Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-06 / 125. szám

4. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1942. június 6, Katolikus tanítók gyűlése Nagykanizsán is, tehát azok a vádak, amelyekkel London­ban, Párisban Lipótot illették, szemenszedett .valótlanságok voltak. A Fehér Könyv meg­állapítja, hogy a fegyverletétel előtt a belga íkatonai hatóságok módot találnak arra, hogy a hatvanadik divíziót autókon Dűnkirchenbe szállítsák, hogy legalább ennek a legénysége ne essék fogságba, ugyanekkor kísérletet tet­tek az Iser gátjainak az átvágására, hogy ezzel a ’Szövetségeseket keletről megvédjék) íés a levegőbe röpítették az Iser hídjait is. A belga hadsereg tehát szemben azokkal a hazugságokkal, amelyeket annakidején a volt szövetségesek terjesztettek, megkaphatja a felmentést. Bizonyára keserűséggel állapítja meg a Fehér Könyv ezután, hogy a volt szö­vetségesek helyett épen az ellenfél volt a hősiesen küzdő belga hadsereggel szemben Üovagias, mert bátor magatartása elismerése- képen megengedte, hogy a legyőzött kato­nák továbbra is megtarthassák fegyvereiket. A Fehér Könyv visszautasítja azt a vádat is, hogy a király további ténykedései megaka­dályozzák a belga állam újjászületését, illetve visszaállítását. Az adott helyzet egyedüli he­lyes felfogás szerint Lipót nem tart fent sem­miféle érintkezést a kormányával, amelynek 4 tagja megszökött Londonba. A király ezt a kormányt nem ismeri el, így tehát a Lon­donban székelő belga kormány csak közön­séges kiszolgálója az angol érdekeknek, de? nem törvényes és alkotmányos képviselője a belga népnek. Lipót király egyébként a fegyverletétel óta 3 gyermekével, második feleségével, Er­zsébet anyakirálynővel és Károly herceggel együtt, aki mint páncélos őrnagy vett részt a háborúban, Bruxelles mellett a Laikeni kastélyban tartózkodik. A fegyverszünet óta a kastélyt csak három ízben hagyta el. Két­szer Berchtesgadenbe ment, ahová Hitler ve­zér és kancellár hívta meg, egyszer pedig a háború alatt nagyrészben elpusztult Osten- dét látogatta meg, ahol a lakosság felismerte íés lelkesen ünnepelte. A király napjai a kas­télyban a népe érdekében eltöltött munkában telnek el, mert két titkárával állandóan dol­gozik s a legrészletesebben figyelemmel kí­séri az összes eseményeket, amelyek Belgi­umban lejátszódnak, vagy a belga érdekek­kel kapcsolatosak. A. F. Hangverseny A zalaegerszegi állami Deák Ferenc gim­názium ének- és zenekörének együttes hang­versenye 1942. évi június ho 6-an, szomba­ton, este fél 9 órakor lesz. Műsor: 1. Magyar tánc. (Brahms feldolgozásában); zenekar. 2. Ifj. Bentzik Mihály beszéde. 3. L. Beethoven gyászinduló. (Zenekar). (Egyed István emlékének.) 4. L. Beethoven: Isten dicsősége. Énekkar. 5. L. Beethoven: Menuette; Dvorak: Hu­moresque (Hegedűkettősök, zongorakísérettel) 6. Auber: Ima (A »Portiéi néma« dal­műből. (Énekkar). 10 perc szünet. 7. Paul Linke: Szentjános bogárka (Ze­nekar.) 8. Kárpáthy: Krasznahorka büszke vára. (Énekkar). 9. Schubert: Ständchen (Szerenád). (Ze­nekar.) . 10. Hegedűszólók. 11. Yradier: La pa loma. (Harmonikaegyüt­tes.) 12. Strauss J.: Bécsi vér. Keringő. (Zenekar) 13. Schubert: Tavaszi induló. (Énekkar.) Az énekkart Tassy Pál, a zenekart Tóth Ervin dr. vezetik. Műsormegváltás 1 pengő. Az előadás pon­tosan fél 9 órakor kezdődik. Diákok részére 'fél 5 órakor nyilvános főpróba. Ez alkalommal belépődíj 20 fillér. Felülfizetéseket nyugtáz­nak és az intézet ének- és zenekari felszerelé­sére fordítják. A kiskomárom—nagykanizsai egyesített r. k. tanítói kör Nagykanizsán tartotta évi ren­des közgyűlését, amelyet megelőzően Gazdag Ferenc kiskomáromi kerületi esperes a Jézus Szíve templomban szentmisét mondott. A gyűlést a Hiszekegy elmondása után Muczer Boldizsár balatonmagyaródi igazgató, megbízott elnök nyitotta meg. Megnyitójá­ban arról szólott, hogy a magyar kard ezer éven át nem pihent soha, védte Európa kultú­ráját. Megemlékezett Szent Istvánról, Szent Lászlóról, majd méltatta Körösi Csorna Sán­dor érdemeit s megemlékezett a kormányzó otrantói győzelmének negyedszázados évfor­dulójáról s meghajtotta az elismerés és meg­becsülés zászlaját honvédeink előtt. Szalui Lajos zalavári igazgató a nyolc- osztályos népiskola életreneveléséről értekezett, A földművelési miniszter a bor előállítá­sának, kezelésének és forgalmának szabályo­zásáról és a borhamisítás tilalmazásáról szóló 1936. V. te. végrehajtása tárgyában 1940-ben kibocsátott rendeletét most módosította. Az újabb rendelkezés is kimondja, hogy a tokaj- hegyaljai borvidék zárt területét a törvényi 25. §-a határozza meg. Az ország többi borvi­dékeinek területét és elnevezését pedig úgy állapítja meg, bogy az országot 20 borvidékre osztja. Zala megyének két borvidéke van a kö­vetkező községekkel: ■ Badacsony—Balatonfüred—Csopaki borvi­dék, amely magában foglalja Zala vármegye Badacsonytomaj és Nemestördemic községei határában felevő »Badacsonyhegy«, a Kisapáti, Raposka, Gyulakeszi, Tapolca és Hegymagas községek határában fekvő »Szentgyörgyhegy« s a Szigliget község határában fekvő «Szigli- gethegy« lejtőin fekvő hegyi szőlőket. Maga­Matrózkérdés: A balatoni hajózás és sportolás főleg a vitorlázás, mindig a nyári, illetve késő tavaszi és kora őszi időkre korlátozódik. E rövid idő tehát idényfoglalkozássá teszi a hajók kiszol­gálását. Ennek következtében a matrózok és a hajózás úszó és szárazföldi egységein szol­gálatot teljesítő fizetett alkalmazottak az év legnagyobb részében a végleges alkalmazot­tak kivételével, más munkakörben kénytelenek elhelyezkedni. Ennek következménye az, hogy nyáron a matróz munkáját csak igen magas bérért tudja vállalni, hiszen amíg a téli elfog­laltságát megkezdheti, esetleg hónapok tel­nek el. Nekik $zt az időt is bele kell számí- taniok a nyári munkabérbe. Főleg áll ez a vitorlásokra szerződő matrózokra, mert ezek az idény végeztével rendszerint szétszóródnak és a következő évben újra elszegődnek más hajóra. Nagy ritkaság az a matróz, aki a téli és nyári munkáját úgy tudja összeegyeztetni, hogy évről-évre visszatérhet a Balatonhoz, a vitorlás vagy gőzhajó fedélzetiére. Kivételes és szerencsés esetnek kell mondani azokat a régi és kipróbált matrózokat, akiket télen a Yachtépítő vesz alkalmazásba. Ezek az elite- gárdához tartozó közismert emberek már nem is számítanak matrózoknak, hiszen némelyik már 50 éve minden nyáron együtt vitorlázik gazdájával és már van véleménye, tekintélye Kovács Katalin garabonci tanítónő a leány- iíjóság neveléséről mondott el értékes gya-' korlati útmutatásokat, Ilöffler Rajmund zala- merenyei tanító a tanítóhiány okairól beszélt. A tisztújítás során egyhangúan elnökkéf választották Muczer Boldizsárt, alelnökké Sza­lai Lajost, pénztárossá Varga János galamboki1 igazgatót. Gazdag Ferenc esperes, tanfelügyelő meg­állapította, hogy ezen a napon sok tanulságos dolognak volt a szemlélője. Arról győződött; meg, hogy a tanítóságot mély magyarság és vallásosság hatja át. Akkor érték a magyart; csapások és szenvedések, amikor hite megla­zult. A gyűlés a Himnusz eléneklésével vég­ződött. — • — ban foglalja továbbá Zala vármegye Kővágó­őrs, Révfülöp, Kisörs, Rendes, Ábrahámhegy, Balatonszepezd, Akaii, Alsódörgicse, Felsodör- gicse, Kisdörgicse, Balatonfüred, Balatonarács, Csopak, Balatonkövesd, Paloznak, Lovas, Al­sóörs és Felsőörs községeinek határában fekvő hegyi szőlőket. Balatonmelléki borvidék, amely magában foglalja Zala vármegye Keszthely, Gyenes- diás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Lesen - ceistvánd, Nemesvita, Lesencenémetfalu, Le- sence torna j, Raposka, Hegy magas, Balatonede- rics, Zalahaláp, Tapolca, Gyulakeszi, Kápta­lantóti, Nemesgulács, Nemestördemic, Diszel, Salföld, Szentantalfa, Balatonhenye, Szentbék- kálla, Köveskál, Mindszentkálla, Zánlca, Ta- gyon, Vászoly, Nemespécsely, Balatonszőllős, Aszófő, örvényes, Balatonudvari és Tihany, továbbá Veszprém vármegye Balatonalmádi és Vörösberény községeinek határában fekvő he­gyi szelőket. a Balatonon a vízen. Épen ezért fontosnak tartjuk a jövő matróznemzedék érdekében a biztosabb jövő megteremtését. Másodsorban pedig a kiképzés egyforma­ságát úgy kell megoldani, hogy az évről-évre v áltozó legénység legalább megközelítően egy­forma tudást szerezhessen. Az egész matrózkérdést egyöntetűen kel­lene rendezni úgy, hogy a kiképzést egy erre hivatott szerv venné a kezébe és az elhelyez­kedésnél ez a szervezet gondoskodnék a jö­vőjükről is. A kezdet nem nehéz, hiszen a leventetáborokban már megvan az alapkikép­zésre a lehetőség. Később a rátermetteket in­nét lehet a szükséges mértékben a hajózás­hoz és a magán-vitorlásokra elszerződtetni. Később ezekből a már vízhez és hajózáshoz hozzászokott matrózokból a magyar hajózás utánpótlását lehetne kiképezni. Természetesen a helybeli lakosság mindenkor előnyösebb hely­zetet fog élvezni, mivel az idénymunka jel­lege ennek a matrózképző és utánpótló rend­szernek még hosszú ideig megmarad. Dr. Uhl Gyula. ********************************* 5 szép új minta érkezett színpompás fé­nyes szatin pongyolára a Schütz Áruházba. Az ország területének beosztása borvidékek szerint Zala megyének két borvidéke van

Next

/
Thumbnails
Contents