Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-09 / 104. szám
XXV. évfolyam. 104. szám. ÁRA 10 FILLÉR 1942. május 9. SZOMBAT. HEGYEI Megjel^ k hétköznaponként délután, bzf esztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. 1 Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. _____Hirdetések díjszabás szerint.______ 25 éve annak, hogy a római Sixtus-kápolna zsúfolásig megtelt hívővel. XV. Benedek pápa személyesen szentelte az apostolfejedelmek törvényes utódjává a legkegyelmesebben kinevezett müncheni nunciust Pacelli Jenőt. A kápolnában Donna Virginia asszony, az édesanya is megjelent. A Gondviselés még egy évet engedett itt a földön Donna Virginiának, de még élete alkonyán megfürödhetett annak a dicsőségnek fényében, amely másodszülött fiát, a leendő pápa aszkéta alakját sugározta körül! A címzetes sardi érsek azonban a ked- vesebbnél-kedvesebb ajándékok közül legjobban annak a gyűrűnek örült, amivel Virginia édesanya lepte meg s amit az menyasz- szonyi fülönfüggő aranyából öntetett. Ez a gyűrű aztán soha többé nem került le Pacelli új járói! Negyedszázada ennek . . . Az állig fegyverkezett, rengeteg más gonddal és aggodalommal elfoglalt világ, úgy látszik mégis csak tud és akar magának időt szakítani, hogy püspökké szentelésének ezüstjubileumán tisztelettel és hódolattal köszöntse Eugenio Pacellit, aki két- százhatvankettedík törvényes utóda annak a Szentnek, aki Péter néven Galileából hajózott Rómába, hogy ott Krisztusért mártírhalált haljon, Péter 262-ik utóda tipikusan római ember. A város demokratikus negyedében, a Via della Vetrianán lakott. Amikor Rómában jártam, nem gondoltam, hogy a Chiesa Nuova, az új templom, arról lesz nevezetes, hogy az eljövendő pápa itt mondotta első szentmiséjét. Mily csodálatos! A szentmisén ott volt della Chiesa Jakab, egy szerény monsígnor, aki később XV. Benedek néven lépett Szent Péter trónjára. Először Rómában láttam Eugenio Pacellit, akkor már mint a szentegyház bíborosát, a római pápaország államtitkárát. Forró júniusi délután alkonyba hajló óráiban sétált Róma kedves sétahelyén, az árnyas Píncón, Hosszú, szikár alakját egészen egyszerű, minden dísz nélküli fekete talár borította. Egészen fesztelenül, vidáman sétált, szinte félt, hogy valaki felfedezi s ha köszöntötték, mintha azt válaszolta volna: Szeretettel kérlek benneteket, hagyjatok magamra... Pár lépésre mögötte két detektív követte. A lateráni szerződés óta ez kijár a bíboros államtitkárnak, A titkos rendőrök is előkelő hanyagsággal társalogtak, a tudatlan mitsem sejtett az előkelő sétáló tisztelő környezetéről. Pedig akkor már sokan sejtették Pacelli jövendő nagyságát, hogy el fog érkezni az Egyháznak arra a legmagasabb polcára, amit halandó férfiú itt a földön elérhet: Krisztus helytartója lesz. Nagyobb már nem lehet! Hisz 1929 december 27-én XL Pius a Szent Consistoriumban az összegyűlt bíborosok előtt ezt az ünnepélyes kijelentést tette : Közietek, itt megjelent bíborosok között, van egy, aki utánam az Egyház feje lesz. S ha úgy vesszük, ez a kijelentés látszólag egyformán vonatkozhatott akármelyik jelenlevő főpapra, mégis, mint később nyilvánosságra került, valamennyien tisztában voltak vele, hogy a pápa Eugenio Pacellire gondol. Másodszor a falakon kívüli Szent Pál bazilikában láttam Eugenio Pacellit. Június 30-a volt. Szent Pálról emlékezik meg ezen a napon az Egyház. A régi triumfátorok diadalmeneteinek méreteivel is alig mérhető ünnepeltetés volt, amikor a szabad és független, szuverén pápakirály, XL Pius odaérkezett és bevonult a világnak talán legtisztább és legelőkelőbb stílusú templomába. Százezrek térdreborult és áldást^kérő falanxai között kísérte Pacelli XI. Piust. A fides intrepida mögött ott térdelt „a pastor angelicus“ Ki sejtette ezt? A patrícius Pacelli-család tagjai biztosan, hisz az annalesek féltve őriztek egy jövendölést: 1876 március 2-án egy újszülött csecsemőt tartott karjaiban a Pacelli-családnak egy régi, kedves jóbarátja, Jacobacci páter. A páter, mint egy Simeon, odalépett Ernesto Pacelli és Donna Virginia kisgyermekével a szoba ablakmélyedésébe, ahonnét kitűnően lehetett látni a Szent Péter-bazilika kupoláját. Hirtelen, írják a család annalesei, mintha révület fogta volna el a pátert, a messze jövendőt látta maga előtt,’ — Hatvanhárom év múlva... — mondotta csengő, nyugodt hangon — 63 év múlva,"ott a bazilikában térdet, fejet fog hajtani ez előtt a csecsemő előtt a világ minden kereszténye, . . Nem gondoltam, hogy 1939 március 2-án, csakugyan térdet hajt a keresztény világ Eugenio Pacelli előtt, aki XII, Pius néven Szent Péter trónjára lép. De ki sejti az Úr titkait? Ki látja az O szándékait? Akinek O ki akarja jelenteni! Harmadszor Budapesten láttam Pacelli Jenőt, amikor a népek és nemzetek nagy találkozóján képviselte Szent Péter 261-ik utódját. Áldozócsütörtök napfényes délelőttjén a Hősökteréről a Bazilikába siettem. Egymásután érkeztek a nemzetek bíborosai, a patres purpurati. Prága, Párizs, Varsó bíboros főpapja. Előkelő kísérettel lépdeltek fel a templom lépcsőjén; taps, éljenzés, kendőlobogtatás, a rendőrök feszesen tisztelegnek. A bíborosoknak láthatóan jólesik az üdvözlésnek e kedves megnyilvánulása, köszönik, szeretettel viszonozzák, ékköves kézzel integetnek. Kürtszó: a papa követe érkezik. Éljen, hoch, evviva! Nékem feltűnt: a legátus nem nézett sem jobbra se balra, nem viszonozta az üdvözlést, nem integetett. Ment fel a Bazilika lépcsőin, roppant komolyan, szent kimértséggel, egyetlen arcizma sem rán- dult. Emlékszem, azt mondottam társaimnak: — Te, ő más, mint a többi... Ma már tudom, hogy több, mint a többi! Elgondolásain, intézkedésein, kormányzati ténykedésein rajta van az örökkévalóság fémjelzése. Az Isten embere ő, az igazság oszlopa, a béke apostola, Péter hajójának kormányosa. Nyugodtan beleül a repülőgépbe, amikor a rádiójelzések szerint köröskörül erős vihar dühöng. Az idegborzongató repülésben az utasok halálsápadtak, izgatottan nyugtalanok, Pacelli oly nyugodtan ül, mint amikor a lisieuxi zárdában beült Kis Szent Teréz helyére a kóruson. Komoly tudós; tudományos intézetek és egyetemek valósággal elárasztották tiszteletbeli doktori címekkel (Georgetown, Notre Dame, Fordham, St. Luisi) s amikor Buenos Airesben időzik, elmegy a külvárosba, ahol kimondottan kommunista érzelmű munkások laknak, kiszáll az autóból, szóba áll a napszámosokkal, zsákolókkal, házalókkal, a gyermekek felugrálnak a kocsija sár- hányójára, ütközőjére. Amikor Berlinből távozik, barátai és ellenfelei valósággal versenyeznek, hogy kifejezhessék előtte hódolatukat. Elutazásának estéjén kettős sorokban állanak az emberek végig az útvonalon, kezükben égő fáklyával. A hivatalos sajtó megállapítja, hogy ez csak fejedelmeknek kijáró tisztelet s amikor abban a teremben mond szentmisét, ahol a Kisded Jézusról nevezett Teréz átadta lelkét Pacelli bíboros, dicsőségesen uralkodó XII. Pius a budapesti eukarisztikus világkongresszuson. XII. PIUS