Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-15 / 132. szám

XXV. évfolyam. 132. szám. ARA 8 FILLÉR. 1942. június 15. HÉTFŐ. HEGYEI leg jelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ’Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC | Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368« Hirdetések díjszabás szerint. Vasárnap hajnalban meghalt Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter Amikor beállott a halál, a halottasszob'a, asztalán írásban ott feküdt Győrffy-Bengyel Sándor utolsó kívánsága. Az utolsó kívánsá­got a miniszter a honvédvezérkar főnökéhez, vitéz Szombathelyi Ferenc vezerezredeshez in­tézte és ebben azt kérte, hogy fronton har­coló fiát engedjék haza temetésére. A hon­védvezérkar főnöke teljesíti a nagy magyar Vasárnap a kora reggeli órákban futó­tűzként terjedt el politikai és miniszteriális körökben, hogy Győrffy-Bengyel Sándor köz- ellátásügyi miniszter hajnali háromnegyed 5 órakor meghalt. Régi szívbaja súlyosbodott annyira, hogy a közben fellépett agyvérzés következtében meghalt. Pénteken délelőtt 10 órakor Győrffy-Ben­gyel Sándor megjelent a Sándor-palotában Kállay Miklós miniszterelnöknél. Titkára ha­talmas térképeket, grafikonokat hozott utána. A miniszterelnökség nagy tanácstermében sa­játmaga szegezte fel a falra a térképeket, gra­fikonokat és Kállay Miklós miniszterelnöknek szemléltetően referálta el a közellátás idő­szerű problémáit. Közel két órán keresztül tájékoztatta Kállayt a tárcája körébe tartozó időszerű kérdésekről. A hosszú referátum alatt nagyon elfáradt, szíve szaggatottan dobogott, Győrffy-Bengyel Sándor előbb vizet kért, majd fáradtságról panaszkodott. Arra kérte a miniszterelnököt; hogy meg­rongált egészségi állapotára való tekintettel vegye tudomásul visszalépését. Kállay Miidós azonban kifejtette a miniszter előtt, hogy ki­próbált munkásságára, nagy szakértelmére fel­tétlenül szüksége van az országnak és azt ja­vasolta, menjen betegszabadságra, pihenje ki magát, hogy azután egészségesen, frissen tér­hessen vissza hivatalába. Ebben meg is egyez­tek. Győrffy-Bengyel Sándor a miniszterelnök­ségről a pénzügyminisztériumba ment, ahol Reményi - Schneller Lajos pénzügyminisztert kereste fel. Neki, mint gazdasági csúcsmi­niszternek is bejelentette, hogy megrongált egészségi állapotára tekintetlet szabadságra megy. Amikor Reményi-Schnellertől lejött Győrffy-Bengyel, a pénzügyminisztérium ka­pujában rosszul lett. Megtántorodott és a pénz­ügyminisztérium portásának segítségévei be- vánszorgott a portásfülkébe. Itt erős szívro­ham vett rajta erőt. Közel fél óráig tartott, amíg annyira jobban lett, hogy autójába száll­va, hazamehetett. Háziorvosa megvizsgálta, injekciókat adott neki, majd a miniszter lefeküdt. Hajnali 3 orakor i^met szívrohamot kapott. Orvost hív­tak hozza. Nem sokkal később jobban lett és elaludt. Szombaton azonban nem tudott be­menni hivatalába, telefonon arra kérte mun- katársait, hogy a legszükségesebb iratokat küldjék hozza, majd vasarnap áttanulmányozza azokat. Szombaton délután jobban lett. A kert­ben sétálgatott, pulzusa 72 volt, érverése 175 es közerzese jo. Este ismét fáradtság vett rajta erőt. Orvosának, majd titkárának azt mondta, úgy érzi, meg fog halni, szeretné fiait látni. A miniszternek három fia van. Az egyik, a legnagyobb kint. van a fronton mint hadnagy, a középső Budapesten a Ludovi- kára jár, a legkisebbik kadettiskolás növen­dék. Ludovikás Bandi fiát nyomban a villába hívták, ahol apja néhány percig elbeszélgetett vele. Ezután megvacsorázott, majd lefeküdt. Alighogy ágyba került, ismét rosszul lett. Agy­vérzést kapott és a jobboldala teljesen meg­bénult, eszméletét vesztette. Orvosa több társával együtt egész éjjel injekciózta Győrffy-Bengyel Sándort, szív­masszázst alkalmaztak, de hiába volt minden, hajnali háromnegyed 5-kor bekövetkezett a halál. katona utolsó kívánságát. Győrffy-Bengyel Sándor közeli átásügyi tárcanélküli njiniszter temetése szerdán dél­után 5 órakor lesz a Kerepesi-út melletti temető halottasházából. Az elhúnyt február; 15-én múlt 56 éves. A kormányzó részvéttáviratot intézett öz* vegy Győrffy-Bengyel Sándornéhoz. A kor­mány gyászjelentést adott ki. A zalaegerszegi Baross-Fiókszö vétség tisztújító közgyűlésén búcsúzott el az önálló fiókká alakult Alsólendvai csoport A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vi­déke Szervezete vasárnap délelőtt székházában tartotta IV. évi rendes közgyűlését Czobor Mátyás ny. polgármester, elnök vezetésével. A gyűlésen a Női Tábor és az alsólendvai csoport is képviseltette magát. A városi ható­ság képviseletében Lendvay Lajos dr. városi tanácsos jelent meg. Megnyitó. Czobor Mátyás elnök a Hiszekegy elmon­dása után arról szólott, hogy a közgyűlés napja mindig nagy ünnep a Baross Szövetség életé­ben, mert a magyar gazdasági életnek ke­resztény szellemben való átállítását ünnepük. Az első gondolatnak azonban el kell szállania messze keletre, ahol most honvédeink nehéz harcukat vívják a bolsevizmussal. Kérjük Is­tent, adjon erőt nekik, hogy a végső győ­zelmet mielőbb kicsikarhassák s erőben, egész­ségben térhessenek vissza a régi határoknak örvendő Nagymagyarországba. De emlékez­zünk arra a férfiúra is, akinek bölcs ország- lása alatt már négyszer nagyobbodott meg­csonkított hazánk, emlékezzünk vitéz nagybá­nyai Horthy Miklós kormányzóra, kérjük rá Isten áldását, hogy még sokáig vezethesse az országot s megérhesse a régi határok vissza­állítását. (A megemlékezést állva hallgatták végig a gyűlés tagjai). Megemlékezett az el­nök a Fiókszövetség díszelnökeinek, vitéz Te­leki Béla gróf főispánnak és Brand Sándor dr. alispánnak kormányzói kitüntetéséről, amely őszinte örömmel töltötte el a Baross-tagokat. Meleg szeretettel üdvözli a közgyűlés a ki­tüntetetteket, Isten áldását kéri további köz­életi munkájukra s erről jegyzőkönyvi kivo­nat kapcsán értesíti őket. Ugyancsak üdvözlik az elnök javaslatára Ilovszky János országgyű­lési képviselő, országos elnököt. Rátért ezután az elnök a Baross Szövetség tevékenységének rövid ismertetésére s fölem­lítette, hogy többen igaztalanul bírálgatták a munkát akkor, amikor a Szövetség nem volt képes minden kívánságukat kielégíteni. Utalt arra, hogy ma mindent a honvédelemért s így; annak a szempontjából kell nézni, hogy a' hadrakelt honvédség semmiben hiányt ne szen­vedjen. Itthon meg kell elégednünk azzal, ami a katonaság kielégítése után marad. Nekünk a belső frontot úgy kell tartanunk, mint ka­tonáinknak a külsőt. Panaszkodnunk nem sza­bad. Ne ismétlődhessék meg 1918. üdvözölte az egybegyűlteket és felkérte Németh József ügyvezető elnököt az évi működés ismertetésére. A jelentés örömmel állapítja meg, hogy a Baross tekintélyben és hatáskörében egyre gya- rapodik. Mindent elkövetett az eimuít évben is, hogy tagjainak segítségére lehessen. Szám­szerűen mutatja ki, hányszor és milyen ügyek­ben járt el iparosok és kereskedők érdekében,, hányszor ülésezett az elnöki tanács és a vá­lasztmány. Rendes hivatalos órákat tartottak és tartanak, amikor minden Baross-tag útmu­tatást nyerhet ügyes-bajos dolgaiban. A tag­létszám 417; ebből helybeli 157, vidéki 146, alsólendvai 114. A pártoló tagok száma 82,, a Női Tábor 98 tagot számlál. Köszönetét mond a jelentés a Nemzeti Hitelintézet köz­pontjának, valamint a Nemzeti Hitelintézet he­lyi fiókjának s igazgatójának, Hollósy Ernő­nek, hogy mindenkor olyan készségesen állot­tak es állanak a Baross mellé a hitelügyek kielégítése körül. Jegyzőkönyvi köszönetét ja­vasol ezért. Majd szól a jelentés a gazdasági viszonyokról s a szebb jövőbe vetett hittel1 és reménnyel ígér továbbra is lelkes, buzsró munkát. A jelentéshez Hollósy Ernő szólott a tőle megszokott alapossággal és gya­korlatiassággal. örömmel veszi tudomásuk hogy a vezetőség méltóan tölti be vállalt kö­telezettségét, ami annak a bizonyítéka, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents