Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-06 / 101. szám

1942. május 6. ZALAMEGYM UJSAQ A japánok és a fa lelke Tizenhét éves japám tartózkodása után most tért vissza Németországba a tiroii Max Hinder építész, aki a »Wie­ner Industriehaus«-ban legutóbb érde­kes előadást tartott a japán házépítésről Japánt joggal nevezhetjük az »ácsok bi­rodalmának«, mert az ország lakosságának többsége, akár a falvakat, vagy a kisebb városokat nézzük, legnagyobbrészt maga építi fel fából szerkesztett lakóhazat. Isko­lákat, hivatali épületeket, sőt gyárakat is emelnek ilyen módon. Ez az építkezési forma nem jár sok nehézséggel, átalakítások köny- nyen eszközölhelők. sőt szállításukról is szó lehet. Faházban lakni sokkal egészségesebb, mint a kőépületekben, mert a ia pórusain át állandóan járhat a friss levegő. A modern kőépületek kiadásai ma még túl nagy meg­terhelést jelentenének az egyszerű körülmé­nyek között élő japánok számára. A faházak egyetlen nagy veszélye a tűz. Földrengés idején gyakran szörnyű pusztítá­sokat végez a vörös kakas. A japán azon­ban mégis szívesen kitart ősei szokásai mel­lett és nem akarja feladni a hagyományokat. Nincs még egy nép, amelynél a fafeldolgozás olyan tökéletes művészi fokra emelkedett volna, mint épen Japánban. Itt mindenki született ács, együtt cl a fa »leikével«. A fa természetadta színét mindenütt megőrzik. Szí­neket, festékeket sehol nem használnak. A ja­pán házon jellegzetes erkélyszerűen követ­kező emeletre emlékeztető szárnyszerű ki­emelkedéseket figyelhetünk meg. Nem egy­szerűen díszítésre szolgálnak. Px-aktikus je­lentőségük van. Itt tartják a japán családok kedvelt háziállatának, a selyemhernyónak táp­lálékát. A japán családi ház tetőzetét vidéken szalma, égetett cserép, vagy fazsindely al­kotja. Érdekes az egyszerűbb házak falszer­kezete. Oszlopokat állítanak fel, amelyekhez léceket szegeznek. Az így felállított rácsoza­tot kívülről és belülről bambuszrúdakkal kö­tözik tele, majd nagy gondosan agyaggal be­simítják. Száradás után mésszel ízlésesen ki­csinosítják. Friss levegőről és fényről az ajtó­nyílás gondoskodik. A ki- és bejárás mellett egyszerre ablak szerepét is betölti. Finom fa­rácsra áttetsző selyempapírt erősítenek. Ez az ajtó. A mennyezetet tükörsimára kidolgoz­zák, azonban itt is megmarad a fa természe­tes színe. A kővel kirakott előcsarnokban minden­kinek le kell vennie cipőjét és a rendelke­zésre álló kis szekrénykében kell elhelyeznie. Az ajtók közül csupán a főbejáratot lehet be­zárni. A tüzelőanyagot főképen faszén szol­gáltatja. Kőszénkályha, gázfűtés és központi fűtés csak nagyon ritkán és főképen váro­sokban fordul elő. Többnyire égetett agyag­ból készült hordozható kis tűzhelyeken főznek. FIGYELEM!----------— M ü N ÉPÍTÉST k VÁLLALOK f •«Hll »-«N K -ou tt te U * «2* ü J « m D «HO g ARANYJ. U.28 g* ÉPÜLETFA jk METSZETT ft ASZTALOS ÁRU W TŰZIFA ÉS k SZÉN f TELEFON 1-69 S2 ÉHITafcSÉ*1 tfáLLALKOlé Faanyag-, szén- és üizifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. Minél előkelőbb egy ház, annál egysze­rűbb a berendezése. A hálószobát alapos szel­lőztetés után lakószobává változtatják át. Az ágyneműt — a selyemmel bevont gyönyörű takarókat — tapétaajtók mögé rejtik, úgy, hogy senki nem találhat nyomot, ami háló­szobára emlékeztetne. A japánok nyári me­legben ruhátlanul, nyitott ajtók es ablakok mellett alszanak. Oly tartós, ízléses és otthonos lakóháza­kat, mint Japánban, sehol nem találhat az ember. Teljesen alaptalan tehát az az angol gúnyolódás, amikor fennhéjázóan japán »gyu­faskatulyáknak« és kártyavárnak nevezték a »felkelő nap országa« kedves családi házait. Ittál már kecsketejet? A mai háborús világban különösen ügyel­nünk kell arra, hogy helyesen gazdálkodjunk. Ha a gazdaságosság elvét szem előtt tartva megvizsgáljuk háziállatainkat, sorra kerül a kecske is. A kecske ugyanis kevés és gyenge minőségű táplálékért aránylag sokat és jót ad. A mai takarmányszűk -világban a tehéntej fo­kozatosan csökken, pedig a tej az emberi táplálkozásnál nagy szerepet játszik. A tejter­mékekből szerezzük a megélhetéshez szüksé­ges vitaminok nagy részét. A kecsketejben ugyanazok az alkatrészek megtalálhatók, mint a tehéntejben, csak jóval nagyobb mennyi­ségben. A kecsketenyésztés jelentőségét Svájc­ban és Németországban már l égen felismerték. A kecske főleg a kisgazda s a város környé­kén lakó munkásság állata. Míg egy közepes tehén ára 1000—1500 pengő között van, ad­dig 50—70 pengőért egész jó kecskét lehet venni. Megállapított tény az is, hogy egy te­hén tartása annyiba kerül, mint 7—8 kecs­kéé. Egy jó tehén, legelő és 3 kg erőtakar­mány mellett átlag napi 12 liter tejet ad. Egy átlagkecske, az előbbi feltételek mellett,, legelőről abraktakarmány nélkül is képes napi 2—3 liter tejet adni. Ha a lexikonban megnézzük a kecske ge­nezisét, akkor a következőket találjuk: »A tülkösszarvú, párosujjú patások családjába tar­tozó állatnem«. A ma élő kecske a nyugat­ázsiai bezoár kecskétől származik. Magyaror­szágon főleg a saanenthali és toggenburgi fe­hér és fekete kecskék utódai terjedtek el. Ezek közül a leghasznosabb a saanenthali faj. Minit a íneve is mutatja, Svájcból ered. A svájci kiima és az ottani földrajzi viszonyok hat­hatósan mozdítják elő a növendékállatok fej­lődését, később pedig a tejképződést. Az előbb említett fajták a táplálékot főleg tejre érté­kesítik. Vannak azonban úgynevezett szőrme­kecskék is, ilyen az angórakecske, amelynek testét nagymennyiségű szőr, helyesebben gyapjú borítja. Az angórakecskét főleg Kis- Ázsia hegyes vidékein tenyésztik, ahol épen olyan nagy szerepe van, mint például a lap­poknál a rénszarvasnak. Az angórakecskén kívül eléggé elterjedt faj Asztrakánban akas- miri gyapjaskecske. Magyarországon a legutóbbi statisztika szerint eléggé elhanyagolt a kecsketenyész­tés. A kecskéről általában elterjedt az a hír, hogy nehezen szelídíthető s tejének mellék­íze van. Magam is foglalkozom kecsketenyész­téssel s így megállapíthattam, ha az állatok is tálóját tisztán tartjuk, úgy a tejnek semmi­féle mellékíze nincs. A tej zsírtartalma az etetéstől függően 5—7 százalék között mozog. A kecsketejet sokféleképen lehet felhasználni. Svájcban pél­dául mint gyermektejet adják el. Noha sok­kal nagyobb a zsírtartalma, mint a tehéntej­nek, mégis sokkal könnyebben emészthető, ezenkívül túrónak, vajnak és sajtnak is fel lehet dolgozni. Minden 8—9 liter tejből lesz 1 kg sajt, amely nagyon jóízű és így könnyen értékesíthető. Hajdú Iván. 3. w Aid űzési fátyol •msna mwiniipini .aa és koszorú nagy vábsstékbin Horváth Jenő divatáruüzletében Könyvismertetés Muharay Elemér: Hagyományunk, mű­veltségünk, életünk című könyve most jelent meg a Kálót kiadásában. A könyv rövid fe­jezeteiben a szerző magvas mondatokban, sú­lyos gondolatokat fejt ki, hámoz elő, a mai magyar életből. -Munkájában három fő rész­ben tárgyalja mondanivalóját. A mai élet­ből indul ki. Az anyagi és szellemi világ ké­pét vázolja föl szinte kísérteties őszinteséggel! és éleslátással, amelynek végén ott áll az ol­vasó előtt a le nem írt, de egészen nyilván■ való következtetés: bajok vannak, de segíte­nünk kell magunkon, mert.. . ! xMuharay rög­tön ismerteti a magyarság megújító forrását, a múltat, az igaz magyar szellem erőit és a harmadik részben egyre nagyobb távlatú, de mindamellett reális képben bontja ki az ol­vasó előtt az új szellemből kialakuló új ma­gyar élet formáit, amelynek alapja a hagyo­mány. Ezt a könyvet a »népi« könyvek közé sorolják majd és az is. Azonban új benne az a nagyszabású meglátás, hogy a hagyományt nem sajátíthatja lei egy osztály, a paraszt­ság sem. A hagyományt nem lehet úgy kon­zerválni, ahogyan azt még élték pár évtizede. Nem! Egyetemes magyar műveltségre van szükség, amelyet a magyar középosztály épen úgy kell, hogy birtokoljon, mint a parasztság; fis a munkásság. Ennek módja pedig nem más, mint az európai formákat megtölteni a mi sa­játságos magyar és »keleti« lelkünk kultú­rájával. Muharay legújabb könyve kis terjedelmű, ára is ahhoz szabott (1.50 pengő), azonban úgy érezzük, jelentőségében Győrffy István: Néphagyomány és nemzeti művelődés című, immár harmadik kiadású munkájával áll egy sorban és amint az eddigi jelek mutatják,, legalább ugyanolyan sikert és ugyanolyan ne­velő, irányító hatást is ér el. Főleg az ifjú­ság körében és azoknál, akik lélekben még ma is fiatal magyarnak érzik magukat. A könyvet a Kalot-központnál lehet meg­rendelni (Budapest, IV., Cukor-u. 3.) cTilm-Szinfíáz A VÉGTELEN UT. Az Ufa nagy zenés filmje. Bemutatja az Edison mozi csütörtökön és pénteken 5, 7 és 9 órakor. Zarah Leander, az Ufa legnagyobb sztár­ja, egy tragikus sorsú nagy énekesnőt alakít ebben a filmben. A művészet, a szerelem, a szenvedély, a becsület harca egy lenyűgöző, újszerű mese keretében. Férfi főszereplő Hans Stüwe. (Naponta az első előadás olcsó helyárú.) Jegyrendeléseket hétköznap délelőtt tele­fonon 442 sz. kérik. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves ve­vői met és üzletieleimet, hogy üzleti iro­dámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-ute* 32. szám alá helyeztem. Szives meg­keresést kér BŐDEY GYULA sör- éi bornagykereskedo. Telefon 378,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents