Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-01-24 / 19. szám
1 XXV. évfolyam. 19. szám. ARA 1« FILLÉR. 1942. január 24. SZOMBAT. f Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefons 128. 1 Felelős szerkesztő: HERBOLY FERENC Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.70 Re Posíatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Hirdetések díjszabás szerint. Hagy hadizsákmány a maláji arcvonalon A maláji arcvonalon az eddigi hadműveletek folyamán a japánok pályaudvarokon, különösen a Szingapúr felé vezető fővasútvonal pályaudvarain harmincöt mozdonyt és 1180 vasúti kocsit zsákmányoltak, főképen árúszállító kocsikat, tartálykocsikat és más, különleges berendezésű kocsikat. Ezenkívül élelmiszerekkel, ruházati anyaggal és hadi- j anyagokkal megrakott vonatok jutottak ja- j páu kézre. Az anyagot a japán csapatok j nyomban felhasználták. Az ellenség különö- I sen a nagy élelmiszerszállítmányok elveszte- i sét érzi meg, mert az utánpótlás elmaradása i folytán nagy hiányban szenved. Japán felhívás Burmához A burmai japán csapatok főparancsnoka rádiófelhívásában a burmai népet Japánnal való együttműködésre szólította fel. Ennek célja Burma felszabadítása az évszázados brit imperializmus alól. Japán támogatása a megvalósuláshoz segíti hozzá Burma függetlenségi vágyát. A burmai japán csapatok min- ; den erejükkel azon fáradoznak, hogy megvédjék a lakosságot. Ez vonatkozik azokra a burmaiakra is, akik kapcsolatban állottak j ugyan a brit csapatokkal, vagy a csungkingi ] rendszerrel, most azonban ezt a kapcsola- ' tot megszakítják és együtt működnek Japán- i nai. Azonban a Zalát töltések közé szorították s most már hordalékát, iszapját a Balatonba hordta, itt kezdte meg deltájának! építését. így a Kis-Balaton megmaradt mint se szántóföld, se vízterület, hanem mocsárvilág, nád-rengeteg s ma a nemes kócsagok, gémek valóságos paradicsoma Európában. A Zala most állandóan építi, egyelőre láthatatlan deltáját, de Keszthely fürdőjét rohamosan, néhány évtized múlva mocsárrá si- lányítja. »Ezt meg kell akadályozni, legalább is késleltetni kell, amennyire lehet! És lehet!« S ha azt akarjuk, többé nem szabad a Zalát egyenesen a Balatonba vezetni. Folyjék a (Kis-Balatoon keresztül, rakja itt le az iszapját, töltse fel ezt a területet termőfölddé ß vize így hordaiékmeníesen folyjék a Balatonba. Cholnoky szerint megoldása egyszerű technikai kérdés. Ha ezt a tervet megvalósítanánk, akkor egy-két száz évig nyugodtan lehetne még fürödni Keszthelyen. S ha ez a folyamat is befejeződnék, fel lehetne töltetni a Zalával a somogyi 60.000 hold nagyságú Nagy-Berket. Ez azonban annyira a jövő dolga, hogy Cholnoky Jenő: Keszthelyt meg kell menteni j mennyi gondot okoz a Zala és mellékpatakjainak hordaléka és iszapja. Ez az iszap és hordalék töltötte föl az Alsó-Zala nyílt víztükreit s ahol azelőtt még száz évvel csónakáztak, ma ott termékeny szárazföld terül el. A Zala vizel: ekkor már belevezették a Kis-Balatonba. S a folyó gyorsan töltögette ezt a ritka madárvilággal telt mocsárvilágot. I- Cholnoky szerint az lett volna a helyes, ha hagyták volna a folyó deltáját építeni tovább s ma a Kis-Balaton is termékeny termőföld volna. nekünk most az a kötelességünk, hogy a keszthelyi öböl feliszapoló- dását megakadályozzuk. | Szomorú már most is a fürdő állapota. A í Zala pedig közben másodpercenként 5 ki)o- [ gramm, naponként 4320 métermázsa iszapot I zúdít a Balaton keszthelyi végébe. I »Roppant gyors felíöltés ez, végzetes veszedelem az egész Balatonra«. Még egy tervet említ meg Cholnoky arra az esetre, ha fennebb vázoltak nehézségekbe ütköznének. A fenéki hídtól egy hosszú mólót építenének a Balatonba, hogy az iszapot eltereljék a Balaton keleti részébe, hogy \ a keszthelyi fürdő így kissé védve legyen, j (így azonban a Balaton sekély medre kerülne I veszélybe.) í Cholnoky a következő újságcikkben egy újabb tervet ad elő, ami szerinte sem végleges, tehát nem megnyugtató megoldás, mert ezzel megint csak késleltetnék, de meg nem Megint a szállodanélküliség veszedelme fenyegeti Zalaegerszeget Egyik fővárosi lap január 18-i és 22-i számában Cholnoky Jenő, a nagy földrajztudós, hasábokon keresztül értekezik Keszthely fürdőjének feliszapolódasáról és e veszedelmet elhárító intézkedésekről. A második cikk megemlíti, hogy az első cikk az egész országban nagy visszhangot keltett. Nekünk, akiknek Keszthely szűkeb b hazánkhoz tartó- eik, fokozottabb figyelemmel kell e problémával foglalkozni s kötelességünknek tartjuk, hogy olvasóinkkal is megismertessük. Keszthely a Balaton partjának legnagyobb községe. Kulturális téren talán az egész megye legfontosabb helye. Itt van Dunántúl legszebb, legértékesebb múzeuma, ahol a tudományos munka is serényen folyik. Iskolái, különösen gazdasági akadémiája országos hírű. S nem szabad elfeledkeznünk a Georgikonról sem. Mégis igazi jelentőségét földrajzi helyzete adja meg. A Balaton mindig nagy akadálya volt a közlekedésnek. Az útak kénytelenek megkerülni a tavat. A régi időben, amikor még a Kis-Balaton teljes egészében virágzott s mintegy félkilométer széles vízsáv kötötte össze a Balatonnal s csak ezent. át lehetett közlekedni, minden valószínűség szerint komppal. Az átkelő helyeknél pedig mindig jelentős községek, városok fejlődtek ki. Másik fontos, talán ma rnár a leglényegesebb helyzeti jelentőségét a íürdője adja. o rna ez van gyors veszélyben. Még a múlt század elején is az Alsó- Zala vidéke nyílt víztükör volt. 1829-ben határozatot hoztak, hogy a Zalát szabályozzák. Már ezen a tárgyaláson szó eBett arról, hogy, Pár nap óta olyan hírek keringenek a városban, hogy Zalaegerszeg február elsejével megint szálloda nélkül marad. Hogy mit jelent a városra nézve a szállodanélküliség, azt — sajnos — éveken át tapasztalhattuk, mert szenvedtük annak az állapotnak mindenféle kellemetlenségét. Erkölcsi és anyagi téren egyaránt. Az idegenek elkerülték Zalaegerszeget, mert, ha érdeklődtek az itteni állapotok felől, először is azt a felvilágosítást nyerték, hogy: Egerszegnek nincs szállodája. Másra azután nem is voltak kíváncsiak az érdeklődők. Az ősszel már azt hittük, hogy a szálloda-ügy nyogvópontra jutott és most egyszerre fölröppen a hír, hogy a válság február elsejével kiújul, vagyis nem lesz szállodánk. A hír olyan formában jelentkezik, hogy annak hitelt kell adnunk és azért arra felhívjuk az illetékesek figyelmét. Nem szabad megengedni, hogy a szállodanélküliség állapota beköszön thessen, sürgősen kell tehát megtenni mindazokat a lépéseket, amelyek a fenyegető veszedelem elhárítására alkalmasak.
