Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-26 / 116. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 B* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368, ________Hirdetések díjszabás szerint.______ XX V. évfolyam. 116. szám. ÁRA 8 FILLÉR. Az arabvilág a tengelyhatalmak pártján A véderő főparancsnoksága közli: A Charkovtól délre lévő térségben folyó hadműveletek bekerítő csatává fejlődtek. Kö­rülzártuk három szovjet hadsereg zömét, ezek között erős páncélos haderőket. A legsúlyosabb veszteségek okozásával meghiúsítottuk az el­lenség minden kitörési kísérletét. Az arcvonal középső szakaszán támadó­vállalkozásaink során több mint 30 helységet foglaltunk el. Az Ilmen-tótól délkeletre meg­hiúsítottuk az ellenség helyi támadásait. A Lappföldön német és finn csapatok többhetes kemény harcokban több hadosztály Rasid el Kailani iraki miniszterelnök, aki egy évvel ezelőtt kénytelen volt elhagyni ha­záját és most Husszein palesztínai nagymufti­val együtt a birodalmi fővárosban van, nyi­Mint Mexiko-Cityből jelentik, a mexikói parlament épülete előtt vasárnap tömegtünte­tés volt a háborúba való belépés mellett. A szónokok között volt Lombardo Toladano, a szakszervezetek főtitkára, valamint több szov­jetbarátként ismert mexikói személyiség. Egy baloldali szervezet ebből az alkalomból szín­Meghatóan szép ünnepélynek volt szín- | helye Pünkösd vasárnapján Sümeg község. > Kegyhely jellegének kifejezéseképen a vasút­állomás falán elhelyezték a híres kegykép bronz-mását, amelyet a hívek adományaiból, előadások bevételeiből a ferencesek készíttet­tek el szombathelyi iparművészekkel. A nagyszabású ünnepélyt 9 órakor a kegy­templomban főpapi szentmise vezette be, ame­lyet Simon György dr. pápai protonotárius, veszprémi nagyprépost végzett. Szentmise után körmenet indult a virá­gokkal, szárnyaskerékkel és nemzeti zászlók­kal feldíszített vasútállomáshoz. A körmenet­ben zárt sorokban haladtak a sümegi egyesü­letek, testületek, iskolák zászlóik alatt, a hely­beli és a községekből egybesereglett hívek százai. Elhelyezkedés után a leventezenekar, eljátszotta a Szózatot. Azután vitéz Kornis Elemér gróf, országgyűlési képviselő mondott megnyitó beszédet. Utalt a mai háborús hely­latkozatot adott a Völkischer Beobachternek. Kijelentette, hogy az arabvilág a tengelyha­talmak pártján van, mert ezek az arabok el­lenségeivel harcolnak. padias jelenetét rendezett, amelynek során tüntetőén széttépték, lábbal tiportak és eléget­tek egy német zászlót. Végül szovjet, ameri­kai, brit és csungking-kínai egyenruhába öl­tözött emberek kiléptek a színpadra és ezek­nek az országoknak zászlóit lobogtatták. zetre, amely mindenkitől fokozott munkát kí­ván, amit az itthonmaradottaknak vállalniok kell, míg hős honvédeink a harctereken küz­denek az ádáz ellenséggel szemben. Ebben az időben nyer elhelyezést a Szűzanya képe itt, hogy figyelmeztessen bennünket kötelessége­inkre. Bízzunk benne, mert Ö soha el nem hagyja azt, aki hozzá imádkozik. A szép megnyitó után P. Takách Ince dr. tartományfőnök-helyettes mondotta el ünnepi beszédét. Beszédében ismertette a ferences rend történetét. A legnagyobb érdeklődéssel hallgatta a jelenlevő közönség beszédének azt! a részét, amelyben a sümegi rendház alapítá­sát, a rend sümegi munkásságát vázolta. A kegyhely történetében már a XVII. és XVIII. században olyan csodák fordultak elő, amelyek Sümeget országos, később Európahírű búcsú­járó hellyé emelték. 1699-ben történt az első legjelentősebb' csoda, amikor egy előkelő bé­csi hölgy, akit gyógyíthatatlan betegnek tar­tottak, lábszára rothadásnak indult s Sümegre zarándokolt a Fájdalmas Szűz csodatévő szob­rához. A Szűz Anya valóban megsegítette^ mert teljesen meggyógyult. Ettől kezdve mind többen és többen keresték fel az előkelő osztá­lyokból is, akik azután a kegyhelyet aján­dékokkal halmozták el. Még több csoda fel­sorolása után magyarázatát adta annak, hogy] miért a vasútállomáson helyezték el a képet. A sümegi vár történetével kapcsolatosan is­mertette a régi városok építkezését, amikor minden várost falakkal erősítettek meg. Egye­dül a kapun át lehetett a varosba bejutni. A mai korban ilyen falak már nem nyújtanak! védelmet, a vasútállomás azonban ma is ka­puja a városnak, mert hiszen az idegenek a vasúton érkeznek és a vasútállomás az első épület, amelyet megpillantanak. Ez indította a sümegi barátokat arra, hogy a modern vá­roskapun helyezzék el a Boldogságos Szűz ké­pét. Hála az államvasutak szombathelyi üz­letigazgatójának, aki hozzájárult ahhoz, hogy a remekbe készült domborművet az állomás legszembetűnőbb helyén, az állomásépület homlokzatán helyezhették el. Reméli, a háború (után a sümegi állomás nagyon soknak lesz lelki kapuja, mert tudjuk, hogy Mária mindenkit megsegít, aki bizalommal fordul hozzá. Kö­szönetét mondott mindazoknak, akik e kegy­kép létrehozásában közreműködtek, továbbá Simon György dr. nagyprépostnak és Vértessy István üzletigazgatónak szívéé megjelenésük­ért, valamint a sümegi rendház főnökének! és az állomás személyzetének, hogy ezt az ün­nepélyt megrendezték. Áz ünnepi beszéd után Simon György dr. a képet megszentelte, majd a polgári leányis­kola énekkara Szűz Mária-éneket adott elől és a leventezenekar eljátszotta a magyar nép régi, szép énekét, a Boldogasszony Anyánk-at, amit a hívek is lelkesen énekeltek. A domborművet rövid beszéd kíséretében Vértessy István Máv üzletigazgató, minisz­teri tanácsos vette át. Sümeg — mondotta —• a második vasútállomás az országban, ahol hasonló emlékművet szenteltünk: Pannonhal­mán, ahol a bencés rend kezdeményezésére Krisztus képét helyeztük el, a másodikat itt Sümegen. Szívesen tettük magunkévá a sü­megi barátok elgondolását. Mi, vasutasok az ország második katonái vagyunk, akik ke­resztény öntudattal a belső fronton küzdünk az istentelenség rombolásai és pusztításai el­len. Alj, szombathelyi vasutasok nagyra be­csüljük és szeretjük a ferences barátokat. Sze­retjük őket, mert kiérdemelték szeretetün- ket, nagyra becsüljük őket, mert már a kö­zépkorban is önzetlen munkájukkal szolgál­ták az egész magyarság érdekeit. Azóta a! magyar nép barátai lettek a ferencesek. Az államvasútak nevében átveszem a képet és ígérem, hogy azt mindörökké a legnagyobb tisztelettel meg fogjuk őrizni. Vértessy István beszéde után Szabó Sán­dor sümegi esperesplébános mondott záróbe­szédet. Köszönetét mondott a vasút személy­zetének, hogy a ferenceseknek segítségére voltak a gyönyörű ünnepség megrendezésé­ben és intette Sümeg népét, hogy a vasútállo­máson illő módon viselkedjenek és tartózkod­janak az Istent gyalázó káromkodástól. A sümegi leventezenekar befejezésül a Himnuszt játszotta el. Utána a körmenet zárt rendben vonult vissza a kegytemplomba. Mexikó a háború mellett Jfagy ünnepséggel szentelték föl a sümegi állomásépületen elhelyezett Mária-képet erősségű ellenséges erőket vertek szét. E har­cok során a 99. kerékpáros-osztag a legrosz- szabb terepviszonyok ellenére áttört egy szí­vósan védelmezett, mélyen tagozott ellenséges erődállást. A Kandalaksa-öbölben zuhanóbombázó re­pülőgépeink megsemmisítették a Murman- vasút egyik fontos hídját. Harci repülő-kötelékeink az elmúlt éjt- szaka jó hatással robbanó- és gyujtóbombák­kal árasztották el Anglia déli partjai mentén a könnyű brit tengeri haderők együk támasz­pontját. A keleti harctérről

Next

/
Thumbnails
Contents