Zalamegyei Ujság, 1942. április-június (25. évfolyam, 73-144. szám)

1942-04-29 / 95. szám

2. ZALAMEGY®! ÚJSÁG 1942. április 29. Koma, április zv. A tempo című hetilap tudósítója hosszabb időt töltött egy, Ukraj­nában állomásozó magyar dandár körében és leírja az ottani életkörülményeket. Megálla­pítja, hogy Ukrajnának a magyarok által meg­szállott részein élénk kereskedelem folyik. Uk­rajna földjeinek gazdagsága folytán táplálni tudja az ott állomásozó csapatokat. A meg­szálló csapatok számára gyűjtött tartalékok mellett mindenütt annyi élelmiszer maradt, hogy még a lakosságnak is jut. Az olasz tudósító tudósítását fényképek egészítik ki, amelyek jeleneteket ábrázolnak a magyar dandár életéből. A Baross Szövetség helyi szervezete a za­laegerszegi egyesületek képviselőinek részvé­telével értekezletet tartott, amelyen résztvett a Nemzetvédelmi propaganda kiküldöttje, Eressy László miniszteri előadó is. Az értekezleten Czobor Mátyás ny. pol­gármester, elnök, ismertette a miniszteri ki­küldött előtt a zalaegerszegi egyesületek nem­zeti összekötő-szervezetét. Megbeszélés tárgyát képezte a május folyamán megtartandó haza­fias ünnepélyek előkészítése. Ennek során a levente-nap keretében rendezik meg a világ­hírű magyar Ázsia-kutató, Körösi Csorna Sán­dor emlékünnepélyt. A Hősök napjának nagy­szabású megünneplésére felhívják a város la­kosságát s meghívják Zadravecz István püs­pököt is. Az Anyák napjának megünneplését illetően az a vélemény alakult ki, hogy azt necsak az elemi, hanem a középiskolák is rendezzék meg. A vándorkönyvtár létesítését is szükségesnek tartják, amely a kórház- és fogházmisszió keretében is szolgálatot tehetne. A miniszteri előadó is hozzászólott a kér­déshez. üdvözölte az egybegyűlteket, majd is­mertette a Nemzetvédelmi szolgálatot és an­nak kulturális szellemi kapcsolatait. A Nemzetvédelmi szolgálat elejét veszi I minden rémhírterjesztésnek, rágaloinhadjárat- J nak és tájékoztatást kíván nyújtani a társa- j dalomnak az országépítés munkájáról, az ösz- szetartásról és együvétartozásról. Segíteni a gyengébbeket, részt venni a hazafias ünnepé­lyeken, felrázni a társadalmat közönyéből és rámutatni a nemzetnevelésben a magyar hon­véd feladatára, amely nem más, mint őrt- állani szilárdan a Kárpátok bércein északtól délig. Megvalósítani azt a gondolatot, hogy a Nemzetvédelmi szolgálat keretében jöjjön Dunántúlra Erdély ifjúsága, a dunántúliak ránduljanak Erdély vá­rosaiba, hogy a gondolatokat, isme­reteket, tapasztalatokat kicserélhes­sék, fejlesszék a magyar nép gyer­mekei között a szellemi és kulturá­lis kapcsolatokat falun és városon egyaránt. A hazafias célt szolgáló nagyértékű elő­adást lelkes helyesléssel fogadták az egybe­gyűltek s ünnepelték az előadót, aki Isten ál­dását kérte az egyesületek működésére és a Baross Szövetség további munkájára. Dr. Hodonyi Jenőné. Az elmaradt világvége 375 éve halt meg Stiefel, a világ pusztulásának jövendölője Jénában 1567 április 19-én balt meg Mi­chael Stiefel matematikus professzor, tőle származik, habár nem mostani tökéletes formájában, a logaritmus ideája. 1533-ban az­zal a megrendítő hírrel lepte meg híveit, hogy még az év folyamán október 3-án dél­előtt 10 órakor elérkezik a világ vége. A Szentírás és a bolygók járása alapján egész pontosan kiszámította, hogy mikor érkezik el az utolsó ítélet napja. Mindenki elhagyta kis házacskáját. Egyesek szent énekeket, énekelve és imádkozva készültek a nagy számadásra, mások pedig mijnden jószágukat és birtokukat olcsó pénzen árúba bocsátot­ták, hogy az így szerzett pénzen legalább! az utolsó napig gondtalanul és mámorban él­jenek. »Az állatokat levágták, a földeket nem művelték. Az istálók, csűrök kiürültek. A fe­jedelem ugyan hallgatást parancsolt a jöven- dőmóndónak, ez azonban a tilalom ellenére tovább szónokolt és hi rdette a pusztulás nagy napját.« Elérkezett a rettegett nap, de el is múl! anélkül, hogy bármi rendkívüli történt volna. Amikor a következő nap sem érkezett el a »megkésett világvége«, Loehau becsapott la­kossága dühösen összegyülekezett és vad ha­ragjában alaposan helybenhagyta a »hamis prófétát«. Halált követeltek rá. Stiefélnék v alóban rosszul is ment volna a dolga, ha a felzúdulás hírére meg nem érkezett volna a fejedelmi lovasság és a szorongatott embert lei nem szabadította volna kínos helyzetéből. A katonák Wittenbergbe vitték. A város ka­pujában már nagy tömeg várta. A város népe diákokkal az élen, harsány kacajjal fo­gadta a rémhírterjesztőt. Gúnydalt is kompo­náltak a nem mindennapi alkalomra. A vá­rosban mindenki énekelte: »Stiefel muss ster­ben ...« (Stiefehiek meg kell halnia). Siefel- nek azonban mégsem kellett meghalnia. Szoba­fogság után szábadonbocsátolták. Azonban bár­hol megjelent, mindenütt a rdia költött gúny­dal melódiáját hallotta fülébe csengeni. Nyug­talanul bolyongott egyik helyről a másikra. Az emberek gúnyolódása végül is addig űzte, haj­totta, míg Königsberg mellett egy kis porosz faluban letelepedett és némileg megnyugod­hatott. Később ismét visszatért Jénába, ahol 375 évvel ezelőtt meg is halt. Hosszú év­századok után azonban még most is hallhat­juk a »Stiefel muss sterben ...« gúnydal szö­veget, amely halhatat!anná tette a hamis pró­féta ostoba tévedését. FIGYELEM! 4-<<ül H N N-°S! M CE W G A , w _ J<« D O ARANY J.-U. 28. n ÉPÍTÉST k VÁLLALOK P ÉPÜLETFA k METSZETT m ASZTALOS ÁRU f TŰZIFA ÉS k SZÉN p TELEFON 1—89 SZ» építkezési vállalkozó Faanyag-, szén- és tüzifanagykereskedő. Kérem a nagyközönség szíves pártfogását. — o — Palánták szártőrothadása A palánták nevelésére mindenki lehetően a legjobb földet adja, hogy a palánták erősek legyenek, szépen fejlődjenek. Az ilyen föld rendszerint igen sok humuszt tartalmaz. Az ilyen humuszos földben az elhalt növényi ré­szeken is megtelepszik egy gombafaj, amelyet a tudomány Pythium de Baryanum néven is­mer. Ez a gomba nemcsak az elhalt növényi részeken találja meg életfeltételeit, lianem a fiatal csíranövények szártövén is, közel a föld felszínéhez. Előfordul a csíranövényeken kí­vül még a fiatal palántákon és dugványokon is. Az üvegházban, melegágyban sokszor okoz nagyobb károkat ez a gombafaj. Az idősebb palánták ellenállóbbak a baj iránt, míg a fia­talabbak rendszerint elpusztulnak a támadá­sába. A bajt fokozza a gombabetegségeknek! kedvező körülmények összejátszása, például a talaj rossz munkája, mészhiány a talajban, túlságos talajnedvesség, meleg, nedves időjá­rás, a palánták túlsűrű kelése. A melegágyban fokozza a bajt még a szellőzés hiánya is és kevés fény. Á betegség inkább a húsos szárú palántákat támadja meg, például a borsót, paprikát, kelt, ugorkát, a virágok közül pedig a téli violát. Ezeket kedveli, de ez még nem zárja ki azt, hogy a gombának kedvező kö­rülmények között más palántákat nem támad' meg. Sok esetben a palánták 80—85 százaléka is áldozatul esik neki. Szártőrothadásnak azért hívják, mert a palántákat a tövükön támadja meg a gyökér felett. A megtámadott rész megbarnui, majd egészen elfeketedik és le- Fothad.Védekezés a következő: A melegagy’- rendszeres szellőztetése és öntözése, ritka ve­tés. A talaj felszínére fa-szénport kell hinteni, a talajt meszezzük, de legyen benne foszfor és káli is. A vetőmag friss és egészséges legyen. TISZTELETTEL ÉRTESÍTEM kedves ve­vőimet és üzletfeleimet, hogy üzleti iro­dámat Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem. Szívgs meg­keresést kér BŐDÉI GYULA sör- éi bor nagykereskedő. Telefon 378. Olasz beszámoló egy magyar kerékpáros zászlóalj hősi teljesítményeiről A zalaegerszegi egyesületek a nemzetvédelmi munka szolgálatában Nagy értekezlet miniszteri kiküldött részvételével a Barossban A Gazetta del Popolo különtudóeítoja hosszabb tudósítást közöl arról a büntetőexpe­dícióról, amelyet egy magyar kerékpáros zász­lóalj bolsevista bandák ellen végrehajtott. Z. község lakosai maguk jelezték a magyar pa­rancsnokságnak, hogy a vidéken egy bolse­vista banda garázdálkodik. A magyar kerék­páros zászlóalj meglepetésszerűen rajtaütött a bolsevistákon és rövid harc után megsemmisí­tette az egész csoportot. A vidék lakosai nem győztek hálálkodni a magvar katonáknak azért, hogy megszabadították őket a bolsevisták ga- rázd á Ikodásátó 1.

Next

/
Thumbnails
Contents