Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-16 / 109. szám
2. ZALAMEGTOI UJfliQ 1942. máius 16. A soproni Nyári Egyetem előkészületei A m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem augusztus 1—18. között ezerben is megtartja nyári egyetemi tanfolyamát Sopronban a Bánya-,* Kohó- és Erdőmérnöki Kar helyiségeiben. Az eddigi Nyári Egyetemi évfolyamok nagy sikere a biztosítéka annak, hogy az immár hatodik évfolyam is kiválóan fog sikerülni. Az előadások célja nemcsak általános ismeret- és műveltség terjesztés a műszaki és gazdasági tudományok körében, hanem mindegyik évfolyam egységes munkaprogramm alapján különösen és behatóan foglalkozik a műszaki és gazdasági tudományok egy-egy ágazatával. Ezidén az általános ismeretterjesztő előadásokon kívül a műegyetem és a magyar műszaki világ legkiválóbb mérnökei és építész- mérnökei tartanak különleges előadásokat a modern mérnöki és építészeti tudományok kérdéseiről, továbbá az egyes korok építészeti stílusainak sajátosságairól és művészet- történeti fejlődéséről. Az előadásokra bárki beiratkozhatok. Érdeklődni lehet a Sopron Város Idegenforgalmi Irodánál. Húszezer fésüsgyapjas jerkebárányt osztanak ki A földművelésügyi miniszter a kisgazdák tulajdonában lévő fésüsgyapjas juhállomány minőségi jav ítása, gyapjútermelésünk fokozása és a juhtenyésztés széleskörű felkarolása érdekében kedvezményes feltételek mellett az idén körülbelül 20 ezer fésüsgyapjas, választott jerkebárány kiosztását határozta el. A válogatott, jóminőségű jerkebárányokat mintegy 40 százalékos árkedvezménnyel az állattenyésztő mintaközségekben megszervezett kisgazdák kaphatják meg. Egy-egy mintaköz- j segben legalább 100 jerkét osztanak ki. Azok, akiknek eladő fésüsgyapjas jerkéjük van, továbbá, akik az akció keretében vásárolni akarnak, eme szándékukat a v ármegyei gazdasági felügyelőségnél jelentsék be. A fürdés ösztönös szükséglet Budapest fürdőinek bemutatkozása Zalaegerszegen is átütő sikerrel megtörtént A Korona-szálló tánctermét két nap óta tömegekben keresi fel a közönség. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala és a Budapesti Központi Gyógy- és Üdülőhelyi Bizottság kiállítása a táncteremben megnyílt. Az őszinte érdeklődéssel várt kiállítás tökéletesen megfogja a szemlélőt ö az a tény, hogy egy-egy látogató órákat tölt a kiállításon, beszédes bizonyítéka a nagy iés őszinte sikernek. Amint belépünk, a festmény montázsok színpompás serege tárul elénk. Mindjárt az első táblán felírat: A fürdő ösztönös szükséglet. Már akinek, — gondoljuk —, a jól felsorakoztatott képek azonban igazolják, hogy a tiszaparti parasztgyerektől a japáni es finn testvérnépek különlege: fürdőzési szokásain at a luxushajók közönségéig, mindenki szívesen és állítóan örömmel fürdik. Kétségtelen, hogy a fürdőkultusz nem mai keletű. Róma egész élete, politikai, gazdasági, kereskedelmi és művészi élete egyaránt a fürdőkben zajlott le. Még ma sem szárnyalták túl a romai fürdők pazarló berendezéseit a világ legfényesebb fürdői sem. A római ember a fürdőben született es itt halt meg. A szó szoros értelmében, mert egy másik táblán például a Budán újabb kiásott római gyógyfürdő maradványai mar a romai kor fejlett gyógyfürdő-ismeretéről is nagyszerű bizonyságot mutat fel. ___ A római katonát, ha megsebesült, vagy hosszabb szolgálatot eltöltött, a birodalomban szerte elhelyezett gyógyfürdőkbe^ küldték üdülni, hogy harcikészségét és egészségét visszanyerje. A római légiók egyik legkeresettebb fürdője volt a mai Öbuda helyén lévő fürdőtelep, ahol már Krisztus előtt néhány évtizeddel jelentős fürdő-, sőt mondhatni nagyvilági élet zajlott. A középkor emberei szerettek, ha nem is mosdani, mert hiszen piszkosságuk legendás híre ma is él, de a gyógyfürdőkben tartózkodni. Az izlám egyik alapfeltétele a fürdőzés. Csak természetes, hogy Buda meghódítói fényesebbnél fényesebb fürdőket emeltek a mai Budapest budai oldalán. Budapest helyzete ugyanis fürdő- szempontból egyedül áll a világon. Melegvizei egy inéyzkőrétegből fakadnak. « Ez a mészkőréteg Budán a Y'árhegy és Gellérthegyben fölér a talaj fölé, míg a Duna alatt ugyanezt a réteget már csak 1500, s a Városligetben 1200 méter mélységben tudjuk elérni. Közben ezt a hatalmas mészkő- teknőt különböző hordalékos talaj tölti meg, amely a történelemelőtti korok földtani változásainak eredményeképen utolérhetetlen ásványi gazdagsága. A mészkőrétegből feltörő víz annyiféle rétegen át éri a felszínt, hogy közben számos vegyi anyagot feloldva, páratlan gyógyerejű forrásként jelenik meg a talaj felszínén. 115 melegvízforrás napi 55 millió liter vizet ad, ami évi majd két- \ milliárd liter gyógyvízhozamnak felel meg. Sajnos, ennek a tengersok gyógyvíznek alig elenyésző részét hasznosítják még ma is. Pedig mily csodás lehetőségeink vannak! Egyedülálló például, hogy a margitszigeti és környéki, a Szent István forrás vize oly forró, hogy az, ha szabad úszó medencébe vezetik, a medence fölötti légréteget 40 —50 méter magasan is átfűti, s így, amíg a partoktól 5—10 méterre bundában is vacog a néző a téli 25 fokos hidegben, a nyitott medencében, amely fölött pillinkél a hó, vígan strandol, sőt gyógyfürdőt használ az a köszvényes, ischiászos, aki egy kis szellőre másfél hétig krákog, náthás. S mindezt a lehetőséget ma már nemcsak a gazdag ember, de a középosztály, sőt a szegényebb népréteg is olcsón élvezheti. Min^) megtudjuk, a főváros épen most tervezi 20.000 embert befogadó melegvízű. reuma- / gyógyításra is kiválóan alkalmas * ; vizű strand építését, ahová fillérekért mehet majd üdülni a főváros és a magyar vidék népe: télen-nyáron, egyaránt. A Lukács- és Császárfürdők iszappako- lása világhírű, hiszen közismert, hogy még ma, a háború ellenére is van kivitelünk ebből az iszapból. Szállítunk belőle külföldre. A Juventus nevű gyógyforrásunk egyike az egész világon azoknak a forrásoknak, amelyek vízében nemcsak emanáció formájában, de szin- rádiuin található. A keserűs ízeink tömény ségét a világ egyetlen lceserűvíze sem éri el, vagy lcülönöskepen múlja felül. A Magyar Reumakutató Intézet például amelyről itt jelen ismertetést kapunk, — a reumagyógyítás terén végzett munkájával első helyen áll a világon. Kémiai laboratóriumának felszerelése, a neves tanárok felkészültsége és eszközeinek gazdagsága az amerikai, milliomos költséggel felépített hasonló intézetek fölé emelik, annyira, bogy még ma is ez az intézmény' a reumaellenes kutatás mintaintézete. Nem lehet szabadulni a ránkzúduló újdonságok varázserejétől. Miért nem hozták már ezt az anyagot előbb a nagyközönség elé? Hiszen nemcsak a betegséget ayóg'vítia ez a kiállítás, de mindenki azzal a büszke lélekkel távozik a bemutatóról, hogyr olyan nemzet tagjaként élni, amely ilyen gazdag, ilyen magasan mások fölött áll, büszkeség lenni. A magyar öntudat nevelésének egyik fontos állomása is ez a kiállítás! így kell a nagyközönség tudatába belevinni az értékeinket. Legyen már egyszer az egész ország hangos a: Mi Magyarok és Értekeink jelszótól, hiszen ez a jelszó nálunk nem ürességet takarna, hanem ezredév et itt élt nép elismerésre méltó alkotó erejét bizonyítaná. A magyarság nem véletlenül állotta meg helyét ezer éve a Duna-Tisza medencében. Megvolt rá minden faji adottságunk, lelkierőnk és műveltségünk. Nem véletlenül adta az Isten kezünkbe ezeket az értékeket, hanem céltudatosan, mert elvárja, hogy azokkal élni tudjunk! s ne visszaélni. Roldog örömmel jegyezzük fel a kiállítás három festőművész ének nevét: Mohr- Kider Y'ilmos, Csoó János és Basilidies Sándor, mert mindazt a komoly tudományt, értékes tudnivalókat, amelyeket Markos Béla dr. és Gaál András dr., Breit Vince és mások, a magyar idegenforgalom és fürdőügy szakértői ezekről a kérdésekről megfogalmaztak, a művészet, a színek és vonalak nyelvén annyira megkapó tökéletességgel adják vissza, amihez csak örömmel gratulálhatunk. így kell és csakis így szabad a magy ar értékeket propagálni. Zalaegerszeg örömmel látogatta és látogatja még ma is a kiállítást, s aki nem látta volna még, vasárnap igyekezzék csak megnézni. Állíthatjuk, hogy szépet, nagyon okos dolgot lát, s ha izig-vérig magyar, akkor boldog büszkeséggel azzal jön el a kiállításról: ennyi lelkesedés minden tekintetben, s akkor Magyarország v alóban nem volt, hanem lesz! Öltözködjünk TÓTH GYULA úri és női szabóságából Kész nöikabát és ruhaosztály Uridivat
