Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-22 / 114. szám
XXV. évfolyam. 114. szám. ÁRA 8 FILLÉR. 1942. május 22. PÉNTEK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. 1 POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC 1 Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 F* Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368* Hirdetések díjszabás szerint._______ IHlunkásvárosok tál fizetett lakbérek csökkentése érdekében s a lakbéreket hatóságilag állapítják meg. önként értetődik, hogy a kedvezményeket s a kölcsönt csak azzal a feltétellel adják meg, hogy az építendő lakások megfeleljenek az egészségügyi, szociális, városrendészeti és szépészeti kívánalmaknak. A kormány rendelkezései nyomán új és szép munkásvárosok fognak kiemelkedni a földből, hogy a magyar haladnivágyást és életakaratot hirdessék, amely a legnehezebb! körülmények között is a jövőnek épül. Chile nem üzen hadat a tengelyhatalmaknak A kormány szociális munkatervének egyik legfontosabb pontja a munkásság lakásviszonyainak megjavítása. A lakáskérdést másképen, mint a modern egészségügy, valamint az ízlés követelményeit szem előtt tartó építkezéssel megoldani nem lehet. Az építkezésnek ma sok nehézsége van, hiszen a fokozott háborús anyagfogyasztás a polgári szükségletnél fontosai)!) célokra veszi igénybe a szűkösen rendelkezésre álló anyagokat s a munkaerőhiány mellett közlekedési akadályok is hátráltatják egy nagyobb építő konjunktúra kialakulását. De közben munkásságunk — hála Istennek! — állandóan növekszik. A gyáriparban és a kézműiparban foglalkoztatott munkaerők száma már jóval túljár az egymillión s ez a tömeg családtagokkal együtt számítva immár többmillió főre tehető. Amilyen örvendetes a magyar ipar fejlődése és ezzel együtt a magyar munkásság létszámának emelkedése, annyira fontos, hogy az állandóan növekvő ipari tömeg olyan európai színvonalon éljen, amint azt megérdemli. A nemzet életének alapja a család s a család életét a hajlék biztosítja. Nincs tehát fontosabb és sürgősebb feladat, mint a munkásság lakásviszonyainak megjavítása és lakóház-építkezésének előmozdítása. Abban az új Magyarországban, amelyért ma az egész dolgozó és harcoló magyar társadalom küzd, nincs helye az egészségtelen tömeglakásoknak s a testi és szellemi betegségeket egyaránt terjesztő levegőtlen és lelketlen sikátoroknak. Ezt a magyar nagy- vállalatok jelentős része már belátta s büszkén mondhatjuk, hogy vannak hazai bánya- vállalatok és gyártelepek, amelyek mintaszerűen oldották meg a munkásság hajlékának súlyos problémáját. A kérdés megoldását azonban nem lehet teljesen az érdekeltekre bízni, mert a mai világban, amikor az állam érthető okokból korlátok közé szorítja a vállalkozói nyereséget, nem minden vállalkozó szakíthat ki forgótőkéjéből elég nagy összeget ahhoz, hogy munkásházakat építsen. Nagyvonalú cs előrelátó akcióra volt tehát szükség, amely nemcsak a pillanatnyi nehézségeket látja, hanem az elkövetkező évtizedek számára is épít. A kormány nagyjelentőségű rendeleteket adott ki a munkáslakás-építkezés előmozdítása céljából. A rendelkezések lényege az, hogy az ipari, kereskedelmi és bányavállalatoknak, vagy ilyen vállalatok elismert nyugdíjpénztárainak folyósított kölcsönökkel biztosítják a munkáslakások állandó termelését. A kölcsönöket a lakásépítési állandó bizottság hozzájárulása alapján az Országos Lakásépítési Hitelszövetkezet folyósítja a telekérték és az építési költség együttes összegének 50 százalékáig, évi 5.5 százalék kamat mellett, húsz évi törlesztésre. Ez végeredményben annyit jelent, hogy a kölcsön évi 8.6 százalékkal törleszthető s ebben már a kamat is hennfoglaltatik. További nagy kedvezményeket is biztosít a kormány a munkáslakások építtetőinek: harminc éves rendkívüli házadómentesség illeti meg ezeket az épületekeit] s az e célra szolgáló ingatlanok1 megszerzése illetékmentes. A kölcsönnel nem fedezett építési tőke után az állam 2 százalékos kamathozzájárulást vállal. Ilymódon minden lehetőt megtesznek a munkások álBarros Jarpa chilei külügyminiszter a kamara külügyi bizottságának titkos ülésén foglalkozott a nemzetközi helyzettel. A külügyminiszter különösen Chile gazdasági helyzetére mutatott rá a világháborúval kapcsolatban. Kiemelte azokat az okokat, amelyekből ma délelőtt a vármegyeháza kistermében tartotta II. éves rendes közgyűlését Brand Sándor dr. alispán, elnök vezetésével. A gyűlés megnyitása után Józsa Fábián dr. th. főszolgabíró, előadó előterjesztette az igazgatóság jelentését, amely a következőket tartalmazza: A mai nehéz viszonyok között a Szövetkezet még nagyobb erővel igyekezett a szegény néprétegek megsegítésére sietni, különösen a hajléktalan sokgyermekes családoknak ház juttatással, másoknak építési kölcsönnel, állat, gazdasági eszközök, vetőmag, kenyérgabona stb. juttatásával. A belügyminiszter az Országos Szociális Felügyelőség útján 1941-ben forgótőkéül '900.686.92 pengőt bocsátott a Szövetkezet rendelkezésére és a délvidéki területek örvendetes visszatérésekor azoknak szociális megsegítésére külön 242.500 pengő ellátmányt bocsátott rendelkezésre. Az így összesen kapott 1,145.186.92 pengő tőkét a szociális felügyelőség által jóváhagyott üzletterv szerint használtuk föl s lakásépítésekre körülbelül 500.000 pengőt fordítottunk, amelyből Monostorapátiban 20, Nyirádon 17, Sümegen 20, Zalaszent- gróton 14 lakóház épült. Ugyancsak befejeződött Balatonfüreden is 20 lakóház építése. Ezeket a szövetkezet részére a földművelési minisztérium építtette. Ugyancsak a fenti összegből házvételi ár- kiegészítésre, építési anyagok beszerzésére, munkadíjak kifizetésére 146 esetben 113.946 pengőt fordítottunk. Kisgazdák részére Baranya és Somogy vármegyékből több, mint 100 darab válogatott fajtehenet hoztunk be és osztottunk szét, úgyszintén vásárokon juttatott által választott és kifolyóan Chile kénytelen ragaszkodni jelenlegi magatartásához és amelyeknél fogva nem kívánatos, hogy megszakítsa diplomáciai kapcsolatait a tengelyhatalmakkal. A külügyminiszter fejtegetései parlamenti körökben mély; benyomást keltettek. megvett állatoknál vételárkiegészítésre összesen mintegy 182 esetben 112.182 pengőt adtunk. Községeknek téli ínséges munkák vég- geztetésére 18 esetben 60.160 pengőt folyósítottunk. A visszatért Alsólendva községnek ingatlanok vásárlására 105.000 pengő és a Lendva- völgyi Lecsapoló Társulatnak az ármentesítési munkálatok megindítására 10.000 pengő kölcsönt folyósítottunk, amely kölcsönök az 1942. év végéig visszatérülnek. Kisebb összegeket folyósítottunk még gazdasági eszközök, gabona, vetőmagvak és egyéb termékek beszerzésére, valamint tanulmányi kölcsönökre körülbelül 21.000 pengőt fordítottunk. Háziiparunk a nagy anyaghiány mellett is szépen tevékenykedett. Á szövés-fonást igyekeztünk a már beszervezett községekben továbbfejleszteni és újakban megszervezni. A munkára vállalkozókat szövőszékekkel és nyersanyaggal láttuk el. több helyen tartott I különféle tanfolyamokat anyagilag is támogattuk. Rövid két téli hónapban körülbelüli 16 mázsa len-, kender- és gyapjúfonalat vásároltunk körülbelül 46.000 pengő értékben és abból háziiparosaink mintegy 21.000 pengő értékben kötött- és szövöttárút állítottak elő. Szövőszékek beszerzésére körülbelül 10.000 pengőt, kendervetőmagra, fűzvesszőre, füzestelepítésre és egyéb, a háziipart szolgáló anyagokra körülbelül 14.000 pengőt fordítottunk. Folytattuk egyúttal a vármegye többi részein íis a háziipar megszervezését, hogy minél nagyobb tömegeket láthassunk el a téli munkanélküli napokon némi jövedelmet biztosító munkával. A december végéig tartó téli hónapokban mintegy 420 munkásnak adtunk fogHatalmas teljesítményről számoltak be a vármegyei közjóléti szövetkezet közgyűlésén J Az aranyodi kárvallottak megsegítése A Zalavármegyei Közjóléti Szövetkezet
