Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-06-11 / 129. szám
1942. június 11 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. «8 A ponyvairodalom adatainak feldolgozása Ismeretes, hogy Ivállay Miklós minisz- jterelnök' a minap a Házban egy interpellációra adott válaszában bejelentette, hogy a kormány rendet teremt a ponyvairodalom terén. A miniszterelnökség sajtóosztálya, a kul- túrminisztérium, a kereskedelmi minisztérium papírellátást intéző osztálya együttesen dolgozik a rendelettervezeten, amelynek alapelvei jelenleg az Országos Irodalmi és Művészeti Tanács előtt vannak. A rendelet előkészítéseként a kereskedelmi minisztériumnak a papírbehozatali engedélyeket kiadó osztálya kérdőíveket juttatott el az egyes; budapesti és vidéki nyomdavállalatokhoz, elsősorban azokhoz, amelyek ponyva-füzetek kiadásával foglalkoznak. A kérdőíveken a kiadóknak ki kellett mutatniok, hogy a múlt évben december 31-ig, illetve ebben az esztendőben március 31-ig milyen kiadványaik jelentek meg. Részletesen feltüntetik az egyes »művek« adatait: peldányszámát és, hogy milyen papíron nyomatták a regényeket. A kérdőívek visszajuttatására kitűzött határidő lej-árt. A kereskedelmi minisztériumba megérkeztek a jelentések. A válaszok feldolgozását azonnal megkezdték. Az eredményekből tiszta kép tárul az illetékesek elé a ponyva helyzetéről. Az adatgyűjtés eredményét felhasználják majd a kiadandó rendeletnél. A kormány megtalálja a módot arra, hogy a felesleges és ártalmas sajtótermékektől megvonja a megjelenés lehetőségét és a ponyvára pazarolt papírmennyiséget a jövőben lényegesen fontosabb célokra fordítsa. Szabad-e a húsiparosoknak szappanfőzésre lugkövet vásárolniok? A húsiparosok lúgkővásárlási jogának végleges tisztázása céljából az iparügyi miniszter az érdekelt húsiparosokhoz küldött leiratában a következőképen döntött: A lúgkő kereskedelmi forgalma tárgyában kibocsátott rendelet értelmében lúgkő vásárlására jogosító engedélyt csak annak szabad adni, aki ipari üzemnek tulajdonosa, vagy vezetője és igazolja, hogy ipara gyakorlásához vagy azzal szorosan összefüggő megengedett tevékenységéhez lúg- kőre üzemanyagként, segédanyagként vagy más célból szüksége van. Egy másik iparügyi miniszteri rendelet értelmében a mészáros- és hentesiparosok iparuk gyakorlása folyamán előállott hulladéknak szappanná főzésével és az így nyert szappannak üzlethelyiségükben való darusításával foglalkozhatnak. Minthogy tehát a szappanfőzés a mészáros- és hentesiparosok részére eként megengedett tevékenységnek tekintendő, nincs elvi akadálya annak, hogy részükre lúgkővásárlási enged ély kiadassék. Megjegyzi azonban a miniszteri leírat, hogy mindaddig, amíg a 17.200/1941. és a 21.300/1942. számú iparügyi miniszteri korlátozó rendeletek hatályban vannak, a mészárosiparosok, állatvágó vállalatok és húsfeldolgozó üzemiek a fenti jogokat nem gyakorolhatják. Az idézett rendeletek ugyanis kimondják, hogy a mészárosok a levágott állatról lefejtett fagy-- gyúval nem rendelkeznek szabadon, hanem kötelesek azt a Zsiradékgyűjtő és Elosztónak, vagy bizományosának felajánlani. — « — Mit olvas Amerika? Ahol Nick Garter még mindig hódit Évi hétszázmillió dolláros üzlet: a ponyvaregény (MN) »Most megvagy!« kiáltott Bili Wister és ráfogta Reyboldsra a revolvert. A sö- tetkepú bandita nem mozdult, izmai azonban cselekvésre feszültek. Mint az ugrásra kész párduc tartogatta erejét, az utolsó lehetőségre, miközben agya eszeveszett gyorsasággal dolgozott. Az izgalmaktól terhes csendben az ajtó mögött hirtelen lépések hangzottak fel. Bill Wister önkéntelenül odafordította fejét és ebben a pillanatban... Szemét, hamisítatlan szemét! Ezt a szemetet azonban százezrek, milliók olvassák Amerikában, az úgynevezett »technikai kultúra« hazájában, sőt kizáróan csak ezt olvassák. Bill Wester, »a cowboyok királya« népszerűségében a film, a baseball, a box vagy akármelyik más amerikai tömegőrület csillagával feh eszi népszerűségben a versenyt. Bili Wister mindig győz, a banditák elsápadnak, ha nevét hallják, Bili Wister csodaember, az olvasni tanuló gyermektől az aggastyánig minden korosztály bálvánva és nem egészen alaptalanul, mert évi 85 millió dolláros forgalommal dolgozó ipart táplál. Az Egyesült Államokban milliókra rúg azok száma, akik egész életükben nem olvasnak mást, csak »lélegzetelállító« Pulp-ma- gazinokat. Bili Wister minden héten új kalandokra vonul ki, hogy veszélytelen izgalmakra éhes közönségének kíváncsiságát kielégítse, mindig győz, de győzelmeibe sohasem fárad, bele. A Bili Wisterek szívós fickók:, gyakran húsz-harminc évig irtogatják a banditákat, akikből Amerika előreláthatóan sohasem fog kifogyni. A »pulp« szó magyarul kását jelent és ez az elnevezés valóban találó is: a pulp-regénynelc nevezett kótyvalékot csak gyermekeknek, primitív lelkű gyermekeknek lehet beadni, akik hajlandók elhinni azt is, hogy a Mars-lakók támadásra indulnak az amerikai szabadság ellen, vagy hogy a németek tengeralatti invázióra készülnek. Folyik a vér — tíz centért! Amerikában több, mint 100 pulp-magazin jelenik meg hetenként mintegy 15 millió"példányban. Egy szám ára 1,5—20 c,ent közötti mozog. »Tíz vérfagyasztó elbeszélés tíz centért«, ordítják a rikító tarka plakátok. A kiadók pedig nincsenek az eddig elért 15 millióval sem megelégedve. Uj meg új magazinokat vetnek piacra. Évenként átlag tíz magazin szűnik meg és húsz másik indul meg helyettük. Az olvasó új hősök, új izgalmak és új magazinok után szomjazik. Vannak azonban pulpök és hősök, amelyek egyenesen kiirthatatlanok. A régi jó időkben nálunk is kétes népszerűségnek örvendő Nick Carter például már több, mint ötven esztendeje szolgálja kiadóját és egy nappali sem lett öregebb. Most is ugyanazt a rövid- szárú pipát szívja, — amelyet még a legizgalmasabb verekedés közben sem ejt ki szájából — és most is hetenként féltucat banditát intéz el. A Nick Carter-magazinok 17 másikkal a bostoni Street & Smath céget gazdagítják. Nem marad el e cég mögött Mr. Arthur Goodman sem, aki tíz évvel ezelőtti feküdt meg csak bele az üzletbe és máris hasonlóképen 18 magazinig vitte. »A jó cím, ez a legfontosabb. Izgalom, hirtelen rajtaütés, gyilkosság és szerelem, ez a jó regény; és a jó üzlet titka«, — mondja Goodman úr, a szakértő. Legnagyobb konkurrense Harry Steeger, a »Popular Publication« főrészvényese, aki több, mint 20 magazin boldog tulajdonosa és hetenkint három millió példányt ad el, A füzetek papírja, nyomása es kiállítása a lehető legrosszabb. A legfontosabb szempontok egyike az olcsóság. Kivételt csak a szerzők alkotnak. A legkisebb magazin is 2—3 centet fizet szavanként, de a 15 centes, honorárium sem ritkaság. Vannak írók, akiknek irodalmi becsvágyát teljesen kielégítik a pulp-regények:'könnyűszerrel összeírnak évi 50.000 dollárt és ennyi épen elég! nekik az irodalomból. Jó üzlet a regényírás is, A pulp-irodalom hírességeinek napi termelése 10.000 szó, azaz harminc gépírásos oldalt is eléri. Max Brandt, aki húsz évvel] ezelőtt cowboy-regényekkel kezdte, ma Florida egyik legfényűzőbb villáját mondhatja magáénak és évi 100.000 dollárt keres. Saját bevallása szerint 15 éven át naponkint legalább 10.000 szót írt. Meg szorgalmasabb és gyorsabb irodalmi napszámos Arthur J. Burks. Amikor titkárnőjét húsz] jegyzetfüzetével és 15, finomra hegyezett ceruzájával maga elé ülteti, rendszerint még] halvány fogalma sincs arról, hogy mit fog diktálni. Szerinte nem a megindulás a fontos, hanem a folytatás. Az első oldalra jói egy tarka lámpaernyő részletes leírása is, a legfőbb az, hogy a második oldalon már ott legyen a gyilkosság. Korábban nem diktált, hanem maga írt. Első írógépén hatmillió szót, írt le és minden második évben új írógépet kellett beszereznie. Ma már nem sok jó fő- és mellékkeresettel dicsekvő amerikai politikussal cserélne, de azért most is szorgalmas és elveszettnek tartja azt a hetet, amelyiken nem kereshet legalább 5000 dollárt. Valamivel jobb nevű, de nem olyan termékeny regénygyáros Stanley Gardner, ügyvédnek készült, de ezen a pályán nem termett számára babér. Míg ügyfeleire várakozott, unalmában egy detektívregényt kotyvasztott össze és ezzel megalapította szerencséjét. Évi keresete azóta 75.000 dollár körül mozog. Szenvedélye az utazás. Utjain három titkárnő kíséri, akiknek felváltva diktálja mjűveit, mert egy gyorsírónő képtelen lenne a Gardner-regények száguldó iramát követni. Évi 700 millió példány. Ezeknek a »regényírók« -nak keresete valóban nem méltatlan az amerikai méretekhez, á kiadók azonban bírják. Évi 700 millió pulp-regény talál vevőre és ez a szám állandóan növekvőben van. A ponyvairodalom gondoskodik arról, hogy ne fogyjanak ki Amerikában a banditák, a banditák pedig gondoskodnak arról, hogy elég bűntény izgassa az európai méretekhez képest hihetetlenül műveletlen tömegek alacsonyrendű ösztöneit. Lágyan omló virágos szoknya a divat. Szép választék a Schütz Áruházban. Métere 5.38 pengő.
