Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-06-02 / 122. szám

ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. június 21 ismertetés utolsó lapjáig, ahol ezt olvasom: Esterházy János gróf, a szlovákiai magyar­ság vezérének védnöksége alatt tömörült szlo­vákiai magyar írók alábbi legújabb művek­kel vesznek részt a magyar könyvnapokon. Azután felsorol öt könyvet. A szlovákiai ma­gyarok öt ajándékát, amelyeket az anyaor­szágnak büszke örömmel nyújtottak át. Az első pillanatban le sein tudom mérni, mit jelent a határokon túlról jövő ajándék. Eddig ezek a határok arra voltak elsősorban jók, hogy magyar értékek csempésződ jenek ki, sikkadjanak él rajtuk. A kivándorlás, a leány árusítás szomorú múltját most "leledteti a kisebbségi magyarok kultúrális megmozdu­lása, amellyel azt akarják megmutatni, hogy ok is idetartoznak hozzánk értékes valójukkal ies nem vesztek el a magyarság számára. Ke­zembe veszem ezeket a könyveket. Megsí- mogatom kötésüket. Hódoló elismeréssel haj­tom meg fejemet "Esterházy János gróf felé, aki a legészszerűbb kisebbségi politikát csi­nálja és az írók előtt, akik bár nincsenek nálunk, mégis a' mienkek. Úgy érzem, hogy a Magyar Könyvnapok legmégliatóbb virá­gaira akadtam. —rög. Igazi szép pázsitot a kertben Ó3 parkokban csak páratelt kiima alatt lehet nevein^ míg nálunk csak fokozott Öntözéssel tudjuk a kellő nedvességet meg­adni, *de ennek is megvannak a hátrányai, így például a sok víz megsavanyítja a talajt ies fellép a gyepet pusztító alga, áz úgyneve­zett zőfdímószat. Ezt csak a tatój meöZe^éáér vel lehet elpusztítani, mert ezzel megszüntet- jjük a talaj savastermészetét, vagyis. savanyú- Bagát. Az amyas, félámyas helyen, sűrű gyep­ben, erős öntözés mellett ’jelentkezik a gye­pet kiölő moha. Ezt csak gyakori gereblyé- zéssel és meszeléssel lehet kipusztítani. A túl- Bok öntözésnek és a gyep trágyázásának az lesz a következménye, nogy Elszaporodnak a földigiliszták; ez még nem volna /baj, de a giliszták kedvéért jön a vakond és a lótetű. Mind a kettőnek kedvenc csemegéje ez a »csupa izom« állat és ezért Össze-vissza tur­kálják a gyepet. A vakond a szép planírozott területet Változtatja hegyes-völgyes tájjá, míg la lótetű járataiban a fű vek gyökere fog a »levegőben lógni« és a kiszáradó vékony, földrétegben a fű pusztul el a »szárazság mi­att« . Ha pedig bőséges vízzel árasztjuk el a gyepet, akkor a beszakadó csatornák okoznak egyenetlenséget a síma gyepen. Itt van azután még a pajorok, lószunyoglárvák tömege is, amelyek mind a Tűvek gyökerén élnek. «Eze­ket is irtja a vakond is, a, lótetű is, de ezek vi­szont a gyepet is pusztítják. A kertész soha- Bem fog tudni zöldágra vergődni és kifogás­talan gyepet is csak ideig-óráig tud produkálni a mi szárazföldi klímánk alatt. Női és férfi ERNYŐ nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzleté ben Zalaegerszeg, (Plébániaépület) Zalaegerszegi honvéd levele a szovjet „paradicsom“ állapotairól Lendvay Ferenc városi tisztviselő, aki mint hadnagy teljesít szolgálatot az orosz harctéren, vitéz Tamásy István dr. polgár­mesterhez intézett levelében ígéretéhez híven részletesen ír az ottani vtapaszíalatairol. írja a többek között: Hej, de milyen romlott ez a paradicsom! Az ember szinte mégutálja az életet itten, mert a piszoknak, nyomorúságnak és az undokabbnál undokabb dolgoknak olyan tömegével találkozik, amit leírni talán nem is lehetséges. A legtöbb épü­let romokban hever, de nem a szövetségesek dúlásai miatt, hanem azt mind a szovjet rob­bantotta föl, pusztította el. Egészségügyi te­kintetben leírhatatlan a helyzet, csak a kom­munisták és zsidók élveznek kivételt. A ter­melőknél kiszámították, mi kell a puszta meg­élhetésre, a többit petróleummal r leöntöttek és meggyujtották. Beszámol Lendvay Ferenc arról a szörnyű erkölcsi züllésről is, ami ott uralkodik. A nép mindenütt nagy szeretet­tel fogadja a magyarokat. Ha Isten engedi, hogy hazatérjen, majd élőszóval beszámol min­denről. Várjuk, mielőbb Lendvay Ferenc Tol­dinkét. Munkásszásadok a mezőgazdaság segítségére A földművelésügyi miniszter körrendele­tét intézett valamennyi törvényhatósághoz a mezőgazdasági termelést biztosító munkásszá­zadok felállításáról. A honvédelmi miniszter által rendelke­zésre bocsátott egy-egy műnkásszázad 217 sze­mélyből áll. Munkáss^ázadokaf mezőgazdasági kézieszközökkel a munkaadóknak kell ellát- niok. A kiadható legkisebb századegység leg­feljebb 50 főből állhat, de kivételesen fel szakasz is kiadható, A^ok a gazdák, akik egy- magukban nem tudnak legalább fél szakaszt foglalkoztatni, egyesíthetik igénylésükét, *ha a A felszalmdulás Utah pünkösdhétfőn lá­togatta meg először Légfád nagyközséget, a magyarság végvárát \^téz Horváth Ferenc ny. Vezérőrnagy, országgyűlési képviselő. Emléke­zetes napja‘lesz ez LÓgrád magyarságának. A község lakossága már régen várta kép­viselőjét, aki nemcsak ennek a községnek, de az egész Dél -Muralt őznek ügyeit szívügyé­nek ’tekinti és azt a katonától megszokott eréllyel és soha nem lankadó szorgalommal intézi. A szépszámú hallgató a MÉP helyiségé­ben jött össze, ahol először Auer Károly köz­ségbíró köszöntötte mefeg szavakkal a képvi­selőt. Feltárta a község súlyos helyzetét, amely *************************************************************** Júniusban ezer községben tartanak vasnapot Japánban is rendszeresítik a vasnapokat A Fémgyűjtő fokozott érővel folytatja a vasgyűjtés országos megszervezését, annál is inkább, mert célja, hogy az aratási munka­iatok megkezdése előtt lehetőleg minél több községben tartsák meg a vasnapokat és az aratási idő ajatt főleg a városokban folyta­tódjék a gyűjtés. Az aratási munkálatok be­fejezése után ismét a községekben rendez­nek vasnapókat, párhuzamosan a vidéki vá­rosokkal. Az ócskavasgyűjtés egyébként az egész világon nagy erővel folyik. Minden ország igyekszik e fontos nyersanyagból szükségle­tén Telül is tárolni. Igen érdekes intézkedést hozott most Ja­pán is az Ócska vasgyűjtéssel kapcsolatban.'Bár az elmúlt évtized alatt köztudomásúan óri­ási mennyiségű vasat tárolt és a meghódított területeken értékes bányákhoz jutott, mégis igyekszik nagy tartalékait gyarapítani. Ennek érdekében elrendelték a minden 5.000-nél na­gyobb lélekszámú községben a rendszeres gyűj­tést és a magyar gyűjtéssel azonos módon ott is megrendezik a vasnapókat. Most BBQti lent meg a M.. Kir. Honvéd Térképé- tézet kiadásában! Európa oroszországi térképe ám 1.50 P. Magyarország új térképe 2.20 P. Csendes óceán térképe ára 1«— P- Aktuális újdonságok: Hitler: Harcom, áfa 7.50 P. Forell: Mölders, ára 7,80 P. Hermann Göring egyénisége é§ munkás­sága, ária 9.— P. Kapható a Zrínyi rt, könyvesboltjában. Te­le ion: 128« J munkahelyek nem esnek egymástól távol. A munkásszázadok felállításával és szállí­tásával járó költségeket előlegezi a honvédel­mi kormány. A munkaadó által foglalkoztatott munka- osztagok után fizetendő térítés összege na­ponként 3 pengő 80 fillér. Ez a térítés vasárnapra csak akkor vonat­kozik, ha a munkást a munkaadó valóban foglalkoztatja. A munkásszázadok együttes alkalmazta­tása esetén a honvédség adja az élelmezést. Az igényelt századokat a gazdasági felügyelő­ségek osztják szét az igénylő gazdák kozott, JZepmsmn látogatás Legradon földrajzi adottságának következménye. A bíró beszédére a képviselő válaszolt, katonás rövidséggel rámutatván a nehézsé­gek orvoslásának lehetőségére, majd bizal* T mat öntve szivükbe, kitartó együttműködésre kérte *Légrád magyarságát. Meleg és közvet­len szavait sokszor szakította félbe a hallga­tóság zajos tetszésnyilvánítása. A gyűlés végeztével a képviselő Alsó- muraköz i többi községét is meglátogatta. Méltán állapította meg Xégrád magyar­sága, hogy, sorsát szívén viselő jobb képvise­lőt igazán nem Tcäphatott volna, mint vitéz Horváth Ferencet. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents