Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-23 / 115. szám
A< ZALAMEGYEí ÚJSÁG A brünni árvaszék őrizte eddig Erzsébet királyné titkos levelesládáját Csak 1950-ben szabad felnyitni hét bécsi akadémikus előtt A Habsburg-ház titkos levéltára az ösz- gzeomlás után megnyílt az érdeklődők számára, akik éltek is az alkalommal és lázasan kezdték kutatni a szenzációkat. Soknak sikerült is igen érdekes írásokat előkeríteni, itöbbek közt Stefan Zweignak, aki lemásolta Mária Teréziának leányával, Mária Antoinet- Itel váltott leveleit, amelyekből kiderült, hogy miért volt szerencsétlen az első években XVI. Lajossal kötött házassága. A legizgalmasabb titokra, a meyerlingi [tragédiára vonatkozó íratok után azonban hiába kutattak. Ezeknek nyoma veszett, pedig ezekből derült volna ki a tragédia igazi oka ies lefolyása. Csak később vált ismeretessé* hogy Ferenc József ezeket az írásokat Taaffe gróf miniszterelnöknek, gyermekkori barátijának, — akiv el állítóan tegeződött is, — adta át megőrzés v égett, azzal a kikötéssel, hogy csak ötven év múlva szabad nyilvánosságra hozni. A tragédia 1899 január havában játszódott le. így 1939. januárjában letelt a tilalmi határidő, azonban az írásokat, amelyeket Taaffe gróf magával vitt csehországi kastélyába, eddig nem találták meg. Nem lehetetlen, hogy megsemmisítette és így a bécsi kapucinus sirbolt, valamint a heiligenkreuzi temető halottai szerelmi tragédiájának igazi története örökké titok marad. Ámbár még mindig megvan a lehetőség, hogy megkerülnek az írások, amit az alábbi tudósítás is bizonyít: Egy Habsburg-titkot rejtegető kazetta felbukkanásáról érkezik ugyanis hír a protektorátusból. Eszerint a brünni árvaszék az ottani Országos Törvényszéknek egy kazettát adott át megőrzés végett, amely Erzsébet királyné írásait tartalmazza. A királyné ezt a kazettát íróasztalának egyik fiókjában tartotta és halála után Ferenc József akadt reá. Nem nyitotta fel, mert a kazetta fedelére ragasztott papírlapon a következő sorok voltak olvashatók: »Ez a kazetta semmi olyant nem tartalmaz, ami családomra vonatkoznék, vagy fontos volna reá nézve. Halálom után örököseim adják át ezt egy közjegyzőnek és 1950-ig maradjon ennek az őrizetében. Akkor azután adja át a bécsi Tudományos Akadémiának, ahol az akadémia hét tagjának jelenlétében nyissák fel.« Ferenc Józsefnek abban az időben már balsejtelmei lehettek birodalmának sorsa felől, mert másképen el sem képzelhető, hogy ne respektálta volna hitvese rendelkezését. Ez lehetett az oka, hogy nem helyezte el közjegyzőnél a kazettát, hanem, — mint a brünni tudósítás mondja, — átadta azt megőrzés végett főkamarásának, Lichtenstein Rudolf hercegnek, aki a király halála után magával vitte märisch-krumaui kastélyába. A herceg halála után Slatin báró osztályfőnök akadt reá és átadta a brünni árvaszéknek, ahol eddig a pénztárban őrizték. A kazetta fedelén érintetlen a királyné írása, úgyszintén a zár is. így tehát majd csak 8 év múlva pillanthat be néhai királynénk titkába a hét akadémiai tag. Hogy a hét akadémikus jónak fogja-e találni az írások közzétételét, az nem bizonyos. Erzsébet királynénak ez a rendelkezése azonban azt bizonyítja, hogy reájuk akarta bízni az erre vonatkozó döntést. Kalász-avatás és pápai jubileumi ünnepély Csatárban Csak most értesülünk arról a gyönyörű ünnepségről, amely Csatárban folyt le a Kalász- leányok templomi avatása alkalmával. Már előző szombaton fehér virágesőbe öltöztették |a leányok az egész templomot. Kora reggel meggyóntak s megtisztult lélekkel, fehér-kék egyenruhában álltak a tízórai szentmisén az oltár elé. P. Illy Károly búcsúszentlászlói ferences házfőnök-plébános lelkes szavakkal buzdította a huszonnégy jelöltet a LeányköröW Szabályainak pontos és lelkiismeretes betartására, valamint a becsületes keresztény életre. A Hiszekegy hangos elimádkozása után ünnepélyesen elmondták a szertartást végző atya- vat a felvételi imát, majd az érmek megál- dása és kiosztása következett, hogy azután a leányok azt szívük fölé fűzzék. Á felavatott! leányok gyönyörű éneke után a szertartás véget jért s csak mise közben térdeltek mégegyszer az oltár elé, hogy magukhoz vegyék Krisztus testét. Este a belső iskolában remek díszünnepélyt tartottak. Farkas Piroska vezető üdvözölte a termet szorosan megtöltő közönséget, Zimborás Juliska pedig beszámolt az egylet eddigi működéséről. Majd öt fenséges jelenetben előadták az örvendetes rózsafűzér öt titkát, amelyben minden szerepet a felavatott leányok töltöttek be. Minden szereplő, úgy a játékosok, minit a szavalok s az énekesek kitettek magukért. Mária, Szent József, az agg Simeon, Gábriel, a pásztorok, az írástudók s a 12 éves Jézus szerepében a leányok tudásuk legjavát adták. Amennyire örvendett a közönség Mária, Szent József, a 12 éves Jézus látásán, úgy könnyezték meg Simeon jövendölését s gyönyörködtek a betlehemi istáin Jézuskájában, angyalaiban s mosolyogták meg a vidám és bohókás pásztorokat, szemlélték megilletődve az írástudókat, akikkel a Kis Jézus vitatkozott. Az ünnepély befejező része a Szentséges Atyának, XII. Pius pápa jubileumának volt szentelve. Pozsonyi Adél szavalta el az Éljen a pápa című költeményt nagy lelkesedéssel s ügyesen, majd a Pápai Himnusz eléneklésével véget ért a szép és áhítatot keltő ünnepély, amelyet sokszor megélénkített a hallgatóság kitüntető és hálás tapsvihara. YELE =A ! ÉPÍTÉST vállalok ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > > > 3*1 sg ■ “5 ■ «» i 1,0 ( NY J.-U.28. | ITKEZÉSI VÁLLALKOZÓ lanyag-, szén- és tüzifanagykereskedó. TELEFON 1—69 SZ, 1942. május 23. Gazdaság Elkésett ültetésű fák gondozása. A tavaszi ültetések legnagyobb veszélye a kiszáradás. Elsősorban ez ellen kell megvédeni a fákat. Tudjuk jól, hogy a faiskolai felszedésnél a gyökereket alaposan megkurtítják, mert különben az oltványok szállítása igen nehézkes volna. Az ültetés előtt mi is visszavágjuk még a gyökereket, hogy friss, sértetlen metszlappal kerüljön a földbe a növény. Tapasztalat szerint így sokkal gyorsabban forrnak be a sebek és hamarább fejlődnek a hajszálgyökerek, amelyek a közvetlen táplálkozásban olyan nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A tavasszal ültetett fa nehezebben kerül közvetlen kapcsolatba a tápláló anyafölddel, mint az őszi. A Lrögös föld nem tapad még oda a gyökerekhez s azok nem érik el a nedves rétegeket, s ezzel a táplálékot sem. Jó erős, iszapoló öntözésen kívül — amely a tavaszi ültetéseknél el sem maradhat — ajánlatos különösen elkésett ültetéseknél a sározás is, vagyis sűrű, agyagos pépbe mártani a gyökereket az ültetés előtt. Ezzel az eljárással á gyökerek és föld közötti szorosabb kapcsolatot könnyítjük meg. Az iszapolt gyökerek ezután olyan földbe kerülnek* amelyet jól és bőven meglocsoltunk, úgyhogy a nedvességhiányt a talajban kiküszöböltük. Még csak arra kell gondolnunk, ha nem áll módunkban gyakrabban öntözni, hogy ezt a talajnedvességet a hirtelen párolgástól is megmentsük. Erre szolgál a talaj beárnyékolása a fa körül legalább 1 méteres sugarú körben* tov ábbá a föld felkupacolása a törzsre. Talaj- árnyékolásra apró trágyát, tőzegkorpát, széna- töreket, sőt leerősített papírost is használhatunk. Ez azonban nem elég! Meg kell védeni növényünket is a felesleges párologtatástól. Erre szolgál a vesszők részleges visszametszése. Kevesebb lombozatot jobban el tud látni a sérült, még eléggé magához nem tért gyökér. Igaz, a levágott vesszőkkel jelentékeny meny- nyiségű tartaléktápanyagot is eltávolítunk, de a mérleg — a gyakorlat szerint — mégÍ3 a, visszametszések jogossága és célszerűsége mellett szól. Ezenkívül különösen magastörzsű fáknál ajánlatos a törzset végigkötöztetni egy réteg nedves mohával vágy polyvával, amelyet egész nyáron igyekszünk nyirkos állapotban, tartani. Ezzel beárnyékoljuk, vagyis párolgását és kiszáradását gátoljuk a fontos szállító pályának, a fatörzsnek. A korona ezen keresztül kapja a vizet és nyer tápanyagokat és. ezen tér vissza az átdolgozott építőanyag a gyökerekhez. A meztelen csiga a konyhakertben sokszor igen alkalmatlan v endég, különösen, amikor a primőröknek termesztett salátát, babot, borsót, szamócát tizedeli meg. Irtására mész- port szoktunk felhinteni, de ez sokszor megégette a növényeket is, ha vigyázatlanul hintettük ki. Különösen a szamócás ágyásokban kellett a mészport kihinteni, amikor a gyümölcs is érni kezdett, pedig a meztelen csigák is ezt az érett gyümölcsöt szerették legjobban. A meztelen csiga irtására megfelel a mésznitrogén is, amely egyúttal műtrágya is. Mint a növényzetre teljesen ártalmatlan, de a csigára mégis halálos szert, a fűrészport lehet említeni. A fűrészport nem kell a növényzetre hinteni, tehát a szamócatermés nem piszkolódik be, lianem elégséges, ha a szamóca-ágyasokat hintjük körül fűrészporral, mert ezen a csiga nem tud keresztühneimi. A fűrész- por könnyű lévén, nagy tömegben tapad a csiga nyálkás talpára és azt a továbbjutásban meg-, akadályozza. Sőt nemcsak megakadályozza a továbbjutásban, hanem a fokozottabb nyálka- elválasztásra bírja, hogy a fűrészportól szabaduljon. A bőséges nyálkához több fűrészpor: tapad azonban s így végül is a csiga a nyalka- elválasztásba pusztul bele. Ha a tyúkokkal; akarjuk a befogott csigákat megetetni, akkor azokat a fűrészporból könnyen ki lehet szedni. * I Blúz a nagy divat. Piké és sima selymek I fehér és halvány, pastell színek nagy, vá-i I lasztékban a Schütz Áruházban, j
