kacagó kis királyfinak. Különösen pedig akkor szerette volna, ha közvetlen ott lehetett volna mellette, amikor Baksa kanász nyája egyenesen arra tartott, amerre Imre herceg egy szöcskével versenyt ugrándozott a nefelejcses patak partján. A nyáj is a patakhoz tartott. A poroszlónak elállt a lélegzete, csak az ártatlanság kicsike virága, a királyfi nem tudta, hogy őt veszély fenyegeti. Mosolygó arccal ment szembe a gyanúsan fújtató bikával, fénylő piros-selyem mentéjében. Midőn pedig a piros színtől megvadult állat kimért léptekkel egyenesen feléje tartott és a megrémült szolga majdnem lerogyott a rémülettől, ő ezüsttel kivert kardocskáját kihúzta hüvelyéből és játszi kedvében nagy köröket rajzolt vele maga előtt a levegőbe. A gonosz szándékú állat az ismeretlen, csillogó fegyvertől megtorpant egy pillanatra, majd megfordult és veszett iramban a közeli erdőnek tartott. Baksa kanász látva, hogy a bikát gyomon követi vágtában az egész nyáj, irtózatos káromkodásra fakadt és átkokkal illette az előtte ismeretlen fiúcskát. Ila előbb a megvadult állattól nem ijedt meg a kis szent, annál jobban összeszorult a kis szíve a gyalázatos istenkáromlás hallatára. Amint csak bírták a kis lábai, úgy szaladt vissza királyi atyjához és csak akkor lassított valamit, amikor mar a káromló sza vak nem értek el hozzá. Beszámolt István királynak a kaland já- 1 és sírva fakadt, amikor oda ért elbeszélésében, hogy a feldühödött pásztor milyen förtelmes szav akkal illette Krisztust és a Szentséget. A szent kiru.^ maga is haragra gerjedt az embers égte! en káromkodás említésére és nyomban intézkedett, hogy a kanászt vezessék eléje. Mikor a szerencsétlen ember megtudta, hogy ura-királyának egyetlen fiát illette átkaival, megrémült és remegett, mint a nyárfalevél, amikor a király színe elé vezették. A király keményen szólt hozzá: Elisme- red-e, haszontalan szolga, hogy vakmerő módon gyaláztad Teremtő Istenedet? Elismered-e, hogy szavaiddal újra megsebezted a Meg\ áltó Krisztust ? A szolga felelet helyett bűntudattal ereszkedett térdre a kemény tekintetű király előtt. István király ekkor Imre herceghez ior- dult: Várományosom leszel a trónon, örökösöm az igazság tétéiben: gyakorold magadat a bölcs ítéletekben, mondj sentenciát eme meg- tévelyedett felett! Imre herceg felnézett az égre, onnan várta a segítséget első ítélete kimondásához. Aztán nyájas arccal a megrémült, térdeplő pásztorhoz fordult és ezt mondotta: Én külön ítélettel nem sújtlak, hisz megbüntetted te már magadat. Hogyan veszed ezek után förtelmes szádra Jézus, Mária szent nevét? E nevek sóhajtása nélkül meg hogy élhetsz? Könny, az öröm és büszkeség könnye csordult ki szavai nyomán a király és királyné szeméből, a pásztoréból pedig a bűnbánat patakja indult meg, hogy végigszántsa barázdált arcát. A krónikás szerint pedig: »a vén kanász felettébb elszégyelhette magát és soha többé gyalázatos szókra nem nyitotta száját«. K. T. Az uj Magyarország gyáriparáról ir a Transkontinent Press főszerkesztője Walter Petwaidic, a Transkontinent Press berlini főszerkesztője, a »Neue Wiener Tageblatt« legújabb számában tovább folytatja a »Mai Magyarország« címen megkezdett cikksorozatát. Az ország mezőgazdasági fejlődéséről és a magyar agrárproblémákról szóló fejtegetéseik után Magyarország gyáriparosításának kérdésével foglalkozik. A magyar gyáripar, amely gyors fejlődése során az ipari munkások 25 százalékának ad ma már kenyeret, nemcsak azokat a primitív cikkeket állítja elő, amelyeket az agrár országok a magas védővámok következtében általában gyártani szoktak, — írja Petwaidic, Magyarország ma már kiváló minőségű gépeket, sőt igen értékes és tökéletes kivitelű műszereket is gyárt szériáiban, amelyek különben a régi gyáripari államok monopóliumát képezték. Nagy hatást tett a cikk írójára az egyik optikai iparüzem és egy izzólámpa-gyár megtekintése. Az első gyár fantasztikus finomságú műszereket, az utóbbi pedig az iz- zólámpagyártás mellett Európa egyötödrészét látja el rádiócsövekkel. Igen szépen nyilatkozik Petwaidic az üzemekben dolgozó »okos, szorgalmas és munkájukra büszke munkásokról« is, »akik megállnák a helyüket bármely német üzemben. Aki ezeket a munkásokat látja, világos képet nyer az ország képességeiről és arról, hogy milyen együttműködés tapasztalható háborúban és békében az új Európa gazdasági szervezetén belül«. Ez a megalapozott iparosodási folyamat, — hangsúlyozza a cikk írója, — befelé nagy Prémezett kabátok, Mikádók, Városi bundák Boly Mr elleni megóvását vállalom, ifj. LUX! SáSOOR sziiesmester Zalaegerszeg Bethlen Gábor u. o. lehetőségeket rejt magában, amennyiben megmarad az ország struktúráján belül és nem táplál spekulatív ambíciókat. A »Transkontinent Press« főszerkesztője! ezek után foglalkozik a magyar város és a magyar falu viszonyával. Ezzel kapcsolatban megemlékezik a »Dr. Kovács István« című filmről, amely rendkívül érdekesen és élesen világít rá az itt felmerülő problémákra. Petwaidic a köv etkező megállapítással zárja le fejtegetéseit: »Nem nehéz jó prognózist felállítani a magyar gyáripar számára. A prognózis megvalósulásának feltétele természetesen az a harc, amelyet Magyarország vív keleten a többi szövetségesekhez hasonlóan, karöltve a német haderővel. Ez a harc a magyar szabadságért is folyik és azért a békéért, amelyben megvalósulhatnak azok a tervek, amelyekért olyan szenvedélyesen szálúink síkra, az »új Magyarország«. Zalaegerszeg megyei város poIgármcaterétőL 11.280/1942. Tárgy: Az 1942. évi termésű gabona cséplése, számbavétele, őrlése, valamint az 1942/43. évi gabona- és lisztforgalom szabályozása. HIRDETMÉNY. T A 3600/1942. M. E. sz. rendelet 3. §-a alapján felhívom mindazokat, akik az 1942. évben gabonát termelnek, folyó hó 18-tól kezdődően 30-ig bezáróan délután 3 és 6 óra között gabonalap kiállítása végett a régi városházán (II. emelet, tanácsterem) feltétlenül jelenjenek meg. A kartonlapját mindenki hozza magával. Tömeges megjelenés és nagy tolongás elkerülése végett felhívom az érdekelteket, hogy; gabonalapjukat minél előbb igényeljék. Az a termelő, aki gabonalapot nem vált í ki, vagy a gabonalap kiállításához szükséges ! adatokat a fent megjelölt időn belül nem j jelenti be, a hivatkozott rendelet 50. §-a alap- ; ján 6 hónapig terjedhető elzárással büntet- i hető. Zalaegerszeg, 1942. június 16. 1 iil _ Polgármester,
