Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-30 / 120. szám
Zalaegerszegen két évtizeden át nagy lendülettel folytak az építkezések Most lakáshiány mutatkozik Rövid két évtizeddel ezelőtt a szép Zalának székvárosa nem volt más, mint egv poros-sáros, ütött-kopott, nagy göcseji falu. Nem szerette ezt a várost senki: sem az ország, sem a vármegye, de még önmaga sem, — mondotta egy előadásában Czobor Mátyás, lakkori polgái'mester. Akik Göcsej felől akkoriban olyan sok rosszat mondtak, azok valószínűen annak fővárosáról^ Zalaegerszegről ítéltek. És Zalaegerszeg ma már a csinos vidéki városok közé tartozik. Rosszat nem igen mondanak felőle és, ha lesz megfelelő szállodája, — aminek építését már nagyon is vártjuk, — még azok a kifogások és panaszok is megszűnnek, amelyek eddig jogosan hangzottak minden oldalról. Egyszer azután'kezdtek törődni Egerszeg- gel. „Elsősorban maga a polgárság, amely óriási terheket vállalt, hogy valóban várossá tehesse a — várost. Törekvéseit méltányolta az állam, a vármegye és segítségére siettek, hogy a fejlődés útjára léphessen s haladhasson is ftzon. Aránylag rövid idő alatt, mondhatnék 'észrevétlenül teljesen új városrészek keletkeztek, új középületek emelkedtek s a középületek körül szép utcák nyíltak. A ferences templom és rendház környéke egészen új képet adott a nyugati városrésznek. Az új vasútállomás, a zárda, a rendőrségi palota hatalmas területeket vontak építés alá, a főútvonalak burkolása a portermő felületeket óriási mértékben csökkentette, mert zöld utcaszegélyek létesültek mindenütt, ahol csak lehetett. 'A ÍBaross-liget ligetté lett, létesült a Mussolini- Jiget. A további új építkezések, elemi, polgári fiúiskola, pénzügyi palota, a kórház kibővítése mind-mind a tervszerű, szép fejlődésről tanúskodnak. És, ha tekintetbe vesszük, hogy mindezek után még mennyi munka vár elvégzésre, állapíthatjuk csak meg, mi volt ez á város a fejlődés megindulása előtt s értékelhetjük kellőképen az óriási pótadóval és más terhekkel küzkődő polgárságnak becsületes igyekezetét, szeretetét és áldozatkészségét városa iránt. Nincs Város az országban, amely ily rövid idő alatt olyan haladást, fejlődést mutathatna föl, mint Zalaegerszeg, a szép Zalának immáron virágos szép székváros^ s a szép Göcsejnek szép kapuja. Kihaltak már azok, akik Göcsejt lenézték és sajnálkozó kicsinyléssel szóltak Zalaegerszegről A munka ma sem szünetel, bár a háborús állapotok mindenben csak akadályokat teremtenek. A városnak minden részében folynak építkezések, amelyek bizony nagyon is szükségesek, mert — amint azt a képviselőtestület már korábban megállapította, — lakásínség uralkodik a városban. Ezért rendelte el a Jyormany is a lakáshivatal felállítását!. Nagy enyhülés állana be > a lakásviszonyokban, ha a közületek is hozzáfognának az építkezéshez s ezzel felszabadulna több lakás, amelyekben hivatalokat helyeztek el és, ha néhány háztulajdonost rákényszerítenénjek arra, hogy lakatlanul álló házaikat, amelyekben tatarozással, kisebb átalakításokkal teljesen kifogástalan lakásokat lehetne csinálni, illetve visszaállítani, hozassák rendbe, mert hiszen még nemrégiben is laktak azokban. A falvakból sokan szivárogtak be a legutóbbi években Zalaegerszegre. Tudomásunk,1 van arról, hogy a beszivárgást most épen a lakásviszonyok állították meg. Nem proletár - beözönlésről, nem az ekeszarvától menekülni akaró mezőgazdasági munkásoknak beszivárgásáról van szó, hanem olyanokról, akik a város ipari és kereskedelmi életének föllendítéséhez járulnának hozzá és építkeznének) is. A fejlődésben tehát gyengülés mutatkozik. Reméljük azonban, hogy ezek a viszonyok is egyszercsak megváltoznak és akkor Zalaegerszeg még nagyobb lendülettel lesz képes haladni a fejlődés útján. A műrostgyártás csodái Egyre jobb lesz a műrost — Fából fehérje A szintetikus textilanyagokra még mindig beláthatatlan fejlődés vár Irta: Dr. Reszneki Judit. A sok százmillió kilogrammra rúgó mesterséges textilanyagtermelés nélkül ma Európa textilellátása megoldhatatlan problémák előtt állana és az első világháborúhoz hasonlóan, kénytelen lenne értéktelen pótanyagokkal megelégedni. Amikor a német kormány textil termelési Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás programmja 1934-ben a műrostelőállítás megsokszorozását követelte, még a legmerészebb derűlátók is alig merték hinni, hogy. Németország műrost gyártása mennyiségileg ma már a világ legnagyobb (természetes textilanyagtermelő országának, Ausztráliának gyapjútermelését is meghaladja. Ez az óriási fejlődés a termelési kapacitás növelésére szolgáló technikai eszközök maradéktalan csatábavetése és egyúttal az új nyersanyagok állandó tökéletesítése nélkül elképzelhetetlen lenne. A. legfontosabb feltétel azonban gz a felismerés volt, hogy a mesterséges rost nem pótanyag, hanem különleges alkalmazási lehetőségeket kínáló új nyersanyag és előállításában a jövő feldolgozás céljai és módszerei már eleve érvényre jutnak. A műrosttermelés kiterjesztése természetesen szükségszerűen magával hozta a nyersanyagbázis kiterjesztését is. Míg csak alig FIGYELEM!--------------—A N ÉPÍTÉST Cfl * VÁLLALOK ÉPÜLETFA HNN II METSZETT-ou ASZTALOS ÁRU H TŰZIFA ÉS SZÉN J < m D ifi H ü _ 0 ARANY J.-U.28.JI TELEFON 1> > > építkezési vállalkozó Faanyag-, szén- és tüzifanagykereskedS. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását« néhány évvel ezelőtt csupán áz északi jegenyefenyőt tartották a útijaira • alkalmasnak, ma már a fenyőfa legkülönbözőbb fajt ' vi nö vények kőrói, mint például a szalma is a cellulózetermelés szolgálatában áll. A szintetikus textilanyagok térhódítását; más nyersanyagokhoz hasonlóan, rendkívüli mértékben elősegítette, továbbá, hogy ezen a féren is sikerült a különböző alkalmazási céloknak legjobban megfelelő különleges típusok tervszerű kifejlesztése!" Az új viszkózé- műrost , tökéletesítésének főcélja például a gyapjú és gyapot ama tulajdonságainak elérése volt, amelyek elsősorban vannak befolyással a fonálképzésre és a belőle készültj készáruk tartósságára. A nagy rugalmasság és a vízzel kitűnő ellenállást tanúsító rostfajták kifejlesztése különösen nagy sikerekre hivatkozhatik. Kitűnő eredménnyel jártak azok a törekvések is, amelyek a rost felületi szerkezetének átalakítása útján akartak elérni, hogy a belőlük készült gyártmányok különös mértékben tartsák a meleget. A szövési eljárásnál alkalmazott fürdőkkel nemcsak a rost hajlékonyságát és simulékonyságát lehet kedvezően befolyásolni, hanem a belőlük előállított fonalak és szövetek tapintását és festési lehetőségeit is. Ezen (a téren a gyapjú és gyapot megfelelő tulajdonságait a műrostók ma már messze felülmúlják. A modern viszkóze-rost egyik leglényegesebb előnye, hogy megfelelő kémiai szerekkel és gyártási eljárásokkal tulajdonságait) tetszés szerint lehet módosítani. Technikai célokra, — például áttételek készítésére, -1— olyan fajták jönnek számításba, amelyek különösen nagy szilárdságukkal, a kopással es vízzel szemben tanúsított nagy elleriállásuk- kal, végül pedig csekély kiterjedési együtthatójukkal tűnnek ki. Alsóruhák nyersanyagául ezzel szemben természetesen meleget tartó, puha, hajlékony és könnyen formálható rostok kerülnek felhasználásra. Azt, bogy a műrostgy ártás az utóbbi kiét- három év folyamán milyen óriási léptekkel fejlődött, mi sem mutatja jobban, minthogy a műrost és műselyem Németországban a gyapot és gyapjú helyét gyakorlatilag teljesen elhódította. Bármilyen sok történt is azonban a műrostgyártás tökéletesítése 'terén, a fejlődés korántsem záródott le, hanoin épen ellenkezően: forradalmi stádiumba lépett. Miután a mindinkább értékesebbé .való fa minél tökéletesebb kihasználásának szükségessége felmerült, a tudomány" önkent „értetődően új utakat keresett az eddig feldolgozásra nem került alkotórészek értékesítésé-^
