Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)

1942-03-28 / 70. szám

Nem csökken a lira értéke ZALAMEGYBI UJ8AQ ________________________________ 1942. március 28, 2. Sc et. Zalából és Somogyból létesült volna Ka­nizsa székhellyel az új megye. Ez a terv is Ífüstbement. A harmadik terv. amely a Balaton megye létesítése érdekében bukkant fel, még ma sem tekinthető véglegesen eltűntnek. Itt már há- Xom megye volna érdekebe: a három balatoni megye. A balatoni ügyek egységes kezelésé­nek szükségességét hangoztatják ennek a terv­inek pártolói. Reméljük azonban, hogy a há­rom balatoni megye, bármennyire szívükön viselik is a Balaton érdekeit, nem engedi va­lóra válni ezt a tervet, mert nem akarnak le­mondani a Balatonról és el tudják képzelni a balatoni kérdések megoldását a testükből ala­kítandó Balaton megye nélkül is. Azonban.... az ördög nem alszik. Nem tudhatjuk, melyik pillanatban vetődik föl, ta­lán az eddiginél nagyobb lendülettel vala­melyik terv. Mi inkább az elsőtől, a balaton­füredi járás lenyesésétől tartunk. Ismerjük iazokat az fkokat, amelyekre a mozgalom ve­zetői támaszkodtak s azért minden igyeke­zetünkkel ezeknek az okoknak megszűnte tá­páré kell törekednünk. Mindenekelőtt megkell javítani az összeköttetést Balatonfüred és Za­laegerszeg között és így a balatonfüredi já­rást be lehetne kapcsolni a zalaegerszegi tör­vényszék kerületébe. Most a veszprémihez tar­tozik és ez a körülmény esik legsúlyosabban számításba. Nehéz kérdés, az igaz, de az oko­zat csak az oknak megszüntetésével marad­hat el. Kinevezték az áj szatmári püspököt XII. Fiús pápa Scheffler János dr. ko­lozsvári egyetemi tanárt a szatmári egyház­megye püspökévé és a nagyváradi egyházme­gye apostoli kormányzójává nevezte ki. Az új szatmári püspök 1887-ben szüle­tett a szatmármegyei Kálmándon. Szülei egy­szerű kisgazdák voltak. Gimnáziumi tanulmá­nyait Szatmárnémetiben végezte. A jelesen érett ifjút püspöke a pesti egyetemre kül­dötte, ahol tanulmányai végeztével Sub Aus- piciis Regis a teológia doktorává avatták. Jogi tanulmányainak elvégzésére Rómába ment és la Gregoriánén szerezte ideg szintén summa cum laude a kánonjogi doktorátust. Rövid lungvári káplánság után a szatmári szeminá­riumba helyezték tanárnak és tanulmányi fel­ügyelőnek. A román megszállás egy időre elszakí­totta a katedrától és a fiatal papság nevelésé­től. Amikor a szatmári kir. katolikus gimná­ziumot konfiskálták, a városban mozgalom tá­madt egy új magyar katolikus gimnázium! felállítására. A közvélemény benne látta a legnagyobb szervezőerőt. Ezért püspöke a semmiből megteremtett gimnázium élére állí­totta igazgatónak. Amikor néhány évi heroikus küzdelem után ez az iskola is áldozatul esett az erőszaknak, Scheffler János lelkipásztor­kodásba ment és a történelmi emlékű Nagy- majtény plébánosa lett. A szeminárium és teo­lógia azonban nem sokáig nélkülözhette Scheff­ler Jánost és ezért plébániáját újból fel kel­lett cserélnie a katedrával. Előbb Szatmáron, majd a váradé egyházmegyével való egyesítés után Nagyváradon tanította a teológiát és in­tézte hol mint prefektus, hol mint spirituális a fiatal papság ügyeit. A megszállás évei alatt tántoríthatatlan magyarságáért sok mellőzésben, sőt üldözés­ben is volt része, de annál jobban vette kö­rül az erdélyi magyarság szeretető és megbe­csülése. Amikor Erdély északi részének fel­szabadulása megtörtént, nemcsak méltányos­nak, hanem magától értetődőnek vette min­denki, hogy a kolozsvári egyetemen az egy­házjog tanszékével őt tiszteljék mQg és a Cor­vin Testület tagjává nevezték ki. Azóta teljes mértékben bekapcsolódott a magyar katoliciz­mus életébe. Az esztergomi nyári egyetemen már az előadók között szerepelt és több ta­nulmánya jelent meg a Magyar Kultúra, az Egyházi Lapok és a Magyar Szemle hasáb­jain. Egy év es tanársága után érte most a pá­pai kitüntetés. A kinevezés híre nagy örö­met keltett mindenfelé, elsősorban természe­tesen az érdekelt egyházmegyében és Er­délyben. Az olasz sajtó feltűnő helyen közli a Duce nyilatkozatát, amelyet az olasz népban­kok képviselői előtt tett és amelyben beje­lentette, hogy az olasz kormány minden áron meg fogja védelmezni a líra szilárd értékét. A Duce megállapította, hogy az áremelkedés elkerülhetetlenül inflációhoz, vagyis a pénz romlásához és ezzel a takarékbetétek és a fi­zetések elértéktelenedéséhez vezetne. A taka­rékbetéttel rendelkezőket tehát védeni kell és A vármegyei tűzrendészet! felügye’ő je­lentése szerint Zala megyében az 1941. év folyamán 262 tűzeset fordult elő, 103-mal ke­vesebb, mint az előző esztendőben. A tűz oka 68 esetben gyújtogatás, 8 esetben öngyulladás, 72 esetben gondatlanság, 13 esetben kémény­tűz, 9 esetben kéményből kipattanó szikra, 47 esetben gyermekek játéka, 19 esetben vil­lámcsapás, 4 esetben véletlenség, 3 esetben mozdonyszikra, 27 esetben pedig a tűzesetek oka ismeretlen volt. II. Xavéri Szent Ferenc a Japánban szer­zett tapasztalatait és eredményeit hosszú le­velekben írta meg Európába. A levelek való­sággal lázba ejtették Európát. Mindenki Ja­pánba akart menni. Megismerni ezt a titok­zatos népet és országot. A hithirdetők százá­val jelentkeztek, hogy a japániaknak hirdes­sék az evangéliumot. A megindult japán missziós munkánál páratlanul érdekfeszítőbbet még elképzelni is alig lehet. Épen ebben az időben az addig darabokra szakadt ország egységét is sike­rült Nobunaga daimyonak többé-kev ésbé hely­reállítani. Ö igen jó indulattal viseltetett a kereszténység iránt, úgy, hogy hamarosan egész sereg tábornok, főnemes, udvari em­ber és herceg lett kereszténnyé. Sőt a tar­tományú kormányzók és alkirályok közül is néhány megkeresztelkedett. Valignani jezsuita atya kezdeményezésére már 1582-ben cgyy négytagú japán küldöttség indult Rómába^ hogy a japán keresztények hódolatát bemu­tassa a Szentatyának. A küldöttség két tagja vérbeli császári herceg volt. A japánoknak ez az első megjelenése Európában óriási ér­deklődést keltett. Valóságos diadalmenetben fogadták őket Portugáliában, Spanyolország­ban és Olaszországban. A Szentatya kitüntető kedvességgel beszélt velük s ott Rómában ugyancsak alkalma volt a négy japánnak az angyali ifjúval, Gonzaga Szent Alajossal ta­lálkozni. Nem is felejtették el ezek az ifjak ezeket a gazdag benyomásokat soha. Egyik közülük 1614-ben négy napig viselt hősies szenvedés után az úgynevezett veremhalál ál­tal lett vértanú. A küldöttség 1587-ben ért vissza Ja­pánba. Elbeszélésük és lelkesedésük eredmé­nye óriási volt. A következő evekben 65000 japán felnőtt keresztelkedett meg. Azért is írhatta már 1576-ban Gonzalez atya, hogy Japán az ígéret földje. Ugyanekkor Organtino atya pedig azt, hogy 10 év alatt egész Japán keresztény lesz, ha elegendő hittérítőt tud­nak az országba küldeni. Nobunaga után Ilidejosi lett a sogun, aki később a Tajkozáma nevet Vette fel. Ez is eleinte barátságos volt a keresztények iránt, de két esemény ellenük hangolta. Egyik az, hogy pogány palotájába néhány kiválasztott keresztény nő, hitére hivatkozva, nem akart bemenni. Tajkozáma ezért megtiltotta ugyan a keresztény vallás terjesztését, de a hitté­rítők mégis Japánban maradlak s néhány lu­pédig nemcsak azért, miv el csaknem 20 mil­lió felnőtt olasz állampolgár érdekéről van szó, hanem mivel takarékbetéteikkel a kor­mányzatba és a végső győzelembe vetett bi­zalmukat juttattak kifejezésre é3 egyben fi­nanszírozzák a háború továbbfolytatását is, A takarékbetétek védelmét, ha lehetséges, szép­szerével, ha azonban szükségesnek mutatko­zik, erőszakkal is biztosítani fogja az olasz kormány. A tűzesetek járások szerint a következő- képen oszlanak meg: A lenti járásban 12, a balatonfüredi járásban 15, a keszthelyi já­rásban vll, a letenyei járásban 16, a nagykani­zsai járásban 20, a novai járásban 34, a pa- csai járásban 31, a sümegi járásban 25, á ta­polcai járásban 23, a zalaegerszegi járásban 36, a zalaszentgróti járásban 13, Nagykani­zsa megyei városban 13, Zalaegerszeg megyei városban 13 tűzeset fordult elő. sebb üldözést leszámítva, zavartalanul tanít­hattak. A másik esemény azonban sokkal nagyobb! bajt zúdított a japán kereszténységre. 1596- ban a japán parton egy spanyol hajó zá­tonyra futott. A hatóságok — Tajkozáma ren­deletére — elkobozták a hajó értékes rako­mányát. A spanyol tengerészek rá akartak! ijeszteni a japánokra, s azért megmutatták a spanyol király világbirodalmának térképét. Arra a kérdésre, hogy hogyan tudott a spa­nyol király ekkora nagy birodalmat szerezni, a spanyolok ezt felelték: a spanyol király először papokat küld a meghódítandó terü­letre s utánuk bevonulnak a katonák is és a megtért benszülöttekkel az országot meghó­dítják a spanyol királynak. Tajkomáza a spanyol hajósok rágalmazó és hencegő beszédére féktelen haragra lob­bant. Mindjárt újabb rendeletet bocsátott ki a keresztények ellen, aminek következtében 1597-ben Nagaszakiban 17 keresztényt ke­resztre is feszítettek. Tajkozáma a következő évben meghált 9 kiskorú fia helyett Jejasu vagy Dajfuzáma lett a sogun. Kezdetben ő is türelmes volt a keresztényekkel szemben. A keresztények újra szabadon mozogtak s például 1605-ben Nagaszakiban megtartották az ünnepélyes úr­napi körmenetet is. Azonban a trónkérdes és Adams kapitány áskálódásai a kereszténység ellen hangolta Dajfuzámát, aki aztán a ja­pán kereszténység Nérója lett. Dajfumáza fiának szerette volna megsze­rezni a soguni méltóságot. Igen, ámde erre az ő nagybátyja keresztény unokája, Fidejoii is— több joggal —igényt tartott. Ugyan ekkori Dajfuzáma bizalmasa, az angol Adams kapi­tány a spanyol tengerészek és kereskedők női, férfi, gyermek nagy válasxftékban Horváth Jenó divatáruüzletében Zala megye területén a múlt évben 262 tűzeset volt Az ismeretlen Japán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents