Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-23 / 115. szám
1942. május 23. ZALAMEGYEI ÚJSÁG ■m Tehetsé^mentés a falun Megszűnik a napokat evés Irta: Bődéi János tanító. Szombatfalvy György tanügyi főtanácsos a Néptanítók Lapja három számában cikksorozatot írt: »Tehetségmentés a falusi népiskolákban« címmel. A cikksorozat aktualitása, érdekessége, nemes gondolkozása, alapossága »megérdemli, hogy széles rétegekben megismerkedjenek ezzel a problémával annál is inkább, mert a főigazgatóság rendelet« arra mutat, hogy a gyakorlatban is megkezdődött a falusi tehetséges gyermekek felkarolása. A közoktatásügyi miniszter megjelent rendeleté szerint a magyar tanítási nyelvű gimnáziumok tanulói a jövőben felvételükkor 2.50 pengő járulékot, a javítóvizsgát tevő tanulók 25 pengő járulékot, az ismétlő tanulók pedig tandíjuk félösszegének megfelelő járulékot fizetnek a Horthy Miklós ösztöndíj alapra, amely teljes egészében arra szolgál, hogy a szegény1 falusi fiúgyermekek gimnáziumokba bejuthassanak. Nemzeti erő veszteséget jelent, ha a mostoha sorsú tehetséges gyermek lemarad, elkallódik, ugyanakkor a tehetségtelen a kedvező anyagi körülményeinél fogva előbbre jut, nagyon sokszor a nemzet kárára. »A Horthy Miklós nevelő ösztöndíj csak Jakkor éri el rendeltetését, ha elvégzi azt a fontos feladatot, hogy azokat a tehetségeket, akik kétségtelenül nyereségei lesznek a nemzet legmagasabb értelmiségi rétegeinek, megmenti az elkallódástól«. »Ha nem jön külső segítség, vagy nem érkezik idejében, a magasabbrendű szellemi munkára született tehetséges gyermek lassan elveszti lelkének csodálatos rugalmasságát, lángjának lobogása alábbhagy, a ki nem elégített kíváncsiság, a tudásvágya lassankint kialszik, az értelem pompás munkája, amely a gimnázium és a főiskola kincseivel felszerelve a nagy nemzeti közösség nehéz problémáit oldaná meg, lent, egy szűk életkeret egyszerű feladataihoz zsugorodik«. Az emberi értékekkel való helyes gazdálkodás megköveteli, hogy megkönnyítse a hajlamok és képességek alapján történő pályaválasztást. Az iskoláztatás körül baj van, — állapítja meg a cikkíró —, amelyet orvosolni kell. A gimnáziumok egyharmada, a polgárik fele gyenge tanuló, miközben a falusi és tanyajj fiatalság tehetséges egyedei nagyszámban hiába vágytak magasabb iskolába. A cikksorozat rávilágít a bajok forrásaira is* »amely nem engedi meg, hogy a rátermettség nyomosabb kiválogatási és munkahelyre irányító elv legyen, mint a társadalmi hovatartozás«. Érdekes adatot látunk a bajok felsorolásánál. Míg az ország jobb anyagi körülményei között lévők az ország lakosságának csak 5 és fél százalékát adják, a gimnáziumok tanulóinak közel felét (48 százalékát) állítják ki, »addig a napszámosok, törpebirtokosok és gazdasági cselédek, akik együtt 39 százalékát teszik a népességnek (s bizony a leg- magyarabb népelemet), mindössze 1.3 százalékkal szerepelnek gimnáziumi tanulóink között«. Tény, hogy nemzedékeken át végzett szellemi munka erősíti a szellemet, de 36-szoros különbséget nem eredményezhet. Arra kérjük ezeknek a gyermekeknek a szüleit, a gyermekeket tanító tanárokat, ne engedjék ezeket a tanulókat elszakadni attól a rétegtől, ahonnan származnak. Elvárjuk ezektől a nevelő segélyben részesültektőí, hogy a társadalmi rétegeket közelebb hozzák egymáshoz, szakadékokat hidaljanak át s hivatott szószólói legyenek a sokszor szegénységben, nyomorban lévő rétegeknek. Reménységet, erőt bizalmat sugározzanak abba a társadalmi rétegbe, ahonnan származnak. A nemzet jövőjének érdeke parancsolja ezt. Anna-napkor lesz 108 éve, hogy leégett a balatonfüredi fürdőteíep Tábori Kornél írja a Balaton című újságban a következőket: Országszerte híresek voltak valamikor a füredi Ánna-bálok. Most egy olyan epizódjukról számolok be, amely tragikus színezetű; több, mint száz esztendeje történt, de az idősebb nagymamák néha ma is emlegetik. Egykorú lapok röviden ejtettek szót az »Anna- báli tűzről«, de a »Balaton-Füred« című lap 1902. augusztus 6-i számában bővebb részleteket találtam. Szentgyörgyi Horváth Ágoston (a maiSte- fánia-udvar gazdája) és felesége, született Khc- venhüller grófnő 1834 július 26-ára, szép Anna leányuk születésenapjára nagy vendégséget hív- jtak egybe. A krónika szerint hosszú sorban Hildák, Prémezett kabátok. Mikádók, Városi bundák Hol; kár illeni megóvását vállalom, if j. LAKI SÁNDOR szücsmester Zalaegerszeg Bethlen Qábor u.5. érkeztek könnyű gigek és nagyobb' négyfogatú kocsik, öblösen mély ülésű és szijjakon himbálózó határok. A selyempárnás landauer- rekből családanyák, fínomruhás menyecskék, vidám úrileányok szálltak ki, a szandlaufe- rekről (homokfutókról) pedig leginkább ifjú urak jöttek az Anna-napra. óriási tűzhely mellett sürögtek-forogtak a szakácsok, hogy a névnapi ebéd minél jobban sikerüljön. Váratlanul sikoltozás és riadalom támadt. A vendégsereg ijedten ugrált fel és tódult ki a nagy folyosóra. A zaj a konyha felől jött s a megdöbbenés nőttön- nőtt. Egyszerre felkiáltott valaki: — Tűz van! Az úri nép is nem ok nélkül riadt meg, hiszen már akkor fojtó füst lepte el a folvo- sókat és az illatosított szobákat. Perzselő meleg kezdett terjedni. Maga a tűz erősen nőtt, mert hirtelen támadt szélvész táplálta. A láng már elállta a lépcsőt és a följárót is. A bálkirálynőket és családjaikat tűzhaláltól kezdték félteni, amikor a zűrzavar tetőpontját érte el és a tűz összeszorította a ház népét az elsőemeleti na^y terembe. De gyorsan megindult a mentőmunka. Maga a tűz folyton terjedt, úgyhogy nem sikerült elfojtani, valaki pedig ezt a jelszót adta ki: — Meneküljünk az ablakon át! A szolgák lihegve kapkodták' össze a még épen maradt lószőr-derekaijakat és pihevan- kosokat, de az úri családok ifjai is cipeltek mindenfelől és az elsőemeleti erkélyről ledobálták a Gyógy-térre, azután rájuk ugráltak ifjak-vének. A madarász Zeller világhírű operettje filmen. Rendezte: Bolváry Géza. Főszereplők: Haus Moser, Theo Lingen, Slezák Leo, Marte Harell, Johannes Heester. Bemutatja az Edison mozi hétfőn, kedden ********************************** A szélvihar tovább dühöngött. Bármenynyire erőlködtek, leégett a nagy terjedelmű! Horváth-ház, szomszédságában a Talián-ház, (később Keglovics-ház), a Fülöp-, (később Fitt- ler-ház), a Nagyvendéglő (később Grand Hotel), az Ö-fiirdőház (utóbb Clotild-udvar, ma kibővítve Erzsébet-szanatórium), a savanyúkút fakerítése — szóval egész Füred, mert akkor jóformán ez alkotta Balatonfüredet, Még a fák egyrésze is elpusztult. Mir ej éjfél lett, síri csend volt a letarolt területei^ Mi volt az 1834. július 26-i katasztrófa! oka? A régi leírás szerint a főszakács egykori magyar főúri családoknál »majorus do- mus« volt a rangja — már vagy harmadszor, nógatta a konyhafiút, hogy jobban élessze az alvófélben lévő tüzet, mert a nagy ebédhez szánt farsangi fánkok még nincsenek kisütve- De a tűz csak nem akart éledni, valami «tikkasztó lég« ülte meg a kürtöt. A főszakács türelmét vesztette és a tűzről leemelve a nagyöblű üstöt — amely a fánkok kisütésére várt, — belőle loccsantott egyet a tűzbe. A hirtelen lobbot vetett tűz pedi^ belekapott a nagy üstbe s ebből támadt á szörnyű tűzvész, amely a fürdőtelepet elhamvasztotta. A Szent Benedek rend áldozatkészsége aztán szebbé és nagyobbá tette. Tüzelőjét a legelőnyösebben Németh József tüzelő és építkezési anyagkereskedőnél szerezheti be. Megbízható pontos kiszolgálás. Kossuth L. u. 62 Telefon 226 Épületfa, metszettáru, asztalosáru, mész, cement, terméskő, szigetelő és fedéllemezek, 8tokaturnád stb. Tűzifa Kőszén Brikett Kox és Kovácsszén
