Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-16 / 109. szám
1942. május 16. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5. Sümeg kegyhely jellegének kifejezésére művészi dombormű Mária-kép nyert a sümegi vasútállomás falán elhelyezést. Ennek felszentelés! ünnepségét f. évi május hó 24-én, Pünkösd napján tartják. Az ünnepség sorrendje: Délelőtt 9 órakor: Főpapi szentmise ß kegytemplomban. Végzi: Simon György dr. pápai protonotárius, veszprémi nagyprépost, felsőházi tag stb. Délelőtt 10 órakor: Körmenet a sümegi vasútállomás falába elhelyezett Maria-kep ele. ' Délelőtt 11 órakor: A szentelési ünnepséget megnyitja vitéz Kornis Elemér gróf, országgyűlési képviselő, ünnepi beszéd. Mondja: dr. P. Takáeh Ince tartományfőnök-helyettes. A kép megszentelésének szertartása. Végzi: Simon György dr. A művet az államvasútak nevében átveszi Vértessy István Vilmos miniszteri tanácsos, Máv. üzletigazgató. Zárszó. Mondja: Szabó Sándor sümegi esperesplébános. A sümegi leventezenekar zeneszámokkal működik közre. mfiA*aßfi*V*0*ß*ß**A*A*A0*0**A***A*A Mi hiányzik most a kertgazdaságban? Háború van és ilyenkor pótszereket kell használnunk, ha valamiben hiány mutatkozik. Azonban, amint látjuk, sok pótszer különb, mint a valódi szer, csak kényelemből vagy megszokásból nem használtuk. A gyümölcstermesztő legelsősorban ä permetező anyagok hiányát említi. Nincs elég rézgálic, de van pótszere. Rovarirtónak itt van az arzén és nikotin, kenőszappanról gondoskodni fognak. Gomba ellen kén van elegendő, más szer nem is kell. A szőlő permetezéséhez juttatott gálickő, takarékos felhasználás mellett, száraz időjárásban elegendő lesz, a cinkgálic pedig rosszabb idő esetén jól kisegít. A permetezőgépeket javíttassuk ki, ami új gép kell, még kapható rézből is, de a vasgépek is megfelelnek. Tartálynélküli »folyadékszivattyú» is felhasználható, egyszerűen a kádra, vagy hordóra erősítjük, ez is megfelel tartálynak. Persze, a hátunkra nem vehetjük, hanem targoncán, talicskán, kiskocsin kell húzni. Nemcsak a rossz folyadékszivaty- tyús gépből lehet ezt kiszerelni, hanem külön is kapni ilyen szivattyút. Trágya kevés, vagy nincsen. Gyűjtsünk össze minden szerves anyagot, ami elrohad, korhad, poshad, az szerves anyag, halomba rakva, beérlelve trágyát ad. Konyhahulladék, vér, toll, falevél, kerti zöldség részei, a galamb-, baromfitrágya, a fekál mind értékes anyag. Persze ez nem elegendő nagy terület trágyázására. Ide már állatállomány kell. Sajnos, kereskedelmi gyümölcsöseink nagyrésze nincs mezőgazdálkodással egybekapcsolva, s ezért az üzem nem egységes. Műtrágyából csak a nitrogénes hiányzik, káli és foszfor kapható. Hiányzik a raffiaszál. Kötözéshez jó a fűzvessző, káka, szittyó, rozsszalma is. Finom kötözéshez a kukoricaháncs. Kerti szerszamokban nincs hiány. Csomagolóanyag, láda kapható, csak idejében szerezzük be, ugyanúgy hordó is van, csak ne halasszuk megrendelését vagy beszerzését a szüretig. Gyümölcsfeldolgozáshoz cukrot a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete ez évben is igényel a termesztőknek, reméljük, megkaphatják; bensoe-sav és kénes-sav a konzerváláshoz kapható. Kerti vetőmaggal — eltekintve egyes cikkekben utóbb beállott hiánytól — el voltunk látva s a jövő évi vetőmagról gondoskodhatunk. A hiány inkább abból állott elő, hogy egyesek a múlt évekhez képest jóval nagyobb mennyiséget vetettek el. Végeredményben tehát kerti gazdálkodásunkban anyaghiány miatt fennakadás nincsen. Madagaszkár Madagaszkár az Indiai-óceánon fekszik, Délafrikától keletre, tömérdek szigetecske között. Dél-Rhodéziától a Mozambik-csatorna választja el mintegy ötszáz kilométer szélességben, de vannak partmenti területei Madagaszkárnak, amelyek ezer kilométer távolságra fekszenek Afrikától. Maga a szigeti 1625 kilométer hosszú és átlagosan 500 kilométer széles. Területe a környező szigetekével együtt közel hatszázezer négyzetkilométer. Felszíne keleten hegyes, itt húzódik el az Ankaratra-hegység, amelynek néhány csúcsa a 2500 méter magasságot is meghaladja. Nyugati fele inkább lankás síkság, ahol hatalmas kiterjedésű steppék terülnek el. Az égbenyúló magas keleti hegyek felfogják az óceán felől húzódó gazdag pára- felhőket és ezzel magyarázható, hogy ezen a vidéken igen bőséges a csapadék, így a hegyek alján hatalmas őserdők díszlenek, amelyekben a trópusi növényzetnek rendkívül gazdag és csodálatosan szép változatai találhatók. A nagy kiterjedésű termőföldeken, a Becsiboka, Manangoro, Matitata és a többi folyó völgyében, gabonaféléket, rozsot, cukornádat, vaníliát, kávét, gyapotot termelnek a benszülöttek. Afrika állatvilágára jellemző vérengző vadak nem találhatók meg Madagaszkár szigetén, hanem ezek helyett békés1 szarvasmarha-csordák és hatalmas juhnyájak legelésznek a kövér réteken. A békebeli Magyarország területének kétszeresét kitevő szigeten mindössze három és félmillió benszülött él, akik a madagassza, hóvá, szakalavó törzsekhez tartoznak. Rajtuk kívül vannak a szigeten négerek és arabok is. A kxkosság a földművelés és állattenyésztés mellett az utóbbi időben kezd a bányászattal, iparral és kereskedelemmel is foglalkozni. Madagaszkár hegyeiben ugyanis gazdag arany-, ezüst-, vas-, réz-, ólom-, grafit- és széntelepek vannak, amelyeket eddig még nem használtak ki, mert a benszülöttek] törvényei tiltották a föld mélyébe való behatolást. A sziget fővárosa Tannanarivó, nagyobb kikötővárosok: Faranfangana, Majunga és Tamateve. Madagaszkár szigete 1506 óta ismeretes a világ hajósai előtt s ettől kezdve gyakran fel is keresték az európai kereskedők. Ma a franciáké, akik ezt az értékes szigetet a kalandos regények és útleírások világából ismert Benyovszky Móric grófnak, tehát magyar embernek köszönhetik. Ugyanis ez a Nyitva vármegyei származású, lovas bravúrjairól, világjáró kalandjairól híres magyar katona 1774-ben felajánlotta a francia kormánynak a sziget megszerzése érdekében kifejtendő segítségét. A franciák megfelelő számú katonát, iparost és földművest bocsátottak a magyar gróf rendelkezésére, akiket ő hajóra rakatott és kikötött velük a szigeten. Sikerült is neki Madagaszkárt francia érdekterületté tenni, sőt a benszülöttek any- nyira megszerették a nagy tekintélynek és népszerűségnek örvendő magyar grófot, hogy 1776-ban királyukká választották az alig 35 éves hazánkfiát. M á j u s f a pünkösdfa A rómaiaknál a föld termékenységének istennője Maia volt. Tiszteletére örömünnepet ültek s a tavaszi legfrissebb hajtásokat, bimbókat, rügyfakadásokat mind neki áldozták. Maia tiszteletéről talán az a legszebb tanúság- tétel, hogy a hónapot is róla nevezték el. Május: a zord tél után fölzsendülő természet, a megtermékenyítés virágzó hónapja. A Maia ünnepségek a nép leikébe annyira belegyökereztek, hogy ellensúlyozására az egv- ház Szent Fülöp és Szent Jakab apostolok tiszteletét rendelte május elsejére. A két szent apostol tiszteletével aztán sikerült az eredeti értelmet annyira megszelidíteni, hogy ma általánosan ^sak azt ismerik. Tudják, hogy a Krisztus apostolai térítő útjukban városról- városra jártak és egy Valburga nevű szűz mindenütt velük tartott. A csufondároskodó pogányoknak meg egyéb sem kellett. Megrágalmazták az apostolokat, hogy a leány nem azért járt velük, hogy térítő munkájukban se- gítkezzék, hanem másért. Ha pedig valakinek becsületét, hírnevét kikezdik, a hír gyorsabban kel szárnyra a szélvésznél. Egy alkalommal, amikor a pogányok között hirdette a két apostol Krisztus tanait, Valburga füle hallatára pundák, ~ÍJ I rendelésre mérték után. Alakítások, bélelés és gallérozások legolcsóbban _ 1 ifJ. LAKI SÁNDOR ==_ szücsmesternél ^^^=1 Zalaegerszeg Bethlen Gábor u.5. kezdték az apostolokat gúnyolni. Valburga errei vándorbotját letűzte a földbe, eléje térdelt és hangosan kezdett imádkozni. Csodák csodájára, a vándorbot száraz fája a körülállók legnagyobb ámulatára mindenki szeme előtt ki- zöldült. Ez a csoda magyarázza meg az Európa- szerte divatos májusfa állítását. Nálunk, Magyarországon is megvan ez a külföldi eredetű szokás. Azonban a legrégebbi adatok szerint sem magyar. Debrecenben 1699-ben jegyezték fel, hogy az ott állomásozó Marsigli-féle ezred francia és vallon katonái táncoltak és ünnepeltek a májusfa körül. Harminc évvel később, ugyancsak Debrecenben, egy 1728-as számadáskönyvbe meg ezt jegyezték be: »Din 2 May. A majális fáknak felásásáért discre- tio 7:20 frt.« Ezúttal német katonák ünnepeltek a fa körül. A székelyek hajnalfának, vagy jakabfá- nak ismerik. A szláv-német nyelvközösségi terület közelében májusfa, vagy épen májfa a neve. Legtöbbször nyírfa, a székelyeknél fenyőfa. Sok helyen a legények előző este csapatostól mennek ki az erdőbe. Egész éjtszakai isznak, éjfélig szomorú, bús, azután frissebb, vidámabb nótákat énekelnek. Amikor hajrialo- dik, kivágják a megfelelő nagyságú, néhol 5—8 méter magas fákat és hazaviszik. Mindegyik leány kap a maga szíve választottjától egyet. A legények a lányosház kapufélfájához állítják és erősen odakötözik. A három széki legények még a nevüket is belevésik. Legtöbb helyen pünkösdig állanak. Néhol csak á templom, vagy legénybíró háza előtt állítják! fel egyetlen fájukat. Azután hangos zeneszóval köszöntik a falu nagygazdáit, papjait, urait. A szokás sok helyen május elsejéről pünkösdre tolódott. Pünkösdhétfőn, korán reggel a legények lovasbandériummal, cigánnyal és az egész fialuval mennek a földesurat köszönteni. Tarka pántlikákkal, kendőkkel díszített »nyirágat« visznek, amelyet köszöntéssel adnak át munkaadójuknak. Utána sorra-*
