Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-20 / 112. szám

2. ZALAMEGYHI UJSÁÖ 1942. május 20. Ismét megtartják az egész ország területén a vasnapokat A vas- és fémhulladék gyűjtésének foko­zása érdekében a Fémgyűjtő az egész ország területén ismét megrendezi a vasnapokat. Az lelőzetes szervezés már meg is kezdődött és a [tervek szerint elsősorban a kis- és nagyköz­ségekben rendeznek vasnapot. Az új vasnap-sorozattal most már har­madik éve folyik rendszeres gyűjtés Magyar- országon, amelynek eredménye jelentősen hoz­zájárult a feldolgozó ipar anyagszükségletének [ellátásához. A vasnapokat ezúttal is a már kipróbált szervezetek útján rendezi meg a Fémgyűjtő. A szervezés munkájában ez idén is résztvesznek a társadalmi egyesületek, leventealakulatok, cserkész-szervezetek és az iskolák. A gyűjtött anyag beváltása ezidén is készpénz ellenében történik, a közellátási mi­nisztérium Árhivatala által megállapított ára­kon. A vasnapok sorrendjét és időpontját a sajtó és rádió útján közli a Fémgyűjtő. • A muraközi leventék ünnepélye A leventék magyarul énekeltek a templomban Dr. P. Horváth Athanáz, Csáktornyái fe­rences hittanártól kaptuk az alábbi tudósítást május 17-i kelettel: Ismételt meghívásra tegnap elmentem Li­getvárra, hogy megtartsam a leventék közös Szentáldozását. Délután, illetve este kettőszáz­ötvennél több levente járult szentgyónáshoz. Teljes számban megjelentek a leventék a fó­liákból is. Másnapra külön szentmise volt hir­detve csak leventék és iskolai ifjúság részére. Ennek ellenére felnőttek is nagy tömegben érkeztek, úgy, hogy el sem fértek a templom­ban. Ezt csak azért említem, mert előtte való fcste még előttem is a plébános a többi kö­pött ezt mondta: »Nincs semmi kifogásom taz ellen, ha tisztán levente- és diákmisén magyarul énekelnek templomomban! De kö­zös plébániai misén egy magyar éneket sem engedhetek meg, mert félő, hogy híveim ki­mennek a templomból«. Másnap tapasztal­hattam személyesen, hogy a plébános aggo­dalma alaptalan volt... ünnepélyes szentmisénk megható és im­ponáló volt! Az iskolások gyönyörűen énekel­ték a szép magyar egyházi énekeket! Első magyar mise a községben! Áldozás előtt a lakosság anyanyelvén és magyar nyelven szent­beszéd volt. Utána az egész tanítótestülettel lés magyar intelligenciával az élén szentál­dozáshoz járult a leventék nagy tömege. Mise yégén Te Deum a Szentatyáért... Az ifjú­ság magyarnyelvű felajánlása a Magyarok Nagyasszonyához! Ima a hazáért és küzdő katonáinkért! Legvégén: Magyar Himnusz! Szentmise után cmlékfaültetés az iskola kertjében. Iskolások szavaltak. Gazdag Ist­ván vezetőtanító, Iliás Tamás, a falu bírája és csekélységem beszédet intéztünk a nagy­számú közönséghez. Szózat... Majd meglá­togattuk néhány, különösen kiváló tehetségű iskolás szüleit, akiknek gyermekét érdemes volna taníttatni... A magyar szentmise nagy élmény volt a községben! Valóságos lelki felüdülés a ke­mény és áldozatos munkát teljesítő magyar, intelligencia részére! Nagyon kívánatos volna az összes községekben időnként tartatni ilyen istentiszteletet, amikor a muraközi iskolák nö­vendékei és leventéi sok fáradtsággal beta­nult szép magyar énekeiket nyilvánosan éne­kelhetnék a templomban ... Amikor a ma­gyar intelligencia magyar papnál meggyón­hatnék, magyar szentbeszédet hallgathatna! A ligetvári felemelő leventenap megren­dezése elsősorban Gazdag István vezetőtanító, leventeparancsnok kiváló érdeme ... Ugyancsak előkészítettem és meggyóntat­tam Zalai!jvár 200 leventéjét május 13-án, akik másnap, Áldozócsütörtökön járultak a közös szentáldozáshoz az elsőáldozókkal együtt. Ez Rode Imre vezetőtanító és leventeparancs­nok felkérésére és buzgólkodására történt... ******************************************************************** Svájc a sajttermelés minőségi emelésért Svájc egyik kitűnően szerkesztett, magas színvonalú szaklapjában legutóbb arról olvas­tunk, hogy minő erőfeszítéseket kívánnak a Bajttermelőktől a minőségi színvonal megtar­tása, illetően emelése érdekében. A szaklap kifejti, hogy bár Svájc a világ Bajtpiacán igazán elsőrendű helyet teremtett magának és foglalt el, mégis a minőségi ter­melés tekintetében fokozottabb mértékben kell tarra törekedni, hogy a lehető legjobb minőségű Bajtok kerüljenek forgalomba és, hogy dacára la mostani háborús átmeneti állapotoknak, ame­Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat és szöveteladás lyek sok nehézséget és akadályokat e*ielnek a minőségi termelés elé, mégis nem szabad en­gedni, hogy a sajt minőségének színvonala, akárcsak kisebb mértékben, vagy csak átme­netileg is visszaessék. Sokkal nehezebb helyre­hozni a visszaesést, mint az elért színvonalat megtartani. Ezt a színvonalat még emelni is kötelessége minden svájci sajttermelőnek, mert gondolnia kell a jövőre is, amikor a béke ál­lapotában ismét csak a legjobb minőségű árú­nak lesz a legnagyobb értéke, nem úgy, mint most, amikor minden rendű s rangú tejter­mék azonnal a legjobb értékesülésre találhat. Olvasva a svájci szaklap eme kötelesség­teljesítésre szóló felhívását, önkéntelenül fel­támad bennünk az a [gondolat, hogy mégis csak igen nagyjelentőségű tényezőnek kell lenni a minőségi termelésnek, ha már egy olyan állam, mint Svájc, a sajttermelés ha­zája s [ahonnan a világ legjobb és leghíresebb sajtjai kerültek a világpiacra és ahol ezek a sajtok a legnagyobb keresletnek örvendtek,; ez a Svájc is szükségesnek tartja figyelmez­tetni sajttermelőit, hogy a minőségi sajtgyár­tásnak színvonalát ne csak megtartsák, híU nem azt a lehetőségig fokozzák, mert csak a minőségileg legjobb sajt lesz a béke évei­ben életképes. Illetőleg csak az ilyen ter­melés adja meg Svájcnak a létfeltétel egyik legfontosabb alappillérének életképességét. Az a Svájc figyelmezteti a minőségi termelés FERENC JÓZSEF KESERÍÍVIZ színvonalának emelésére sajttermelőit, amely Svájc már az első világháború előtt is a leg- kitőnűbb szakemberekkel rendelkezett és et­től a Svájctól kértek más államok is szakem­bereket, hogy általuk a legjobb sajtfajták leg­jobb minőségi gyártását megtanulhassák. Svájc figyelmeztetése szólhat más államok sajttermelőinek is, mert ami áll Svájcra a mi­nőségi termelést illetlen, ez még fokozottab­ban állhat más államok minőségi termelé­sére vonatkozóan is. Verebély Tibor emléke az orvoshéten A balatonfüredi orvoshét sebésznapját Ve­rebély Tibor dr. emlékezetének szentelték. Schmidt Ferenc dr. üdvözölte a többek között Me3skó Zoltán dr. tábornok-orvost, aki a fel­sőházban minden, a közegészségügyet s azj orvosi rendet érdeklő kérdésben hatásosan fog­lal állást. Bejelentette, hogy Messkó dr. az ülé­sen megemlékezik Verebély Tiborról, aki mindvégig résztvett a balatonfüredi orvoshét ülésein. Nagy tudós, nagy emberbarát Ó3 az operáló késnek csodálatos mestere volt. Vere­bély nem halt meg. Lelke tovább él, hat és működik kiváló tanítványaiban. Utána Messkó Zoltán hatásos és meleg szavakkal emlékezett meg Verebély profesz- szorról. Az Országos Orvos Kamara felké­résére a Balatonfüredi Orvoshét ezt a napot a nagy professzor emlékének szenteli, aki­nek emléke szinte átszellemülve jelenik meg ebben az előadóteremben, ahol az ő előadása mindig valóságos ünnep volt. Mint katona a harctéren, úgy esett ő el kötelessége teljesí­tése közben az előadói katedrán. Neve fo­galom volt úgyis, mint tudósé és mint nevelőé. Igazi vezére volt az orvosi rendnek, akire min­dig végtelen kegyelettel és hálával emlékez­nek az orvosok. A kongresszus azután néma felállással áldozott Verebély emlékének. Az ülésből különben táviratot küldtek Verebély professzor özvegyének. Verebély emlékét szolgálta az is, hogy azon a napon mindhárom előadást a nagy mesternek egy-egy tanítványa tartotta sebé­szeti kérdésről. ********************************* FIGYELEM! A «•u. ÜSS 1 MKy ' *** . H Ili J « tt> «HO ( ARANY J.-U.28. ÉPÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU tOzifa és SZÉN > > > TELEFON i—68 SZ. ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faianyag-, szén- és tüzifanagykereskcdS* Kérem a nagyközönség szíves pártfogását«

Next

/
Thumbnails
Contents