Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-05-02 / 98. szám

1942. május 2. ZALAMEfrYEI ÚJSÁG A selyemhernyótenyésztésről A selyemherpvótenycsztők figyelmét fel­hívj a a Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet a következőkre: A kormány a folyó évi tenyésztésű gubók beváltási árát olyan jelentősen felemelte, hogy a selyemtenyésztés, — elsőrendűen hazafiasj kötelesség-teljesítés mellett s nem is beszélve a Zala vármegyei Közjóléti Szövetkezet által a gubóbevállás után fizetendő 1000 pengős! jutalomról — még szép hasznot hozó fog­lalkozásnak is látszik. Az első osztályú gubáiért a tavalyi 2 pen­gővel szemben 3.50 pengőt fizet a beváltó. Akik eddig selyemhernyótenyésztéssel nem foglalkoztak, azokkal közöljük még a követ­kezőket: A selyemhernyót és a selyemtenyésztés­hez szükséges papírost a selyemtenyésztők in­gyen kapják. Ä vármegye 40 községében van petekeltető-felvigyázó. Ezekhez kell fordulni kikelt hernyókért, akik ki is oktatják az új tenyésztőket. Akik vállalják ezt a hazafias munkát, bár­mikor megkaphatják a lakóhelyükhöz illeté­kes petekeltető nevét és lakcímét a Szövetke­zettől is. Felhívja a Közjóléti Szövetkezet a figyel­met arra, hogy a kormány rendelete szerint: »Az etetéshez szükséges eperfalombot a se­lyemtenyésztők a közutakon, köztereken és ut­cákon álló eperfákról minden korlátozás nél­kül., ingyen szedhetik. A selyemhernyótenyész­téssel tehát mindenki foglalkozhatik. A rendkívül jelentős áremeléssel a kor­mány lehetővé tette, hogy a selyemtenyésztés- sel foglalkozó lakosság a mai megélhetési vi­szonyok mellett is jól megtalálja a számítását. Különösen a kenyérkereső nélkül maradt asz- szonyoknak, úgyszintén az ipari nyersanyag­hiány miatt megcsökkent keresetű munkások­nak és vidéki kisiparosoknak kívánja a kor­mány biztosítani, hogy a most már minden jogos várakozást kielégítő gubóár mellett a selyemtenyésztésből is számottevő összeggel tudják pótolni keresetüket. De ezen túlmenően gondoljunk merész repülőinkre és bátor ejtőernyőseinkre! Ezek hősi harcát segítjük azzal, ha bekapcsolódunk a selyemtenyésztés nemes munkájába. Csak 30 nap könnyű munkáját kell vállalnunk! Az olajos magvak tömeges termesztésére irányuló buzdító felhívásokkal kapcsolatban olyan megjegyzéseket hallottunk, hogy a ter­melés sikerét erősen gátolni fogják a magevő madarak. Elsősorban a verebet érte a vád. Attól eltekintve, hogy a szóbanforgó nagy- százalékú kártevések csupán kis házi haszná­latra létesített kertvégi napraforgó-ültetvé­nyekre vonatkoztak, érdemes a kérdéssel fog­lalkoznunk, nehogy kárt szenvedjünk akár a létfontosságú olajos magvak terméshozamában, akár az apró madárvilágnak indokolatlan pusz­títása következtében. A növényi olajnyerés céljából a napra­forgó, ricinus, repce, kender és a len tömeges termesztése jön elsősorban számításba. A ri­cinusnak nincs madárkártevője, a kendernek íps a lennek pedig csak akkor, ha valóban mag­nyerés céljából nevelik s nem rostjai végett'. Mindjárt az elején leszögezhetjük, hogy az olajosmagvak alkalmi dézsmálóinak kár­tevését, mint a madárkártételeket általában, kizáróan csak az ültetvénynek a palánták meg­erősödéséig, továbbá a magvak érésétől a be- hordásig tartó állandó ellenőrzésével tudjuk! kiküszöbölni. Ez így volt a múltban is s így lesz a jövőben is, más megoldás nincs. Elsősorban a varjakat és a galambokat kell figyelemre méltatnunk, amelyek az el­vetett olajosmagvakat szedegetik össze, vagy a frissen kelt palántákat huzigálják ki, hogy a kicsírázott magvakhoz hozzáférjenek. Ez a kartétel csak a magvak teljes felszívódásáig,, illetve a palánták megerősödéséig, tehát kö­rülbelül 2—3^ hétig tart. Egyetlen védekezés a vetemeny őriztetése. Madárkártételre ez idő útim mar csak a magvak érése idején szá­míthatunk. Az erő magvakban a varjú nem tesz kárt, annál inkább a galambok és a gerle. Csaknem kizárólagos magevők ezek s ha nagy csapatokban lepik el a vetem ényt s azt zavar­talanul dézsmálhatják, érzékeny kárt okozhat­nak. Természetesen csak a repce, kender és a len termésében tudnak kárt okozni, mint aho­gyan a tyúkfélék is ott tartózkodnak előszere­tettel, mint a fogoly, fürj és a fácán. Ezek azonban a harissal egyetemben az olajosmag­vak ültetvényeinek elsőosztályú rovarpusztítói is, tehát, ha kifejezett kártételt nem tapasz­talunk, ne zavarjuk őket, mert működésük inkább hasznothajtó. Fogoly, fürj és haris, egyébként most olyan kevés van és lesz még egy pár esztendeig, hogy figyelmen kívül hagy­hatók. Annál inkább kell megemlékeznünk a pintyféle madarakról, elsősorban a verébről a ve­réb. Ezek az apró madarak, mivel nyáron át főként rovarokkal élnek, télen át pedig a gyommagvakat irtják, az olajosmagvakban való alkalmi kártevéseik ellenére is hasznothajtók) s ezért a törvény állandó védelemben része­síti őket. Irtásuk tehát szigorúan tilos! De fö­lösleges is, mert ezek a csapatok már legna­gyobb részben az őszi kóborlás alkalmával! földünkre vetődő madarakból állanak s emiatti is könnyen riaszthatok, pontosabban megfe­lelő riasztással könnyen áttelepíthető!-: szom­szédos területekre. Táplálkozásukat illetően csak kevés van köztük olyan, amely az olajos­magvak érése idején kizáróan abból élne-, túl­nyomórészben az akkor még bőviben talál­ható egyéb táplálék pótlására, változatosabbá tételére látogatják a csemegeszámba menő olajosmagvakat. Irtásuk tehát nem indokolt,, de egyébként sem mennénk sokra vele, mert ezek a kóborlásban lévő csapatok egymást vál­togatják s így az őriztetéstől az irtás nenn mentesít. A veréb a legnagyobb tömegben előfor­duló apró magevőnk. Különösen a fátlan al­földi tanyahelyek gyakran fellegnyi seregekből elszaporodott magpusztítója. Kártékonysága, a fentebb említett pintyféle madarainkkal el­lentétben azért lehet érzékeny csapás, mert} fészkelőhelyéhez, amely egyben állandó lakó­helye is, erősen ragaszkodik s annak közvet­len környékén található veteményekre követ­kezetesen rá jár s onnan tartósan el nem ri­asztható. Ha módjukban áll, kizáróan magvak­kal élnek, túlságosan elszaporodva tehát a kö­zeli olajosmag-ültetvényekben valóban érzé­keny károkat okozhatnak, — a napraforgói szempontjából például csaknem az egyetlent komoly madárkártevő. Irtásuk tehát indokolt s azt a törvény is engedi. Dr. Vertse Albert. Figyelem! Tavaszi és átmeneti női kabát- djdonságok naponta érkeznek, várjuk szívei látogatásukat. Schütz Áruház. A T U N G 5 R A M KRYPTON lámpa nemesgázt öltése éri ék — ne hagyjuk' kórba veszni J. . Olajos magvak madárkártevői és a verébbel rokon s vele testnagyságban is körülbelül egyező többi magevo aprómadárról amelyek azonban együttvéve sem tesznek 0I3 nagy kárt, mint a veréb egymaga. Elsősorbai azért nem, mert e magvak érése idején na­gyobbrészt csak erdőkkel, nagyobb ligetekké határos területeken fordulnak elő tömegeseb­ben, de sohasem olyan ijesztő nagy fellegek­ben, mint — különösen az Alföldön — a ve-

Next

/
Thumbnails
Contents