Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-24 / 19. szám
2. ZALAMEGYEI IJJSÁG akadályoznák a keszthelyi fürdő s később az egesz Balaton feltöítődését. Gondol itt Cholnoky a parcellák sáncokkal való körülvevésére, ami a földművelés- ügyi minisztérium programmjában is szerepel. Ha a Zala egész vízgyűjtő medencéjében mindenki az utasítás szerint végrehajtaná a sáncolást — amivel a gaz^la földjenek termőképességét is fokozná — jelentékenyen kevesebb hordalékot vinne a Zala a Balatonba. Ha ezek a tervek megvalósulnának, akkor még néhány évszázadig fürdőzésre és hajózásra alkalmas lenne a Balaton. »Ellenkezőleg, egy-kct évtized múlva Keszthely előtt hináros, nádas, bűzös posvány fog elterülni. Nagy kár volna ez s világot vetne rá, hogy mi lesz a sorsa az egész Balatonnak, ha nem gondoskodunk a Zala-delta fejlődésének megakadályozásáról. Bődéi János. Uj adalék a vatikán palota történetéhez. Nemrégiben munkások dolgoztak az ál- | lamtitkárság új otthonán és eközben olyan j leletre bukkantak, amely világosságot dérit j a Vatikán-palota legrégibb részének eredetére, j Eddig általános volt az a felfogás, hogy a leg- \ régibb részt V. Miklós pápa építtette a XV. I században, pedig, mint most kitudódott, két j évszázaddal korábban épült. ( Aleleiről az első részleteket a vatikáni. I múzeum tudósa, dr. Bedig de Campos ismer- j tette abban az előadásában, amelyet az egy- | házi régészeti akadémián tartott. A monumentális palota harmadik emeletének egyik részé- | ben a padló megújítása közben néhány munkás felfedezte, hogy a padló es az alatta/ lévő Chiaroscuri terem fafedele között széles sáv húzódik. A sávban mind a négy falon két, már négy évszázad óta eltakart festett szalagdíszités húzódik. Az első szélesebb, s kétségtelenül magán viseli a XIII. századbeli festészet jeleit, mig a második keskenyebb és minden bizonnyal a XV. századból származik, már csak azért is, mert világosan látható rajta V. Miklós pápa címere. Ebből következik, hogy V. Miklós, akit eddig a v atikáni palota megalapítójának tartottak, legalább is ebben a részben csak a már meglévő helyiségeket alakíttatta át. A mennyezetet valamivel alacsonyabbra helyezték, ami később X. Leó rendelkezésére újból megtörtént, úgyhogy a Sala dei Chiaroscuri mai mennyezetét neki köszönhetjük. A mai Yatikán-palota legrégibb szárnyépületét tehát kétségtelenül III. Miklósnak kell tulajdonítanunk, akinek a pápai uralma 1277-től 1280-íg tartott. III. Miklós szívesebben lakott az akkor még kicsiny és szerény vatikáni palotában, mint a fényes laterani palotában. FIGYELEM!----------------------A N ÉPITÉST 1k m ° VÁLLALOK W ÉPÜLETF* k j- « * N METSZETI’ m 7 o? 1 ASZTALOS ÁRU f 7: cl gk » Ä w R L Í«s N TÜZ'FA és k SZÉN W-U <e 0 ............... V o ARANY J. U.28 ^ T ELEFON 1-69 SZ. ■ ÉPI T*£«É$I VÁLLALKOZÓ Faanyag, szén- és tü dfanagykeresUedö. Kérem a nagyközCnsfg szives pártfogását. 1942. januar 24. Arola közellátási miniszter nyilatkozatot adott abból az alkalomból, hogy Finnországban emelik a kenyér- és eukoradagot. A miniszter szerint a Németországgal kötött megállapodásoknak köszönhető, hogy a legközelebbi aratásig i megtarthatják ezeket az új' fejadagokat. Az még nem bizonyos, vájjon búzát is adnak-e a lakosságnak, mert a németek főleg rozsot szállítanak. A miniszter végül bejelentette, hogy az élelmiszerellátás terén más könnyítésekre is lehet számítani,, de részleteket még nem közölt ezekről a köny- nyítésekről. Grönlandi jégkunyhókban laknak a keleti front német katonái Az egyik német haditudósító érdekes jelentést küldött a keleti arcvonalról, amelyből kitűnik, bogy a német katonák még a grönlandi találmányéi építkezési módszert is felhasználják. A német katonák ugyanis egyes helyeken grönlandi mintára jégből és hóból kunyhókat, úgynevezett »iglukat« építenek, amelyeknek előnye az, hogy rendkívül melegek és tiszták. Ä német katonaságnak ugyan elegendő szállítható faház áll rendelkezésére { lakásul, de azért felhasználják ezt a hasznos sarkvidéki találmányt. Az »iglukat« úgy, építik, hogy a fagyott hóból hatalmas kockákat vágnak ki és félgömb alakú falakká rakják össze, a réseket pedig gondosan hóval betömik. A négy méter átmérőjű hó- kunyhóban nemcsak meleg és kényelmes í]á!ó- hely van, hanem az az előnye is, hogy rendkívül könnyen takarítható. II évenként követik egymást a rendkívüli hideg telek Hétről-hétre vastagabb hóréteg borítja be az utcákat és az országútakat. A városok) utcáin, a vasútak mentén lázas munkával takarítják el a közlekedést akadályozó havat, a sporttársadalom pedig a téli sport minden lehetőségéi kihasználhatja a hegyek félméteres hóval borított lejtőin. Eltekintve a közlekedési zavaroktól — nálunk mindenki bizonyos fokú örömmel fogadja gyakran már a tél elején beköszöntő havazást. És ez nemcsak a síelőkre, vagy a hó- labdázú gyerekekre vonatkozik... Soha nem szabad ugyanis ^elfelejteni, hogy a fehéren szállingózó csapadék a legnagyobb hidegben is megóvja a fagyástól a talajban meghúzódó növényt. Két-három eni-es hótakaró már elegendő ahoz, hogy az ősszel elvetett magok átteleljenek. Szerencsére Magyarországon a legtöbb esetben már a tél elején leesik a kelló meny- nyiségű hó, mielőtt a nagy fagy b eköszön- tene. Ha késik a hó, viszont épen a mező- gazdaság vallja kárát. Az emlékezetes 1939—40. év kegyetlen telén mindössze egy héttel érkezett később a mentő havazás és az ország nagy területén már semmi dolga sem akadt, mert az egy héttel előbb beköszöntött kemény hidegben a vetés jó része kifagyott. Nem szabad azonban azt hinni, hogy a túlzott mértékű hóesésnek is örül a mező- gazdaság;» Ha idő előtt esik le az elsó hó esj a nedves, meg nem fagyott földet vastag, friss hótakaró borítja, nem kezdi meg téli álmát a növény és az ázott, párás talajban ki- pállik, tönkremegy az elvetett mag. Az ország gazdaküzönsegének leghőbb vágya, hogy 5—10 cm-es hótakaró bo fisa a gyengén fagyott talajt. Szerencsére ez a kívánság legtöbb télen be is teljesül. Természetes azonban, hogy az esztendők időjárásáról készült feljegyzésekben találni olyan beszámolót is, amely az 5—10 centi- méteres hótakarónál jóval vastagabb hóré- tegről számol be. Az utolsó negyven évben az 1939 —40 telén feküdt a legvastagabb hó- réteg a magyar síkságon. Az Alföldet 60 cin-ncl is vastagabb hópalást borította. Eléggé ritka az ideihez hasonló 20—3t cm-es hóréteg is és mindössze nyolcszor fordult elő az utolsó negyven évben. Égtájunkon többnyire nem kell soká várni az első hópelyhekre. Ritka a »fekete karácsony« és igen sok esetben már november elején megindul a havazás. Akad azonban olyan esztendő is, amikor a tavasz második hónapjában, április közepén is esett még a hó. A koraőszi és koratavaszi hóesés azonban) Minden hölgy és ur öltözködhet TÓTH GYULA divatházában Tekintse meg fővárosi nivőju kirakataimat Finnországban emelik a kenyér- és cukoradagot
