Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-13 / 131. szám

6. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 13. a leány, másikat a legény fogja meg. Ha egyenletes, összeillő mozdulatokkal fűrészel­nek, akkor boldog lesz a házaséletük, ha azonban kapkodják és ráncigálják a fűrészt egymás kezéből, akkor nem lesz nagy az egyetértés. A menyasszonyi fátyolból és koszorúból minden barátnő kér egy kis darabot emlékül, mert szerencsét hoz ....... talán még vőle­gény t is. Az esküvői szertartás után a menyasszony egy aranypénzt kap a vőlegénytől a boldog­ság ígérete fejében. Az ifjú pár fejére jó ma­rok rizst öntenek. Ez jelenti a bőséget leen­dő háztartásukban. Ez a szokás Angliában is dívik. A fiatal férjnek egy tojást kell át­dobnia a háztetőn. Ha átdobja, ő lesz az úr a háznál. Sok helyen vették át a keleti szo­kást, hogy esküvőn, vagy bármilyen öröm- ünnepen cserepet, vagy porcellánt törnek, hogy a boldogság pillanatában a bánatra is gondoljanak, vagy pedig, hogy olyan nehe­zen törjék szét a boldogság, amilyen nehe­zen lehetne a tört cserepet összeilleszteni. A tört cserepet szétosztják a násznépség kö­zött, mert, hogy szerencsét hoz. <&ilm~Szinfíáz BEHAJTANI TILOS! Bemutatja aj? Edison mozi vasárnap 3, 5, 7, 9, hétfőn és kedden 5, 7 és 9 órakor. Falrengetően kacagtató bohózat az »Er­délyi filmgyártó« pompás új víg játéka. Vérbeli vígjátéki figurák mozognak az el­ragadóan derűs történetben, s az alakok csil­logó humorán pompás jellem- és helyzetrajz kerekedik ki. Kitűnő sztárgárda játsza a Be­hajtani tilos főszerepeit, valamennyien a pesti vígjátéki műfaj kipróbált érdekességei. Egy nagy bútorüzlet két éhenkórász alkalmazottja áll a történet középpontjában, akik a szere­lemért szívesen feledkeznek meg a legszoro­sabban vett kötelességről is. Ezt a két pompás figurát Bilicsi Tiva­dar és Latabár Kálmán játsza, mellettük Raj­nai Gábor és Simor Erzsi játszik vezetősze­Fényes sikerű Jézus Szíve ünnepély a zárdában A zalaegerszegi Szociális Misszió Társulat péntek este tartotta Jézus Szíve-ünnepélyét a zárda dísztermében. Szépszámú közönség jelenlétében Littván Sándor dr. gimnáziumi hittanár ünnepi be­szédével vette kezdetét a műsor. Néhány év­vel ezelőtt érdekes hír jelent meg Jézus Szí­vével kapcsolatban, — kezdte beszédét a hit­tanár. — Egy pesti apának 17 éves gimnázista fia eltűnt, levelet hagyott hátra, amelyben értesítette hozzátartozóit, hogy öngyilkos lesz. A rendőrség mindenhol keresteti, de ered­mény nélkül. Az apának végül azt ajánlja a rendőrtanácsos, menjen át a közeli templomba és kérje a Szentséges Szívet, hogy fiát mentse meg ettől a szörnyű bűntől, az öngyilkosság bűnétől. Félóra múlva az apa újra megjele­nik a kapitányságon és jelenti, hogy fiát meg­találta. Elmesélte, 'mi történt. Urfelmutatáskor oly bensőségesen imádkozott az Ur Jézushoz, hogy hátratekintve megpillantotta eltűnt fiát. Az apa ekkor elhatározta, hogy új emberré lesz. Modern, művelt emberek életük közép­pontjának tartják az Ur Jézust az Oltáriszent- ségben. Ezután felsorolta, hogy ő miért sze­reti a Szent Szívet. Először, mert közel áll az ember szívéhez. Az Ur Jézus közelében úgy érezzük magunkat, mintha édesapánk lenne. Nem a félelem a főparancsolat, hanem a szeretet. Másodszor, mert örök boldogságot ígér. Sokan azt mondják, hogy ez önzés. Az Ur Jézus ígéretét az élet számos példával bizo­nyítja. Minket talán meghökkent ez az ígé­ret, amikor nagyszerű politikai rendszerek és azok ígéretei az ellenkezőt mutatják. Harmad­szor szeretem a Szentséges Szívet, — foly­tatta tovább —, mert megáldja a környeze­temet, a családomat. Ez már egy önzetlen önzés. Nem tudom, hogy ez a háború hogyan végződik. Marad-e kereszténység Európában vagy sem? De a győzelem diadala ezeké az elsőpéntekes édesanyáké és édesapáké lesz, akik tudtak szenvedni a nagy cél érdekében, — fejezte be nagyhatású beszédét Littván Sándor dr. A nagy tapssal jutalmazott ünnepi be­széd után Perhács Kornél olvasta fel Orbán Júlia prológusát, majd Bárka Irén adta elő dr. Dómján Istvánná zongorakísérete mellett nagy sikerrel az Ének Jézus Szívéről címűi, énekszámot, amely után egy rövid kis szín­játék: Szív és nyelv következett. Ennek szereplői közül különösen kiemelkedtek: Ro- hemus Margit, Török Teréz, Medve Annus* Perhács Kornél, de jók voltak Klujber Ist­ván és Hompó István is és a kis angyalkák: Vargha Csűrni, Dániel Klári, Wölfer Edit és Schuschitzky Ilonka. A darab után Borda János Jézus meséje című verset szavalta el a tőle megszokott mű­vészettel. Kitűnő betanulásban elevenítették meg ez­után Petőfi Sándor: Faluvégén kurta korcsma... című versét Borda János konferálása mellett: Székely Klári, Vörös Irma, Szabó Irén, Szir­mai Kató, Hompó Rózsi, Köves Zoltán, Var­sányi Árpád, Hompó István, Bentzik Mihály*. Schlemmer László, Indra Emi, Klujber István, Szirmai Zsuzsi, Grossinger Géza és Nagy Vil­mos. Az előadás nagyon tetszett a közönség­nek. A kitűnően sikerült ünnepélyt Bárka Irén pompás énekszáma zárta be. Balatoni himnusz Áldás reád, magyar tenger, Te, mosolygó Balaton! Elbűvölve dobban a szív Tündéri szép partodon. Ezerszínű hullámidnak Csodálatos erejét A költő is, a madár is Dalok szárnyán zengi szét. Tihany foka visszhangra vár, Hűs hullámod ölébe zár ... Áldás reád, magyar tenger, Te, hullámzó Balaton! Téged áhít agg és gyermek, Ifjú é,s a hajadon, Kék vizednek síma tükrén A napot úgy ringatod, Mint a szelíd hullámokon Rengve-ringó csónakot. Te voltál a lelkünk álma. Te vagy most is szívünk vágya. Áldás reád, magyar tenger, Te háborgó Balaton! Isten szeme tekint felénk Tajtékozó arcodon. Eszünkbe jut sok-sok bűnünk, Látva erős korbácsod, S te jó Isten, hő imánkra Bűnünket megbocsátod. Elcsitul a tó haragja, Újra mosolyg minden habja... Te vagy a mi büszkeségünk, Reménységünk, hajnalunk, Téged látva, szép Balaton, Szívesebben meghalunk. Te adsz reményt a betegnek, Gyógyítod a szíveket, Te susogsz a boldogságról S a költőt te ihleted ... Érted eped, miijó ember, Áldás reád. magyar tenger! Irta: isákfalvi Sándor Pál pápai gim­náziumi tanár, lapszerkesztő, a Balatoni Társaság tagja (ruszin nyelvre fordította Kazimirszkij Gergely rahói tanító). HIRDETMÉNY Légrád község elöljárósága 1942. évi jú­nius hó 21-én délelőtt 10 órakor adja bérbe nyilvános árvarésen négy évre a község tulaj­donát képező Nagyvendéglőt. Árverési feltételek a jegyzői irodában be- tekinthetők. repet. NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLAI CIKKEK ISKOLAI KELLÉKEK KEGYTÁRGYAK legolcsóbb beszerzési helye ZALAEGERSZEG, Széchenyi-tér 4. Tel. 128. Az elöljáróság.

Next

/
Thumbnails
Contents