Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-30 / 120. szám
6. ZALA MEGYEI ÚJSÁG 1942. május 30. 9» Uj elnevezés a vendégfogadó helyiségek körül A nápokban ismertettük a kereskedelmi miniszternek az idegenforgalom szabályozása tárgyában kiadott ama rendeletét, amelyben megállapította az orsz'ag területén azokat a városokat és községeket, amelyek belső és külső idegenforgalom szempontjából jelentősek. Közöltük egyben azokat a zalamegyei községeket is, amelyeket a rendelet idegen- forgalmi szempontból jelentőseknek tart. Ezzel kapcsolatban végrehajtás alatt áll az a rendelkezés, amelynek értelmében, ha az I. fokú iparhatóság, vagy az Országos Idegenforgalmi Hivatal tudomást szerez arról, hogy valamely szálló vagy penzió neve, vagy megjelölése nem felel meg annak a színvonalnak, amelyet a nemzetközi gyakorlat, vagy közfelfogás szerint képviselni .kell, ez esetben jelentést tartoznak tenni a miniszternek, aki a kifogás alá eső név vagy megjelölés használatától eltilthatja. így ha a fogadó, szálloda vagy penzió ipar gyakorlására használt helyiség az idegen- forgalmi követelményeknek nem felel meg, ezeknek a helyiségeknek megjelölése csak »megszálló hely« elnevezést szabad használni. ZÄLÄEGERSZEGI KÖLCMKÖNYYTÁR LORO ROTHERHIERE-UTCA 5. Újdonságok. Keith: Amerre a szél jár. Brett—Young: Árnyékos oldal. Fertsek: Egészségesen távozott. Koroda: Megvilágosodott már. Harsányi: Olyan nincs. Vándor: Szerencse-lovag. Falu: Járásbíróék. Makkal: Szép kísértet. Az e^yke falun Úgy kezdődik ez a történet is„ mint a legtöbb. Két ember megy a faluban. A jó idő, a várva-várt tavasz megjött. Mindenki dolgozik, ültet, veteményez, kapál. A legelő elsőrendű, a konvenciós gulyás kihajthat. Minden lehetőség megy a maga rendje és módja szerint, csak egy nagy probléma áll a falusiak előtt. A legelőtársulati tagok sorában személyi változás van kilátásban: a pénztáros a legközelebbi gyűlésen lemond a tisztségéről. Erről tárgyal a mi két emberünk. — Hát, — mondja az egyik, — akkor most választásra kerül a sor. De hát ki is legyen az? Mert felelősségteljes "állás. Csak vagyonos emberben lehet megbízni, a család- tálán emberben. A családos ember elköltené azt a pénzt a gyerekeire. — Igen, — teszi 'hozzá a másik, — meg aztán a családos ember buta. Hát nem buta az, aki a vagyonát szétforgácsolja annyi léhűtő gyerek között? Folytatódik pedig a történet ott, hogy egy, háromgyerekes családapa ezt a párbeszédet meghallotta. Szinte magából kikelve kérdezte tőlem: — Hát most mondja meg, tanító űr, miért buta az, akinek családja van? Miért megbízhatatlan az, aki vallásos, aki nem állja útját egy fejlődő életnek sem? Miért mellőznek bennünket, családapákat azok az esküdtek, ajcik egykések? Hát igazság az, hogy közülünk nem jut senki vezetőszerepre a faluban és így a mi kérésünket, követeléseinket! csak hagyják? Miért? Mert buták vagyunk? Megbízhatatlanok vagyunk ? Hát csak az okos, az megbízható, akinél egyke van? Hát hol itt az igazság? Miért késik az intézkedés? Ezek a nehéz kérdések egy májusi litánia után hangzottak el. Négyen-öten összeverődtünk és ezt tárgyaltuk. Egy másik, — szintén családos ember vette át a szót: — Legtöbbször azzal védekeznek az egy- kés apák, hogy ők erről nem tehetnek. De most kérdem én: hogyha egy — mondjuk — tizenöt éves egyke meghal, egy év múlva rá ugyanott megszületik egy másik. De csak egy! Hát hol maradt, hol volt eddig az a gyerek? És az apa nem tehet róla? Azt mondja meg, azt magyarázza meg nekem valaki, hogy hol volt eddig az a gyerek? Mert én így, az én eszemmel nem tudom elképzelni. Ismét az első szólt: — Sokszor olvastam az újságban, hogy nemzeti létfenntartásunk alapja a szaporodás, így pedig nem tud szaporodni a nemzet. Az én nézetem szerint úgy lehetne segíteni ezen, hogy egy gyermekes családapákat semmiféle tisztséggel, semmiféle tagsággal nem kellene megbízni. Ki kellene jnondania a törvénynek, hogy az ilyen emberek nem lehetnek bírók, esküdtek, közgyámok, iskolaszéki tagok, egyszóval semmik. Akkor majd másképen gondolkoznának. Úgy hallottam, egyezer már szó volt egy ilyen törvényjavaslatról, nem tudom, miért nem készült el. Én a paraszt eszemmel úgy képzelem el, hogy azok az urak nem szavazták meg, akiknek szintén így áll a szénájuk. De akkor a közvetlenül felettünk álló magasabb vezetőembereknek kellene valamit csinálniok. Az egyik legelő társulati választó ember állításából indulok ki. Hogy ez a két ember nem buta, azt az olvasó is megállapíthatja a beszédükből. Pedig egyiknek három fia, a másiknak három lánya van és fiatal emberek. Egyik egykés ember ugyan azt mondta, teljesen felesleges volt, hogy annyira méltatlankodtak előttem, mert hiszen mind a kettőnek van tisztsége. Sőt! magasabb tiszteletdíjat kapnak, mint a legelőtársulati elnök. — Hát én elárulom, hogy milyen tisztséget t viselnek azért a magas tiszteletdíjért, bár mind a kettő szegény ember. Az egyik harangozó, a másik céhmester. Jómagam még hozzáfűzöm a következőket : Az én páciensem logikusan beszélt. Az egykét valóban így lehetne megállítani. Ebben a tekintetben veszedelem fenyegeti az országot a falu fiatalsága részéről is! Egy tizennyolc éves fiú már meglátja a dolgok körülményeit. Látja azt, hogy, ha egyik egyke házasságot köt a másikkal, akkor a két vagyon összetevődik. Ha ők is »modernül« gondolkoznak, akkor a vagyon nagysága már négyszeresére növekedik. Az pedig nyilvánvaló, ha így gondolkozik és így cselekszik, mert az ő szemszögéből nézve a földi élet így leélve kellemesebb. A mi plébánosunk megjósolta, hogy egyik szomszéd falunk ötven év múlva kihal. És én hiszem ezt, ha ötveit. évig ilyen marad a véleményük a vagyonról és az életről. Igen nagy veszedelem ez. Csak az látja meg, aki falun él. De ellene semmit nem tud tenni, mert nem segít az sem, ha a vezető embereknél bő az istenáldás. Ez így leírva szürke kis mondat, de a valóságban' bizony borzalmas. Aki nyitott szemmel nézi. ezt a problémát, annak kizáróan csak ez lehet a véleménye és meggyőződése. Valóban* egyetlen módja az orvoslásnak az lpnne, amit. ez a falusi harangozó véleményezett. Mert a falusi ember lélektanát az ismeri legjobban* aki köztük él, akinek életkörülményeit a falu gazdasági viszonyaival kell összeegyeztetnie^ Magyarország alapja a parasztság. Hogy pedig ez az alap szilárd, betonerősségű legyen hogy az országot elbírja, úgy kötelesek vagyunk foglalkozni a parasztság problémáival;, kötelesek vagyunk orvoslást nyújtani, ha kell — erőszakkal is! Kocsis László. NYOMDAI MUNKÁK KÖN YVEK PAPÍRÁRUK ISKOLAI CIKKEK ISKOLAI KELLÉKEK KEGYTÁRGYAK legolcsóbb beszerzési helye ZALAEGERSZEG, Széchenyi-tér 4. Tel. 128.
