Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-03 / 123. szám

1942. június 3. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 3. ' mm Munkában van már Zalaegerszegen a bajtársi szolgálat A polgármester közhírré teszi, hogy a bajtársi szolgálatot Zalaegerszeg megyei vá­rosban megszervezték és az működését 1942 évi június hé 3-án megkezdte. Felhívja a polgármester a hadbavonultak összes hozzátartozóit, hogy ügyes-bajos dol­gaikban forduljanak tanácsért először is egy­házuk lelkészeihez, azután foglalkozási ágak szerint: a kereskedők Németh József Baross Szövetségi ügyvezető elnökhöz, az iparosok Horváth István ipartestületi elnökhöz, a gaz­dák és gazdasági munkások Kováts Ferenc gazdaköri elnökhöz, az ipari munkavállalók pedig Siklósi István asztaloshoz és Siposs La­jos kőműveshez. Fentiek felhatalmazottak arra, hogy a szükséges felvilágosításokat a hadbavonultak O O hozzátartozóinak megadhassák, az esetleges pa­naszokat és kérelmeket felvehessék és azokat haladéktalanul illetékes helyre elintézés vé­gett továbbítsák. Természetszerűen úgy a polgármester, mint a városi tisztikar is rendelkezésére áll a hadbavonultak hozzátartozóinak, azonban a városi tisztikar nagymérvű más irányú elfog­laltsága miatt célszerű, ha a kérelmek és pa­naszok a fentebb említett helyeken lesznek előterjesztve. Közli még a polgármester, hogy a hadba­vonultak hozzátartozóinak ingyenes jogi ta­náccsal ellátására Árvay László dr. városi tiszti főügyész és Németh István dr. zalaegerszegi ügyvéd állnak az érdekeltek rendelkezésére. Az első peda^iai szeminárium Alsólendván Az alsólendvai I. és II. körzet tanítósága részére szombaton, május 30-án volt az első pedagógiai szeminárium. (Annyi tanítónő még talán sehol sem gyűlt össze, mint itt). A megnyitó beszédet Szép János körzeti iskolafelügyelő mondotta, aki üdvözölte a megjelent Rhosóczy Rezső tanügyi előadót, a tanítókat és vendégeket. Majd Kókai Mária lendvahídvégi áll. ta­nítónő mintatanítása következett. Mássalhang­zók kettőzéséről hallottunk nagy körültekin­téssel felépített tanítást. A második tanítást a Muravidék földrajza címen tartotta Zaunfuchs Júlia alsólendvai I. körzeti áll. tanítónő. Ebből még mi, hallga­tók is sokat tanulhattunk. A szünet után Varga Irén lendvalakosi áll. tanítónő valóban minta tanítását hallgattuk végig Szent Lászlóról. (Beszéd-értelemgyakor­lat á IV. osztályban.) A bírálatok után Tananyagbeosztások, tan­menetek készítése címen tartott értékes elő­adást Völgyesi József csentevölgyi áll. igaz­gató-tanító. Azután az alsólendvai polgári is­kola igazgatója, Kürönya Jenő, kérte a taní­tóságot, legyenek segítségére a tehetséges gyer­mekeknek, akik szeretnének továbbtanulni. Megvilágította a lehetőségeket, antik a sze­génysorsú tanulóknak is lehetővé teszik azt, hogy legalább a polgárit elvégezhessék. Majd Turza Antal kér. iskolalátogató a leventék neveléséről és képzéséről szólott. Rhosóczy Rezső muraszombati tanügyi elő­adó ismertette a tanítóság feladatát és hoz­zászólt az elhangzott beszédekhez. Zárószó és a Himnusz eléneklése után a Koronába vonultak az egybegyűltek, ahol kitűnő ebéd várta őket. K. Izzó magyar hazafisá^ csengett ki egy vend nyelvű beszédből Gserföldön a Hősök ünnepén Cserföld, május 31. Cserföld községben a Hősök terén meg­számlálhatatlan tömeg gyűlt össze vasárnap. Ott volt Murabeszteroe, Tüskeszer és a Cser­földdel egyesített Zsizsekszer apraja és nagy ja. Elmentek, hogy megemlékezzenek kedves ha- lottaikról, akik a világháborúban hősi halált haltak hazájukért. A piros-fehér-zöld virágokkal és füzérek­kel díszített hősök szobra előtt a tűzöl tózene- kar eljátszotta a Himnuszt, azután Hermán Nándor plébános lepett az emelvényre. • Női és férfi ERNYŐ i nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében I Zalaegerszeg, (Plébániaépület) — Hivatásomnál fogva, — kezdte vend nyelven beszedet, sok beszedet mondtam már a lpgkülönbözőbb alkalmakkor, de egy­szer sem gyúlt lelkemben olyan felemelő ér­zés, mint ma, amikor 122 hősi halott hozzá­tartozójához szólok. Tekintsetek e szoborra, amelynek köve a hősök erős jellemét jelenti, a reá vésett piros betű meg azt az utolsó csePPÍg kihullott drága vért, amit a hazáért adtak ők. Testük idegen földben pihen, ahol ne*11 hint reá virágot, könnyet senki, de em­lékük él, őrzi ez a szobor, amely a templom és a temető között áll s ezzel is figyelmeztet arra, hogy szent ez a hely nekünk. — Emlékezzetek ti, anyák, hitvesek és ár­vák! Mily epedve vártátok a tábori lapot! Az jött is egy ideig, de aztán... elmaradt. Helyette megjött a hír. Elesett! Nincs többé az, aki legkedvesebb volt nektek! Elhangzott egy yelőtrázó kiáltás, de aztán összeszorítot­tátok ajkatokat és büszkén viseltétek a fájdal­mat, mert tudtátok és éreztetek, hogy »Dulce est pro patria móri = Édes a hazáért meg­halni«. Hősök voltak ők, de hősök vagytok ti is, anyák, akik mertetek fiákat szülni és nevelni. Akik megtanítottátok gyermekeiteket j arra, hogy a hazáért halni dicsőség. Vessetek j egy tekintetet erre a szoborra, amely azoknak ! neveit őrzi, akiknek emléke itt, teste idegen ] főidben, lelke Isten országában van. Ott van- i nak ok, a haza mártírjai, akik nem hiába j könyörögtek értünk Istennél, mert édes ha- | FIGYELEMI II á ÉPÍTÉST VÁLLALOK > ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU eg'ggÁiJ 1-f-íN — e u * *5 ! «1-0 , ARANY J.-U.28, ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó TŰZIFA ÉS SZÉN > TELEFON 1—69 SZ, Faanyag-, szén- és tBzifanagyicer«kedL Kérem a nagykCzSsaég szíts« pártfogását. zánk feltámadt egy szebb, boldogabb ezred­évre. Elhangzott a kitűnően előadott beszéd, amely alatt egy szem sem maradt szárazon. Utána a megjelent községek iskolás gyermekei szavaltak alkalmi verseket. Ezek között sze­repelt Krepsz Arnold besztercei tanító erre az alkalomra írt költeménye' amelyben a cser­földi Hősök teréhez szól, ennek soha nem sza­bad elfelejtenie azokat, akik elestek, mert, ha ma •. »Előttük lengne a magyar lobogó, Nem lenne köztük egy sem habozó; Hogy újra diadalra ne juttassák, Az ősi Szent István nagy gondolatát«!. Az egyes szavalatok között a cserföldi iskola énekkara én ekelt és a tűzoltó zen ekar játszott egy darabot, majd a végén a Hiszek­egyet hallgattuk végig feszes' vigyázzban. E. Madarak és fák napja ? A zalaegerszegi áll. polgári leányiskola tanulói ma rendezték meg a madarak és fák napját. A tanulók már napokkal ezelőtt kí­váncsian találgatták: milyen idő lesz, megle­het-e rendezni ezt a mindannyiuk számára oly kedves és örökké emlékezetes »kirándu­lást« ? Kint a természet lágy ölén gyermek- módra éLőlteni egy napot, játékkal, szavala­tokkal, énekekkel és tánccal, megemlékezni és néhány órát szentelni *a csicsergő madarak-* Inak s a teljes lombozatban pompázó fáknak* ez volt a cél, amelyet a polgárista leányok tel­jes mértékben megvalósítottak. Az ünnepély 11 órakor a Himnusz eléneklésével kezdődött a Becsali mellett fekvő fás területen. A meg­nyitó ének után Feleki Sándor versét szavalta el kitűnő betanulásban Kóczián Ida I. o. t Énekkari szereplés után Török Etelka IV. o. t. mondotta el ünnepi beszédét. Mi, akik hosz- szú téli hónapokat töltünk házunk falai között, vagyakozva vártuk a napot, amelyen a termé­szetben szívünket, lelkünket fölvidíthassuk,— kezd te beszédet körök Etelka. Beszédének to­vábbi részében a madarakról beszélt, majd megemlékezett a lombos fákról és beszédét a következő szavakkal zárta: ültessünk fát és védjük a madarat, hogy lombsusogás és ma­dárdal töltse be a levegőt és emelje szíveinket Istenhez, hogy áldjuk öt, a Mindenek Urát. Az ünnepi beszéd után énekszámok és szava­latok tarkították a bensőséges ünnepélyt, amely a Szózat hangjai mellett zárult.

Next

/
Thumbnails
Contents