Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-20 / 112. szám
HALAMBGYM ÚJSÁG 3. 1942. május 20. ■Réz^álic-jegyeket lopott, ho^y bátyja megházasodhassék Koller Ferenc zalaegerszegi piaci árus házasodni akart, de nem volt pénze. Segíteni akart rajta öccse, Koller Zsigmond 33 éves háziszolga, aki Simon Géza zalaegerszegi íű- szerkereskedőnél van alkalmazásban. Máskép azonban nem tudott segíteni, mint ügy, hogy szolgálatadójának szekrényéből nagyobb meny- nyiségű rézgálicjegyet ellopott s átadta bátyjának azzal, hogy értékesítse azokat. Koller Ferenc hozzá is látott a lopott jegyek értékesítéséhez, ami teljes mértékben sikerült is neki. Simon rájött a dologra és feljelentést tett szolgája, Koller Zsigmond ellen a rendőrségen. Á rendőrség előállítottá a Koller testvéreket, akik kihallgatásuk alkalmával beismerték tettüket. Lopás bűntette és a közellátás ellen elkövetett bűntett címén előzetes letartóztatásba kerültek, majd átadták őket a kir. ügyészségnek. Az ügyészség az előzetes letartóztatást fenntartotta s a testvérek most a fogházban várják büntetésüket. Miért van Európában papirhiány? Európa majdnem minden országa szűkében van a papírnak és tulajdonképen csak most, a takarékossági kényszer idején eszméltek rá az avatatlanok is, hogy milyen értékes közszükségleti cikk a papír is. A lakosság arányszámához viszonyított papírfogyasztás a nép kulturális és gazdasági fejlődésének megfelelő arányban a századforduló éta Európában mindenütt megkétszereződött Vagy megháromszorozódott. A legnagyobb papírfogyasztó országok egy fejre eső fogyasztásának fejlődését kilogrammban kifejezve a Következő táblázat szemlélteti: 1900 1937 Emelkedés 0,0-ban Németország 19.0 34.8 168 (az óbirodalom) Nagybritannia 17.0 37.0 118 (a gyarmatok nélkül) Olaszország 3.0 10.3 243 Oroszország 1.0 3.5 250 Japán 2.0 9.8 390 A papírtermelés legfontosabb nyersanyaga változatlanul a fa maradt. Hogy a papír- gyártás milyen óriási mennyiségű fát fogyaszt, szemléletesen mutatja a sajtó papírszükséglete. Ahhoz, hogy egy képes folyóirat 100 ezres példány számban egész éven át meg jelenhessék, egy, két hektáros erdő hatezer 15 méter magas fájának kell életét áldoznia. Egy évfolyam papírszükséglete majdnem kilenc millió ívet tesz ki. Ezzel a papírmeny- nyiséggel, amelynek elszállításához egy, 57 kocsiból álló tehervonatra van szükség, 5 millió 684.580 négyzetkilométert lehetne beborítani. Ez a példa magában is eléggé megmagyarázhatja, hogy miért kellett majdnem az egész világon az újságok és folyóiratok terjedelmét csökkenteni. A terjedelemkorlátozási intézkedések elől az angol, sőt az amerikai sajtó sem menekült meg. Camrose lord, a »Daily Telegraph« tulajdonosa például csak nemrégiben volt kénytelen újságjában megállapítani, hogy az angol sajtónak háború előtti papírszükségletének egy ötödrészével kell megelégednie. Ha már az újságpapírgyártás fa-szükséglete is hihetetlenül nagy, arról sem szabadi megfeledkezni, hogy a fának számos más, nem kevesbe fontos alkalmazási területe is van és ezeknek száma épen a háború következtében újabbakkal gyarapodott. Nem utolsó sorban ezek közé tartozik a rnŰselyem- és műrostipar, amtely nyersanyagszükségletét elsősorban a papírgyártástól hódította el. Csak újabban kezd ismeretessé válni, hogy a papír nyersanyagának nagy szerepe van a lőpor- és robbanószergyártásban is, nélkülözhetetlen a muníciócsomagoláshoz és döntő fontossága van számos élelmiszerfajta szállításában. Ezenkívül számos európai országban hatalmas mennyiséget emészt fel az elsötétítés és az élelmiszer jegyek intézményei is. Végül nemcsak a hatóságok egyébként is hatalmas papírszükséglete emelkedett, hanem a hadviselő államokban a levélpapírfogyasztás is megkétszereződött. A papírszükséglet roppant felduzzadásával szemben a másik oldalon közismert okokból háború idején kevesebb gyár, nyersanyag, munkaerő, szén, áram és szállítási lehetőség áll a papír-ipar rendelkezésére. Ilyen körülmények között a háborús gazdálkodás rendkívüli papírszükségletét természetesen csak a magánfogyasztás rovásár*a lehet kielégíteni, annál is rnkább, mert a külkereskedelmi forgalom nehézségei a papír- behozatalt úgyszólván lehetetlenné teszik. A háború után, amikor az ismertetett okok megszűnnek, önként értetődően a papírellátás terén sem lesz már szükség a magánfogyasztás korlátozására. A papíripar nyersanyagellátásának kérdése továbbra is súlyos probléma marad ugyan, ezek a nehézségek azonban már nem lesznek áthidalhatatla- nok. A papírgyártás máris sok olyan nyersanyag felhasználására berendezkedett, amelyek békeviszonyok között is meg fogják tartani; helyüket. A papírgy ártási célokra azelőtt csak ritkán felhasznált bükktől és fenyőtől kezdve a burgonyaszárig Európa különböző országaiban a különböző papíripari nyersanyagok egész sora jött divatba, így például a szalma;' és más fűféleségek, amelyek közül például Olaszországban az »arurido donax« a jelek1! szerint véglegesen polgárjogot nyert. Végül majdnem mindenütt teret nyert már az a felismerés is, hogy a használt papírt magát is értékes nyersanyagnak lehet tekinteni. A hulladékpapíros számos ország papíriparának nyersanyagellátásában játszik ma igen számottevő szerepet. újonnan átalakítva Esténkint Sárközt Sanyi cigányzenekara muzsikál. Mannerheim tábornagy a szegedi egyetem tiszteletbeli doktora A kormányzó május 13. napján kelt legfelsőbb elhatározásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére megengedte, hogy a szegedi m. kir. Horthy Miklós Tudományegyetem Mannerheim Gusztáv báró finn tábornagyot a földrajzi, néprajzi és régészeti tudományok terén ^szerzett kimagasló érdemeiért a bölcseleti tudományok tiszteletbeli doktorává avassa. Az erről szóló legfelsőbb! elhatározás a hivatalos lap május 20-i számában jelent meg. Nemcsak a tudományos világ, hanem az egész magyar közvélemény is őszinte örömmel értesül a rokon finn nép hős fővezérének, a kiváló tudósnak magas tudományosl kitüntetéséről. Talán kevesen tudják Mannerheim Gusztáv báróról, hogy nemcsak hős katona és kiváló államférfi, hanem mint tudóig is a legkiválóbbak közé tartozik és tudományos működésével is az egész világon megbecsülést szerzett finn hazájának.-- I -- > &■ Mi okozza a szokatlan időjárást? A Mezőgazdasági Kamara behatóan foglalkozott az időjárás rendellenességével. A Kamara megállapítása szerint hat év óta van állandóan csapadékos esztendő és az utóbbi években a köznép azt szereti hangoztatni,, hogy azért van sok eső, mert a háborús ágyúzások irányítják a fellegeket. Ezzel kapcsolatban a debreceni egyetem meteorológusa igen érdekes tanulmányit írt, amelyből a következőket közöljük: — Aligha van igazuk azoknak, — mondja a meteorológus —, akik a háborús ágyúzást okolják a sok esőzésért. Nagyobb erők működnek itt közre. Az utóbbi években hiányzott a napfény és csak gondoljunk arra, hogy, ilyen sötét év, mint nálunk, még nem igen volt, amióta ilyen irányú megfigyeléseket végeznek. Alig akad derült, napfényes nap, ha reggel süt a nap, délre feltétlenül elborul. Felvetődik a kérdés, mi okozta a szokatlan időjárást? A napfoltokkal is szokás magyarázni, bár, hogy miként hatnak ezek, alig tudjuk. Annyit tapasztaltunk, hogy amikor sok a napfolt, akkor sok az eső és hűvös a nyár. Ha kevés a napfolt, száraz, meleg) nyarak vannak. Hivatkoznak a tudományos körök a Brückner-periódusra. Ez 35 évig tart. Egyik fele nedves és hideg telű, a másik száraz és meleg nyarú évekből áll. Mivel a legújabb 35 éves körforgás 1936-ban kezdődött, elkészülhetünk arra, hogy a Brückner- periódus létezését is kétségbe vonják, de, ha fennáll is, az esős évek sem szakadatlanul! követik egymást, hanem szünetei is vannak* Az éghajlati kilengés oka tehát semmi- esetre sem á háborús ágyúzás, hanem át általános légkörzésben beállott változás. A jövő fejlődés irányát a tudomány nem tudja még megállapítani. v 50 minta szebbnél-szebb imprimé női ruhára található a Schütz Áruházban.
