Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-19 / 136. szám
caoiizeres: egy nora ^ r, iicgycuovrc a. <v *n Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, _______Hirdetések díjszabás szerint._______ XX V. évfolyam. 136. szám. 1942. június 19. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC A munkanélküliség volt a két világháború között eltelt 20 esztendő alatt a legégetőbb szociális probléma világszerte. Az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság a munkanélküliség tekintetében a győztes államoknak is, de természetesen különösen a vesztes országokban szinte csillagászati számokat eredményezett s az egész világ rettegve várta a gazdasági züllés közepette egy pusztító forradalom kitörését. A munkanélküliség ugyanis a forradalmak szál- láscsinálója s mint valami fantomszerű perpetuum mobile, — önmagát táplálja. A munkanélküliek számának szaporodásával csökken a kereslet, ami a termelésnek is további csökkentését, tehát ismételt munkáselbocsátásokat vön maga után. * A nagy gazdasági válság kiheverése. után a harmincas évek közepétől kezdődő fellendülés a munkanélküliséget fokozatosan megszüntette s ma a tengelyállamokban a háborús hadviselés és konjunktúra következtében nemhogy munkanélküliség volna, hanem munkáshiány tapasztalható. Ma a munkanélküliség annyira ismeretlen fogalom, hogy például nálunk is a mezőgazdasági, kubikos stb. munkálatok zavartalan biztosítása és elvégez- hetése végett kellett kormányrendeleteket hozni. Németország pedig haditermelése során egyre fokozódó mértékben kénytelen női munkaerőket igénybevenni. Eddig körülbelül 8 millióra becsülik a hadiiparban foglalkoztatott nők számát s most egy újabb rendelet a főiskolai hallgatónőket is munkára kötelezi szabad idejük alatt. Hasonló a helyzet Japánban is, mióta a háború a férfiak millióit veszi igénybe. Mindezekkel szemben sajátságos tényként kell rámutatnunk arra, hogy viszont egyes külföldi országokban ma is munkanélküliség elleni intézkedéseket kell hozni. így például Dániában a kormány számos törvényjavaslatot nyújtott be jóváhagyás végett a törvény- hozásnak a munkanélküliség leküzdése tárgyában. Az ezek alapján kidolgozott közmunkaterv ötvenezer munkanélküli foglalkoztatását teszi lehetővé. — Franciaországban pedig a munkaidő csökkentését és a női munkaerők alkalmazásának visszaszorítását rendelték el, hogy a leszerelők gyors munkába- állítását ezáltal is megkönnyíthessék. —Legérdekesebb azonban talán az, hogy az Amerikai Egyesült Államokban, különösen a had- balépés óta, a munkanélküliség hatalmas arányokban emelkedik. Washingtoni jelentés szerint a munkanélküliek száma januárban a decemberi 3.8 millióról 4.2 millióra ugrott fel. Ez az emelkedés a haditermelésre való áttérés szervezetlenségével magyarázható. Amíg az üzemek berendezését és termelését átállítják, a munkásság nagyrésze munka és kereset nélkül pihenni kényszerül. Ezek a tünetek észlelhetők az autó-, gumi- és kaucsuk- iparban. S a szakértők szerint ez az amerikai munkanélküliség még jóidéig tekintélyes mértékben emelkedni fog. De a mezőgazdaság tekintetében is bajok vannak az amerikai földrészen. A hatalmas, gépesített mezőgazdasági üzemek az európai nagy, felvevő-piacokat mind elveszítették, sőt a hajózás nagy kockázata és veszélye rmiatt más világrészek piaca» is nagyrészt lezárultak. Az amerikai gazdák a lehető legválságosabb anyagi körülmények közé kerültek. A háborús pusztítások és rombolások újjáépítése, helyreállítása a háború befejeződése után kétségkívül hatalmas konjunktúrát fog felidézni. Mi hisszük, hogy a háborút győzelmesen fejezzük be s a háború utáni újjáépítési konjunktúra alatt bekövetkező gazdaságii átszervezés a szociális kérdés legfenyegetőblí rémét, a munkanélküliséget, a magyar szociálpolitika látóhatáráról véglegesen száműzni. Füsti Molnár Sándor. Újabb japán támadás Cungfa és Sansui vidókén! Hivatalos jelentés szerint a Délkínában küzdő japán hadsereg a légi haderővel együttműködve június 15-én hajnalban újabb támadást indított Cungfa és Sansui vidékén, hogy megtisztítsa ezt a területet a csungkingi csapatok maradványaitól. A japán csapatok a kvantungi támaszpontról kiindulva a cungfai úttól nyugatra megtámadták az ellenséges csapatokat és azokat megverték. A kínaiaké 200 halottat hagytak a csatatéren. Egy másik csapat, amely Sansui vidékén megtámadta a 155.: kínai hadosztályt, már a támadás első óráiban elfoglalta az ellenség több állását. Közben a japán légi haderők hatékonyan támogatták a földön folyó hadműveleteket és mind emberben, mind hadianyagban súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Az angol Kajáknak Gibraltár felé sem biztonságos az ütjük Az olasz főhadiszállás 750: közleménye: Miközben teljes erővel folyik az Ain el Gazala-í katlan végérvényes megtisztítása, német és olasz páncélos egységek további ellenséges állásokat foglaltak el El Adem vidékén. Felderítő repülőgépeink megállapítása szerint az ellenséges erők visszavonulóban v annak az egyiptomi határ felé. A repülőtevékenység szerdán is igen erőteljes volt. Támadások érték az ellenség visz- sza vonul óban lévő oszlopait és gépjármű-gyülekezéseit. Az ellenség hátsó vonalai mögött sikerült egy nagy üzemanyagraktárak felgyújtanunk. A német légi haderő lelőtt egy brit repülőgépet. Június 14-től 17-ig az olasz és német repülők « Földközi-tenger fölött és Északafrikában összesen 114 brit repülőgépet semmisítettek meg. Ugyanez alatt az idő alatt a tengelyhatalmak 40 repülőgépet vesztettek. Repülőink támadást intéztek néhány brit haditengerészeti egység ellen, amely Gibraltár felé tartott. Az egyik ellenséges torpedó- rombolót két találat érte. Málta repülőterei ellen újabb bombatámadásokat intéztünk. Japán meghódított egy birodalmat Pontosan száz napra volt szüksége Japánnak, hogy meghódítson egy birodalmat magának és ezzel egy csapásra a világ vezető hatalmai közé emelkedjék. De a japán haderő nem valami sivatagi gyűjteményt szerzett fheg népének, hanem a földkerekség leggazdagabb és legkívánatosabb területeit. Ezejk a minden gazdagsággal megáldott vidékek tulajdonképen csak a XIX. és XX. évszázadban fejlődtek ki erősebben, aminek' leginkább az egyre javuló közlekedési viszonyokban kereshetjük az okát. A Szuezi-csa- torna megnyitása is sokat lendített gazdasági fejlődésükön. Jáva meghódolása óta Japán Uralkodik Iiol land-India és a Filippiek többezer szigetén. Bár az amerikai haderő maradványai még tartják magukat a Fülöp-szigeteken, annyira el vannak vágva a külvilágtól, hogy már nem sokáig tudnak ellenállni. Nem merészség állítani, hogy a Fülöp-szigetek is hamarosan japán kézre kerülnek. Álljunk meg egy pillanatra és vizsg áljuk meg, mit nyert Japan eddig különösen gazdasági téren? A most lefolyt száznapos háború előtt a felkelő nap országát a sors igen mostohán latta el nyersanyagokkal, amelyekre pedig egy; lTiai nagyhatalomnak helyzete fenntartásához feltétlenül szüksége van. Úgy szénben, mint vasércben és más háborús fémekben a japán szigetek, más világrészekkel szemben, igen szegények voltak. Habár a Koreában és a kínai szárazföldön való terjeszkedés nagymértékben csökkentette a szén- és vasérchiányt,, mégis a könnyen és kedvezően feldolgozható ércek készlete aránylag csekély maradt. A1 japán ipar kényszerítve volt szegényebb ércek feldolgozására berendezkedni, viszont a gazdagabb érceket Malakkából kellett tekintélyes tömegben beszállítani. Ez az út nemcsak hosszú, de az ellenféltől állandóan megzavarható volt. Mindezen felül Amerika megpróbálta, anélkül, hogy háborút kelljen kezdenie, Tokiót gazdasági hüvelykszorító vall hatalmába keríteni és megtiltotta az ócskavas, valamint a benzin kivitelét Japán felé. Ez az intézkedés a japán gazdálkodást legérzékenyebb pontján sújtotta.
