Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)
1942-05-04 / 99. szám
1942. május 4. ZALAÍMBBGY®! UJS40;5. Csáktornyán megünnepelték Zrinyi Miklós születésének évfordulóját A Vitézi Rend Zrinyi Csoportja május 1-én Zrinyi Miklós, a költő és hadvezér születésének évfordulója alkalmából szép, hazafias ünnepséget rendezett. Az ünnepély szentmisével kezdődött, amelyen résztvettek a hatóságok küldöttein kívül az összes iskolák és Csáktornya város közönségének nagyrésze. P. Horváth Athanáz ferencrendi szerzetes celebrált. Ő mondotta a szentbeszédet is. A A zalaegerszegi Notre Dame iskoláknak nemes, hazafias, jótékony célkitűzésekkel és nem kisebb mértékben kiváló ízléssel és lendületes, friss szellemmel megrendezett hangversenye vasárnap délután nagy mennyiségben vonzotta a zárdába a közönséget. A hatalmas műsor elárulta, hogy a szokásos iskolai ünnepélynél többről van szó: művészi eseményről. És azok a várakozások, amelyeket a közönség ehhez az eseményhez fűzött, teljes mértékben kielégülést is nyertek. Mozart emlékezetében nyílt meg a Szent József otthon és katonáink javára rendezett hangverseny. Tegye) Erzsébet V. é. t. j., akinek szavalóműveszeiét már ismerjük, Szabó KI. Mozart mester álma című költeményének kedves elszaval ásóval vezette be az ünnepélyt. Utána az intézetnek volt növendékei: Aschea- brenner Mária hegedűtanár és Mihályi Ilonka zongoratanár részesítették magasfokű műélvezetben a közönséget. Simonetti: Madrigal, Gabriel Marie: Serenade Badine, Hubay J.: Cremonai hegedűs. Schmelowszky: Alföldi hangulat — elsőrendű művészi alkotások a hegedű hangszíneinek legváltozatosabb lehetőségeivel kerültek ki Aschenbrenner Mária ujjai alól. A fiatal művésznő bizonyságot tett arról, hogy birtokában van mindazoknak az adottságoknak, amelyeknek összetalálkozása határozza meg az igazi tehetséget. Méltóan simult Mihályi Ilonka színpompás zongora- kísérete a művészi hegedűjátékhoz. A közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánításokkal adózott megérdemelten a két művésznőnek, adózott megérdemelten a két művésznőnek, akiket, mint a nagykanizsai zeneiskola tanárait, Vannay János igazgató engedett át szereplésre. A líceum és képző énekkara Beethoven: Isten dicsősége eléneklésével adott hatásos befejezést a műsor első szakaszának. Ezután Medve Éva IV. é. t. j. kerekded előadásban ismertette az előadásra kerülő műfajokat. Hangsúlyozta, hogy az intézet mindig elsőrangú művészi alkotásokkal áll a közönség elé, sohasem selejtes, csekély értékű dolgokkal. Erről a közönség meggyőződést is szerezhetett. Rámutatott úgy a külföldi, mint a hazai szerzők remekeire, amelyek az intézet növendékeinek előadásában kerültek sorra. Huszonnégy szamot hallgattunk végig, amelyek között magán-, három- és négyszólamú enekdarabok, két- es négykezes zongoradaÁldozás! fátyol és k os ^ o pu —i———B ill Wl BBH BW—B—————1 nagy választékban Horváth Jenő divatáruüzletében mise után a közönség a Zrínyi-szoborhoz vonult, ahol az ünnepély a Zrinyi-fohásszal kezdődött, utána a tanítóképző énekkara elénekelte a Szózatot, majd a Zrínyi-csoport koszorút helyezett el a szobor talapzatán, ünnepi beszédet Serfőző tanítóképzői diák mondott. Az ünnepély több szavalás és a Himnusz után befejeződött. rabok és egy hegedűdarab szerepeltek. Teljes tárgyilagossággal állapíthatjuk meg, hogy minden egyes szám a legtökéletesebb betanulásban és a legjobb előadásban hangzott el. Az énekszámok közül a már említett Beet- hoven-darabon kívül különösen Péter I.: Feltámadás és a Kívánság-szám tetszettek. Ez utóbbit, ami pompás magyar egyveleg, többször ismételni kellett. Végre is az idő elő- haladottságára tekintettel — kérésre — állt el a közönség a további újráztatástól. Magán énekszámot Hollósy Sári III. 1. adott elő szintén újrázásokkal. Meleg, szép hangja köny- nyédén hozza felszínre .a kedves dallamokat. Előadói készsége nagyszerű. Jogos »az intézet csalogánya« elnevezésre. A zongoránál Keszly Erzsébet, Tenczer Évi, Izsák Magdolna, Pejov Ivánka, Markovics Erzsébet, Kiár Ottilia, Zsuppán Zsuzsi remekeltek. Ezt kell mondanunk, mert, amit nyújtottak, az mind remekmunkájuk volt. Hasonlóképen remekmunka volt Szirmai Kató hegedűjátéka. Az a hang, amelyet megzendített, elárulta, hogy fejlődő szép tehetséggel állunk szemben, mert a kitűnő technikai készség mellett kicsillan a művészi ambíció is. A pompásan sikerült hangverseny bepillantást enged a zárdái iskolák belső életébe is. Megtudhattuk, hogy ott igazán komoly munka folyik, még pedig jóval nagyobb mértékben, mint amennyit a szorosan vett iskolai rendtartás előír. Az intézet igazgatója, dr. Braun- ecker M. du Sacré Coeur nagy gonddal ügyel arra, hogy az intézet nyilvános szereplései is mindig a közönség elismerésével találkozzanak. Barta M. Madeleine zenetanár pedig nemcsak a zenét szeretteti meg növendékeivel, de zenei intelligenciát is biztosít részükre és a vezénylésben épen olyan kitűnő, mint a tanításban. A hangversenyen elhangzott sok taps szólt a zenetanárnak és dirigensnek is. Minél gyakrabban szeretnénk ilyen műélvezetnek részesei leimi. (—) Sport Kereskedelmi válogatott—Gimnázium válogatott 6:1 (4:0). Vezette: Fritz. A nagyobb összeszokottsággal és jobb játékerővel rendelkező keristák biztosan győztek. A gólokat Kovács (3), Török (2), Loppert és Montág, valamint Pál rúgták. Jók a kereskedelmiből: Kovács, Nagy és Loppert, a gimnáziumból Koráth. Pál és Török. Elutasították a Move óvását. Mint ismeretes, a Move a Székesfehérváron lejátszott Előre elleni mérkőzését megóvta. Az óvást több alkalommal tárgyalták a kerületnél, jníg; szerdán meghozták a végzést, amelynek értelmében a Move óvását elutasították. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves vevőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti irodámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-uten 32. szám alá helyeztem. Szíves megkeresést kér BŐDEY GYULA sör- éi bornagykereskedo. Telefon 378. A Magyarság és Józsua A Magyarság belviszálya vezérbukással! végződött. Azt vélhetné az ember a nagy »Ex betűvel írt Eszme megtestesítőjének eltűntével, a megvékonyult párt, ha nem tűnik is el, de új vezér nyomában a régiek fölött való mea cidpázással próbál fátyolé borítani a szomorú múltra. Aki azonban ezt reményű, az nem ismeri a Magyarság »bátorságát«. Ahelyett, hogy szépen hallgatna a múltról és a csőd idejét inkább nem emlegetné, zöld ingbe bújt vakmerőséggel a múlt érdemekről ír. Persze nem kell csodálkozni azon, ha a gondolkodó embernek az a zsidó kereskedő jut eszébe, aki eddigi zsidó szellemű üzleteit azzal tetézi, koronázza, hogy jól megszervezett csődöt kér maga ellen. Azután nagy hangon hirdeti, milyen jó volt a Mári nénihez, akinek annak idején két fillérrel olcsóbban adta a porcukrot. Arról természetesen nem szól, hogy a porcukor egy kicsit nehezebb volt a belekevert gipsz miatt. A gondolkodó ember körülbelül .ilyennek' állapíthatja meg a ‘Magyarság elmúlt munkáját, amelyet szegény országunk szempontjából eredményesnek nevez. Azonban rosszul írtam, hogy az elmúlt: munka. Valamikor értekeztem a Szentírás és nyilasok kapcsolatáról. Már akkor megállapítottam, hogy szellemi betegség kiütköző sebe az a pogány felfogás, amellyel a kinyilatkoztatás szent könyveit kezelik. Hogy a jelenlegi működésükről sem lehet megállapítani a javulást, azt épen Ráttkay R. Kálmán fentebb röviden jellemzett vezércikke igazolja. Szentírási ismeretei fitogtatására így színesíti írását: »Józsua ugyan egyszer megállította a Napot az égen. — mondja a biblikus legenda«. Biblikus legendának mondja azt, amiről dr. Zsehokke Herman, bécsi egyetemi tanár megállapítja, bogy Flavius Josephus, az összes: szentatyák és katolikus szentírás-magyarázók mind, megtörtént csodának hirdetnek. Hum- melauer először előrebocsátja, bogy a csodákat az Isten sokszor máskép műveli, mint ahogy leérik tőle. Itt is így történt. A Szentírás beszámol a szokatlanul nagy jégesőről. A jégdarabok, mint parittyakövek hullottak az ellenséges gabaonitákra. Isten csodával segített Józsuán. A végső csapás azonban hiányzott. Ezért kéri az Istentől megbízott vezér, tegye teljessé győzelmüket. »Nap Gabaon felé és hold Ajalon völgye felé ne mozdulj!« Mintegy parancsszóra megszűnik a jégeső, a felhők elvonulnak és ők megsemmisítik az ellenséges támadókat. így történt, amiről a »keresztény« Magyarság vezércikkírója az egész hivatalos Egyházzal szemben fölényes tudatlansággal megállapítja, hogy biblikus legenda. Utána fölsóhajt: »hol vannak ma már a régi Józsuélc és azok napot megállító dicsősége?...« Engedtessék meg nekem, hogy folytassam ezt a hasonlatot a magam elgondolása szerint. Máris megállóit a Nap. T. i. az a kis inci-finci felhőcske, a nyilasmozgalom, amely a magyar nép egén a Nap elé tolakodott, szétfoszlóban van és a Nap sugarai fényesen világítanak azokra, akik a jégkárt jelentő felhők sötétségét akarták. —rög. TÓTH OYULfl úri és női szabóságából Kész nőikabát és ruhaosztály Uridivat Fényes sikere volt a zárdái iskolák hangversenyének
