Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-28 / 118. szám
1942. mája» 28 r/A LAM EC, VEI ÚJSÁG 3. Egy javíthatatlan kuruzsló asszony őrizet alá került A tapolcai járás főszolgabírája rendőrhatósági őrizet alá helyezte és a budapesti^ rendőrség fogház- és toloneosztályának adattal iát Sarkanti Istvánná lesenceíalui asszonyt, aki Icuruzslással és vele kapcsolatos homályos dolf okkal foglalkozott üzletszerűén. A jóhiszemű alusi lakosság bizalmát kihasználva, gyógyszerekkel látta el a hozzá forduló betegeket,, ele persze a gyógyszereket értékoji felül busásan megfizettette. Ä íőszolgabíró véghatá- rozatának megokolása- szerint a kuruzsló asz- szony ’áldatlan működése nyomán a születések száma erősen megcsökkent a környező községekben is. Fejlődő élet ellen való bűn- cselekmény miatt egyébként a nagykanizsai törvényszék nem jogerősen már 9 hónapi börtönre ítélte Sarkantinet. — o — Sztálin a »gyermekbarát“ , Irta: Dr. Koppány Vilmos. Az Angliában és Amerikában lábrakapott eZo\jetbaratság, amely a bolse\izmust minden kesém tapasztalatról megfeledkezve, hirtelen a család, egyház és közszabadságok védelmezőjének kiáltotta ki, Sztálint mindig Újabb álarcok felvételére bátorítja. Kegyetlen •tréfának látszik, de igaz; laz emberi jogok ügyvédje szerepében tetszelgő szovjet legújabban már mint gyermekbarát is a többi nénijeitek mintaképének tekintélyét követeli magának. A moszkvai »Pravda« a napokban rikító -cikkben fordult >a világ asszonyai«-hoz, hogy segítséget kérjen tőlük »a fasiszták szervezett gyermekgyilkossága« ellen. »Nem halljátok a fasiszta uralom alatt szenvedő gyermekek zokogását és sírását V A' kínok kelyhe már túlcsordult!« — mondja a cikk. A szovjetparadicsom áldásai ott, ahol szándékos öncsalás nem teszi vakokká a szemeket, már untig ismeretesek ahhoz, hogy ne legyen fölösleges idézni a jó magyar közmondást: »Az kiabál, akinek a háza ég«, de talán níegsem árt mégegysz’er szembenézni a valósággal, már csak azért is, mert a »Pravda« cinizmusa kitűnő alkalmat ad lemérni azt a feneketlen szakadékot, amely a szovjet valóság és szovjet propaganda közöli tátong. A természettől ÍQgva ártatlan gyermekek erkölcsi és testi nyomorúsága már a kezdeti kezdetén is egyik legmegrendítőbb jelensége volt a szovjet világ mindennapi életének. Moszkva sohasem mulasztotta ugyan el, hogy a külföldi tanulmányi bizottságokat és gyanútlan utalókat néhány mintaintézménnyel, gyermekkertekkel, "iskolákkal, szünidei táborokkal, üdülőotthonokkal slb. kísérelje meg ■elkápráztatni, az orosz Potemkin-módszerek azonban már túlságosan ismertek ahhoz, hogy az őszinte igazságot kereső embert léprecsal- liatták volna. Körmönfontabb propagandafogás volt az úgynevezett bolsevista önkritika, amely azzal a látszattal akarta megtéveszteni, mintha a szovjetelet el nem rejthető sebeit csupán az alsóbbrendű közegek helyenkénti hanyagságával lehetne menteni. A hiba gyökere természetesen magában a szovjet rendszerben volt, az önkritika taktikája pusztán ennek az igazságnak leplezésére szolgált. A szovjet paradicsom boldogtalan ifjúságának reménytelen 7helyzete mindenekelőtt a bezprizornikok, a család tálán gyennekcsa- vargók millióinak alakjában öltött elrémítő méreteket. A szülőiktől megfosztott, vagy hazulról megszökött gyermekek megszámlálhatatlan tömege kóborolt a mammu (birodalom végtelen útaiii lerongyolódva, kiéhezve, erkölcsileg le- zülíve, minden gonosztettre készen. Számukat hivatalos becslések is 6.8, sőt 59 millióra tettek. ■ Az alkoholizmustól kezdve minden elképzelhető lélek- és egészségromboló hajlam tizedelte ezt a szomorú sereget éveken keresztül, mások büntetőtáborokban összezsúfolva tömegesen esűek a »likvidálás« áldozatául. A háború megindulása idején a csavargók még a szovjet iitea mmefennapos képéhez tartoztak. Mindez tehát nem volt átmeneti jelenség, egy forradalmi fejlődési folyamat közbeeső állomása. Maga Lenin özvegye, Krupskaja asszony állapította meg, hogy ezek a hordák nem a limit öröksége, hanem a »jelen terméke« voltak. Itt már csak a gyökérig ható erkölcsi felbomlás külső tünetei nyilvánultak meg, a nevelés teljes csődje. A szovjet közvélemény előtt a bezprizornikok problémáján túl is sok panasz hangzott el az if júság elvadulásáról, elálladasodásig fajuló eldurvulásáról. Erkölcsi tartalmat adó ösztönzések- iíe képtelenül a kormány végül is csak egyetlen kivezető utat látott a pusztító járvány n,iegfélvezésére: a hasonló durva erőszakot, a halálbüntetés bevezetését. Az 1935. április 7-én kibocsátott rendelet'' a 12 éves kortól kezdve a gyermekekre is kifejezetten kiterjesztette mindazokat a büntetéseket, amelyek eddig csak felnőttekkel szemben voltaic érvemben: »Ha 12 éves, vagy ennél idősebb fiatalkorúak bűnösnek találtatnak lopásban, erőszak alkalmazásában, testi sertésben, gyilkosságban, vagy gyilkosság! kísérletben, a büntetés valamennyi fajtájának alkalmazásával törvényszéki eljárás alá kerülnek«. Abban a közösségben, amely az anyagéi- vűség gondolatvilága szerint rendezkedik be, amely minden nemesebb és magasabb rendű ösztönt erőszakkal nyom el, a gyilkos pos~, vány levegőjében felnövő ifjúságnak is szükségszemen a lelki eltompultság áldozatává kell lennie. • Abban a társadalomban, amely a gyermek os család között cinikus tervszerűséggel minden kapcsolatot megszakított, ma hiába hivatkozik a »Pravda« az anya és gyermek természetes kapcsolatára. Évtizedes halálos bűnöket nem lehet cgv nap alatt levezekelni. Moszkvában ezt bizonyára tudják, legfeljebb most rövidlátó politikai okokból szabadkezet adnak a bolsevista propagandánál, de eljön majd az idő, amikor ezek is rájönnek, hogy azt a diulvát aratják, amelyet mosd vetettek el. Az idei szezon leg- müvészibb magyar Irta: Szitnyai Zoltán Főszereplők: Rendezte: Bán Frigye« BULLA ELMA JÁVOR PÁL BIHARY JÓZSEF HAJMÁSSY MIKLÓS TORONYI IMRE Premier pénteken ez Edisonban Zala vármegye alispánjától. 19.129/ni. 1942. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY. Zalaegerszeg m. város közkórházá- nál betöltésre kerülő: egy XI. fizetési osztályba sorozott kórházi ellenőri, egy XI. fizetési osztályba sorozott kórházi számtiszti állásra ezennel pályázatot hirdetek. Az állást elnyerhetik, akik az 1883. évi I. te. 17. §-ában előírt képesítéssel rendelkeznek, azaz középiskolai érettségi vizsgát és államszámviteltani vizsgát tettek. Pályázhatnak azonban olyanok is, akiknek a középiskolai érettségi v izsgájuk megvan ugyan, de az álíamszámviteltani vizsgát még nem tették le. Ezek kötelesek ezen utóbbi vizsgát a megválasztástól számított 2 év alatt letenni, mert különben megválasztásuk hatályát veszti. Akik a fenti állásokra pályázni óhajtanak, kérvényüket állampolgársági, űj keletű hatósági orvosi, valamint erkölcsi bizonyút- váimyah, katonai szolgálatukat, esetleg hadviselésüket, továbbá eddigi szolgálatukat igazoló és minősítésüket tartalmazó okmányokkal, képesítési bizonyítványaikkal, végül az 1939. évi T\ . te. 5. §-ában foglalt tilalom* hatálya alóli mentességüket igazoló okmányokkal Zaía vármegye alispánjához címezve Zalaegerszeg megyei város polgármesteréhez legkésőbb 1942. június hó 20. napjának déli 12 órájáig annál inkább nyújtsák be, mert az elkésett) kérvényeket figyelembe \ enni nem fogom. A már közszolgálati állásban lévő pályázók a felsorolt ‘követelmények közül azokat,, amely ele törzskönyvi lapjukon lel v annak tüntetve, az említett törzskönyvi lappal, amelynek csatolása kötelező, igazolhatják. A választás határnapjának kitűzése és a választás megtartása iránt később logok intézkedni. Zalaegerszeg, 1942. május. Dr. Brand Sándor alispán.
