Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-04-01 / 73. szám
1942. április 1. 2ALAMRGY13? UJSAO 3. Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész női kabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás Színi előadás Zalaegerszegen Vetési Dániel, a kolozsvári Nemzeti Színház volt tagja, országszerte ismert tragikus színész, húsvét első és második napján este fél 9 órai kezdettel színi előadást rendez a Kultúrházban. Közreműködnek: Hegedűs Irén, Gergely Margit, V ámos Sári és Borda János, helybeli műkedvelők. Bemutatásra kerül »Faj és szerelem« három íelvonásos színjáték, amelynek első felvonása 1920-ban, második és harmadik felvonása 1921-ben történik Erdély egyik nagyobb városában, a román elnyomatás legkeservesebb éveiben. Zalaegerszeg város műpártoló közönségének figyelmét felhívjuk a nagyszerű darabra, amely elsőrangú előadás keretében kerül bemutatásra. Mi, akik vajmi ritkán élvezhetünk csak igazi művészi színi előadásokat, nem mulaszthatjuk el ezt a kedvező alkalmait s azért reméljük, hogy ä közönség mindkét alkalommal zsúfolásig megtölti a termet. Megérdemli ezt a darab is, a rendező művész is. Levél a szerkesztőhöz az utcajavitásokról Az alábbi levél érkezett hozzánk: örömmel olvastam a Zalamegyei Újság keddi számában, hogy a város — hála istennek — elegendő pénzzel és anyaggal rendelkezik ahhoz, hogy a szükséges útjavítási munkálatokat az utcákon eszközöltethesse. Egyelőre, — amint olvastam, — csak a törvényszék körüli munkák vannak soron. Anélkül, hogy a városnak már bizonyosan véglegesen megállapított programmjába bele akarnánk avatkozni, csak arra kívánom Szerkesztő Ur szíves engedőimével a város vezetőségének szíves figyelmét felhívni, hogy a városnák egyik nagy forgalmú útvonalán, a Petőfi-utcának keleti szakaszán olyan rossz a kocsiút, hogy járóműveken azon alig lehet közlekedni. Pedig a Páterdomb felé épen ezen az útvonalon bonyolódik le a forgalom. Ott tehát feltétlenül szükségessé váltak az alapos javítási munkálatok. A Jákum-utcán gyalogosan csak teljesen száraz időben lehetséges a közlekedés. Az Apponyi-utcáról meg talán fölösleges is a megemlékezés, mert ott olyan munkákat kellene végezni, amelyeknek költségeit nem igen bírná meg az az összeg, ami a városnak rendelkezésére áll. Az aszfaltjárók állapota is a legtöbb helyen siralmas. Mindezeknek rendbehozatala most nem várható. Ezt tudom, azért hát csak néhányat említettem s különösen az volna kívánatos, hogy az elismerten nagyforgalmú helyeken eszközöljenek olyan javításokat, amelyek a közlekedésnek akadálytalan lebonyolítását biztosítanák. A Petőfi utcai állapotokat ismételten ajánlom az illetékesek figyelmébe. (Aláírás). Százéves a magyar eke? is ad a 300.000 peigős főnyeremény mellé az még pedig 400.000 pengőt. Tehát egyetlen „ sorsjeggyel kerek 7 0 0.000 pengőt nyerhet szerencsés esetben. Hú sás már április 9-én. Utazás a magyar „tó“ körül Palóczi Edgár írja a Balatoni Kurírban: Nincsen érdekesebb dolog, mint olykor nyomon követni édes anyanyelvűnk egy-egyi szavának érdekfeszítő történetét. Egy darab* magyar múlt elevenedik meg ilyenkor előttünk és benne szót kérnek régi, középkori, latin nyelvű okleveleink drágakövei: a bennük elrejtett ősi magyar szavak. Ma az ősi magyar »tó« szó körül óhajtunk e hasábokon egy kis nyelvészeti utazást tenni, már csak azért is, mert a magyar keresztény középkor elején a Balatonnal kapcsolatban bukkan fel először okleveles emlékeinkben a »tó« szó. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy* a »Balaton« név először tudtommal egy, 1275. évi oklevélben fordul elő. FfGYElEi! =------Á G *< £ *<£ kJ * « N- O * m U tal * & m h a építést VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > TELEFON 1—69 SZ, D O ARANYJ.-U.28 p építkezési vállalkozó Faanyag, szén- és tQzifanagykereskedö. Kérem a nagyközönség szives pártfogásét. íAAmmmwwwwwwwwwwwwvimm Cipészfonál angolnabőrből (MN) A nagy dán bőrgyárak már hónapok óta kiterjedt kiserieteket folytatnak a cipő- ipaiban használatos varrófonálnak angolnahőr- el°allítasara. Az angolnabőr a szíj- keszitesben, egveb balborök pedig a cipőgyártásban, tarcakeszitesben stb. maris nagy szerephez jutott. Angolnabőrből készülnek a gázálarcok szíjai is. A kikészítési módot nem szabadalmazták, hanem üzemi titokként kezelik. A halbőröknek a legkülönbözőbb célokra való felhasználása Dániában eddig is rendkívüli módon elterjedt. ***A*ft*A*AJWMWi*Wii*WWW¥**»****¥ TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves vevőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti irodámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajoä-utca 32. szám alá helyeztem. Szíves megkeresést kér BŐDEY GYULA sör- 6a bornagykereskedő. Telefon 378. Ezer éve munkálják dolgos magyar kezek a haza földjét. Ha visszaálmodnánk magunkat a honfoglalás utáni magyar rónákra, csodálkoznánk őseink földművelő munkáján, akik akkor még faekével szántottak az életet adó búzakalász alá. Azóta a magyar nép Európa legjobb földművelő népei közé emelkedett, főfoglalkozása a földművelés lett. A honfoglaló magyarság még jóidéig megtartotta ősi foglalkozását: az állattenyésztést és keveset törődött a földműveléssel. Az Árpádházi királyok korában már találkozunk itt-ott »szántó-vetőkkel«, különösen a királyi birtokokon, de abban az időben az ország területének^ csak mintegy ötödrésze volt szántó, a többi legelő, ugar és erdő. őseinknél a szántás még nem volt tökéletes talajforgatás. Földművelésünk csak a forgató eke feltalálásával javult és fejlődött. Ennek a korszakalkotó földművelési eszköznek feltalálója magyar ember: Vidacs János, aki száz esztendővel ezelőtt szerkesztette meg véglegesen a róla elnevezett forgató ekét. Ennek a kalocsai származású magyar feltalálónak érdeme a mai vasekék kifejlődése, ami mind Vidacs forgató ekéjének rendszere szerint alakult ki. Legyünk büszkék feltalálónkra, akinek ekéje ma már nemcsak a magyar rónák acélos búzát termő földjét szántja, hanem a széles világ minden földművelő népének nélkülözhetetlen eszköze. I női, férfi, gyermek Harisnyák n»81f v6!**'ft’-*£éáKb'«n | Horváth Jenő divatáruüzletében I. András Király Ur híres neves tihanyi alapító levelében a királyi kegyes adományok felsorolásakor olvasható: »Addidit eciam la- cum Segisto«. Nem a Balaton, hanem egy úgynevezett »Segestó« a tihanyi félszigeten tehát első névleg megnevezett tavunk 1055-ben. Nevének eredetét nem ismerjük, de van Zsig- mond királynak egy, 1407-ben kelt oklevele> amely Fejér megyében a székesfehérvári keresztesek konventjenek tartozékán is említ egy ilyen nevű tavat. Ha figyelemmel tanulmányozzuk a Sza- mota-Zolnai féle Magyar Oklevélszótárt, azt látjuk, hogy 1067-ben — »Wensellev towa«i jelenik meg egyik oklevelünkben, azaz fonetikus átírással Vencsellő tava. 1135-ben Urtó (urtou), 1193-ban Kiestó (Quiestou), Körtvélytó (Curtveltou), és IJuzetó jelenik meg okleveleinkben. 1211-ben Bessenyeitó és Pozsony tava, 1213-ban Elentó, 1214-ben Ikertó (Ykrtou), 1225-ben Nádaké*, 1227-ben Verestó (Werús- tow), 1231-ben Falutava, 1233-ban pedig Veszprém megyében Álmostó (Almustuoa) neveit említik hiteles okleveleink, mint legrégibb magyar tavak elnevezéseit. E kisebb tavak azóta jobbára már kiszáradtak, s így valóban csak ’emlékük éli nevükben. így említik 1240-ben Apáttavát és Ásványtót Győr megyében, utóbbi elnevezése mutatja, hogy gyógyvízét már az Árpádok korában felismerték és valószínűen használták is. Ugyancsak a XIII. században még a következő tavak neveit említik okleveleink: »Epi- riestu« és Varsató 1252, Cseleey tava Fejértó 1256, Kakastó 1261, Nádastó 1262, Vártó 1266, Száraztó 1266, Haműstó 1269, jEndre- tava, Babatava 1274, Urtava 1283, Sziktó (Zyk- tou) 1288-ban, Vgkatyástó és Moható 1291, Vendégtó 1294 és végül Patkánytó 1299-ben. E régi okleveles a<. átok alapján némi fáradtsággal akác me is rajzó ható az árpádkori magyar ;ó eve úek téiitépe. Hogy a »tó« szóval k apcsolatban milyen érdekes magyar csal’ revek srü;ettek, azt legközelebb fogom elm .ni/
