Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-16 / 109. szám
4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1942. minus 16. szelt hegyi hajlék védelmében tartunk pihe- jnőt. Jólesik az uzsonna és utána mégjobban la játék... Ennyi jókevd láttára a felhők is (szégyenkezve fordulnak vissza s a késő déliutáni nap nevetve néz ránk Ollár mögül. Talán a nótánk tetszik néki is: »...nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta.« És mivel a nqp többet láthat földi emberek szeménél, bizonyára látja azt is, amit én most csak a szívemmel érzek... Látja, hogy ezen a szép vasárnap délutánon a kemendi hegytetőn 70 leány átbújt a Szeretet aranykapuján. \ Az esti homályban nótázva haladunk a hegygerincen. Felettünk cserebogarak légiója izúg, leim a völgyben meg békák kórusa harsog, de körülöttünk láthatatlan, finom fátyolként leng a faluvégi ácsok kötekedő jókedve, meg az ormódi temető szomorúsága ... A völgyből felfénylenek a falvak lámpái. Valahol harang kondul. A nóta elhal, némán megyünk át a hídon, amelyik alatt fehér ködtakarót húzott magára a Zala. Hi- íába nézek vissza, a hegy is ködben van már. Sűrű, tejfehér ködbe veszett el a kápolna [tornya, a kemendi csúcs, meg a virágos meggyfagallyak ezre. De mi azért mégsem didergünk. A lelkűnkben napfény ragyog és kifénylik tekintetünkből, kiárad szavainkból... Jöhetnek újra hétköznapok, a maguk kicsinyes gondjaival, ennek a délutánnak emléke még sokáig aranyfényt vetít reájuk. És hiába zakatol a vonat, hiába nőnek közénk kilométerek, mi gyorsabb és Biztosabb úton közlekedünk: Mert Egerszeg és Szepetk között — 70 leány szívén keresztül — kinyílott az aranykapu ... II. E. Bérmálás Zalahalápon Czapik Gyula dr. veszprémi megyéspüspök hétfőn zalahalápi híveit részesítette a bérmálás szentségében. A főpásztort a község határában kerékpáros leventék várták, majd Vesztróczi Ferenc főjegyző üdvözölte a díszkapu előtt a község nevében. Kétszáznegyven- hatan vették fel a bérmálás szentségét. Az ünnepség hangulatát emelte a gyermekkórus és vegyeskar szereplése. A bérmálás után fogadta a főpásztor a küldöttségek tisztelgését. A Za- lamegyei Bazaltbányák Rt. üzeme tisztviselői és munkásai hódolatát Ilajdu József mérnök tolmácsolta. Küldöttséggel vett részt az Üdvözlők sorában a Leányegyesület is Sándor iFerencné elnök vezetésével. Bozi László plébános mutatta be a főpásztornak a tisztelgőket. FIGYELEM!----A ÉP ÍTÉST VÁLLALOK ÉPÜLETFA METSZETT ASZTALOS ÁRU TŰZIFA ÉS SZÉN > } > «4ii *-"tf I ült í ««* I J «m I «HO | ARANY J.-U.28.1 ÉPÍTKEZÉSI vállalkozó Faanyag-, szén- és tiizi fanagy kereskedik Kérem a nagyközönség szíves pártfogásig TELEFON 1—69 SZ. Fémaluminiummal gyógyítják a gyomorfekélyt Az alumínium térfoglalása kezdetén az alumínium-edények használata körül nagy vita folyt, amelybe orvosi körök is beleszóltak. Teljesen alaptalanul az a téves hiedelem terjedt el, hogy az alumíniumedények használata a gyomor rákosodására vezet. Ezt a téves véleményt az alumínium érdekeltségek kiváló orvostanárok bevonásával megdöntötték. Annál érdekesebb most az a körülmény, amely a Medizinsehe Welt nagy orvosi szaklapban jelent meg és amely szerint az alumínium nemcsak nem káros hatású a gyomorra, hanem a legújabb felfedezések nyomán épen álumíníumporral gyógyítják a gyomorfekélyt. Dr. Kühn német professzor, gyomorspecialista, betegeinek ostyában csomagolt poralakú fémalumíniumot rendel, amely rárakódik a gyomor nyálkahártyájára és ott hosszú időn keresztül ellenálló, erősen tapadó bevonatot alkot s így megóvja a gyomorfekélyt a gyomorsav maró hatásától. Hindu fejedelmek India kimeríthetetlen gazdagságáról évezredek óta legendákat mesélnek és ezek a mesék azóta sem némultak el. Európai kéj- utazásokra kiránduló indiai fejedelmek esztelen költekezései gondoskodtak arról, hogy az ősi elképzelések most is új tápot kapjanak. Azonban, ha természetesen nem is lehet minden, Európában megfordult maharadzsa »a világ leggazdagabb embere«, az indiai fejedelmek nagyon sok esetben valóban mérhetetlen vagyonok fölött rendelkeznek. Vagyonuk nemcsak ékszerekből, drágakövekből, nemesfémekből, tüneményes palotákból és felbecsülhetetlen értékű műkincsekből áll, hanem legtöbbször országuk minden jövedelmét is sajátjuknak tekintik. Bár vagyoni helyzetüket épen ezért lehetetlen felbecsülni, az első helyet kétségtelenül a haiderabadi nizám foglalja el közülük. Gazdagságban — nemcsak magánvagyonát számítva — még Rockefelleréin és Vanderbilték sem közelítik meg. A haiderabadi maharadzsa roppant gazdagsága ellenére is igen takarékos! Azt mondják róla, hogy mielőtt ruhatárából végképen eltávolíttatná, előzőén sajátkezűén szorgosan átvizsgál minden egyes ruhadarabot, hogy igazán nem lehet-e már tovább hordani. Bár 110 »állami autó« tulajdonosa, csak egy kis sportkocsit használ. Ehelyett vagyona jórészét az ország javára fordítja. Utakat építtet, minta-telepítvényeket létesít, fővárosa régi, egészségtelen részeit lebontatta és helyükbe higénikus. tágas lakóhelyeket építtet. Modern kísérleti intézetekkel és sportpályákkal ellátott egyetemet alapított. Ez India egyetlen egyeteme, ahol a tanítás nyelve nem angol, hanem uzduhindosztáni. A borodai fejedelem ékszereket és drágaköveket gyűjt. Hogy szenvedélyének eredményességéről fogalmat alkothassunk, csak a drágakőgyűjteményére kell gondolnunk, amelynek értékét körülbelül 120 millió pengőre teszik. Kincseskamrájának egyik legértékesebb darabja egy, másfél méteres művészi kivitelű szőnyeg, amely brilliánsokból, rubintokból, smaragdból készült, ö a boldog tulajdonosa a »Dél csillagának« is, amelynek értéke megközelíti a 8 millió pengőt. Egy másik indiai nagyúr asszonyokat gyűjtött. Udvari fényképészének kizáróan az volt a »feladata«, hogy állandóan utazgasson és szépségekre »vadásszon«. Ha elég »anyagot« gyűjtött, a fejedelem a számtalan felvételből kiválasztotta, hogy melyikének élő mását szeretné tulajdonának nevezni és mivel a költségeket nem kímélte, mindig teljesült kívánsága. De amikoí telhetetlensege- ben már országa határain is túlment, szomszédai megharagudtak és a nyilvánosság tudomására hozták a dolgot, mire az^ angolok a buzgó uralkodót elmozdították trónjáról. Az egyik fejedelem udvari vonatát ej- jel-nappal gőz alatt tartotta, hogy, ha kedve támad az utazáshoz, nyomban indulhasson is. Amikor valaki emiatt szemrehányást tett neki, csodálkozva kérdezte: »A vonat van-e az én szolgálatomra, vagy én vagyok-e az ő szolgálatára?« Költséges mulatság volt, de megtehette: levélnehezéknek is csak' egy óriási méretű csiszolatlan gyémántot használt. Baroda volt maharadzsája különös előszeretetet táplált az aranyból készült és drágakövekkel díszített nyoszolyák iránt. Az idők folyamán állítóan elég sok ilyen alvó-alkalmatosság birtokosának mondhatta magát. A mai modern fejedelmek új luxusnak hódolnak és ez az autó. Az angol autógyárak a kocsik kivitele, vagy felszerelése terén néha a legkülönösebb kívánságokat kénytelenek teljesíteni. A különböző nemes fémekkel borított autók nem is tartoznak a ritkaságok közé. Több feltűnésre ad okot, ha a kocsi hattyú, elefánt, stb. alakú, 'agy pedig hágcsójára orgona van szerelve, hogy, ha a beépített rádión fogható zene a fenségnek épen nem tetszik, kedvenc dalait udvari muzsikusa nyomban eljátszhassa. Az egyik fejedelem minden feleségének (számuk 300-ra rúgott) külön egyéniségéhez illő autót építtetett. A pátalai maharadzsa európai útja alkalmával 12 Rolls Royce-on kívül egv ezüst fürdőkádat vitt magával különböző érdekes berendezésekkel, amelyeket a szállodákban, ahol megszállt, természetesen külön be kellett építeni. Dsodhpuri kollegája Európába utaztában egy fél hajót bérelt ki, hogy élete párját, a maharánit, illetéktelen szem meg ne lássa. Megérkezésük után a fejedelemné mindenütt az előírásos fátyol nélkül mutatkozott ugyan* a maharadzsa azonban nem azért maharad- zsá, hogy eféle apróbb ellentmondások szöget üssenek a fejébe. A zenekedvelő maisuri maharadzsa uti- podgyászában egy orgonának, egy zongorának és egész tárházra való kisebb méretű hangszernek is jutott hely, de vallásos ember lévén, több tonna Ganges-vízről sem feledkezett meg. Csak nagyon kevés uralkodó mulaszt el indiai földet vinni magával, hogy napi áj tatosságait előírásosan végezhesse el. Ha a fejedelmek úticéljuk élérése utá* valahol megszállnak, rendszerint égész emeleteket bérelnek ki. És, mert fejedelmileg fizetnek, az igazgatóságnak is aszerint kell kényelmükről gondoskodniok. A bikaniri maharadzsa kedvéért például egy londoni szállodában a székekről és más ülőalkalmatosságokról az összes bőrhuzatokat el kellett távolítani, mert a szent tehenet tisztelő, jámbor hindu fejedelem hite megsértése nélkül nem ülhetett tehénbőrre. Sok, gazdagnak és hatalmasnak hitt kis fejedelem, aki csupán a nagy kollegákat akarja utánozni, ilyen kéjutazások 'égén, természetesen nyakig eladósodva kerül haza. Ez azonban érthető módon nem igen izgatja őket. Vagy egyszerűen nem fizetik meg adósságaikat, vagy pedig, ha ki is fizetik, ea sem okoz sok gondot nekik. India nagy, India gazdag, India kimeríthetetlen: es a munkaerő oly olcsó. Csak egy-ket rúpiával kell minden munkásnak kevesebbet adni es maris volt adósság, nincs adósság. India azonban, ha majd az angol igát lerázta, módját fogja ejteni annak is, hogy saját vérszopóitól is . megszabaduljon. Keleten hajnalodik!
