Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-26 / 68. szám
Felelős szerkesztő; E R B O L Y FÉR ENC ; salóiizetés: egy hóra 2 P, negyedévre' 5.70 ^ I Postatakarékpénztár! csekkszámla: 49.368» Hirdetések díjszabás szerint. ARA 8 FILLÉR 1942. március 26. CSÜTÖRTÖK. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadd hivatal: Ikl&egerazcg, Széchenyl-tér 4. Telefon: 128. XXV.. évfolyam. 68. szám. Ünnepélyes Női Nap Zalaegerszegen Március 25-én az egész világon táborozáson vesznek részt a katolikus nők, hogy a nő felséges hivatásáról Mária anyasági ünnepén elmélkedve minél mélységesebb öntudattal állják nemes harcukat. A zalaegerszegi nők is megtartották a -Kői Napot. Reggel 8 órakor a plébániatemplomban a város katolikus női tábora szentmisét hallgatott és szentáldozáshoz járult, délután 5 Órajkor pedig a Kultur ház nagytermében nagy gyű lést tartottak. A színpad fölött a Szociális Misszió keresztje függött, a színpadán elhelyezett asztal körül Pehm József pápai prelátus és a nőegyesületek vezetői foglaltak helyet. »Oh Mária Isten anyja...« eléneklése után Pehm József pápai prelátus monf&rtía el megnyitóját. — Ha valaki azt kérdezné tőlem, — mondotta, —mi röviden az értelme a Gyümölcsoltó Boldogasszony napi zalaegerszegi női gyűlésnek, akkor azt mondanám: Názáreti szent ház, Vatikán, Budapest-Kriszíina-kör- úti székház. Ez a három fogalom időben és térben mérhetetlen távolságban van ugyan egymástól, de ez a három fogalom egy csokorba, köti össze a Mennyei Atyánk mérhetetlen szeretedét, amelyet a mai napon kinyilatkoztatott. A názáreti szent házban a Szentháromságnak égi követe mint égi vőfély, kezében a liliomos vőfélyből tál, elmondta azt a köszöntőt, amelyet a világ összes stilisztái, a meny- nyei seregek, de Gábor főangyal sem tudott volna megszövegezni, de öröktől fogva kinyilatkoztatta végtelen bölcseséggel és jósággal a teljes Szentháromság: L'dvözlégy Mária, malaszttal teljes, az Ur van Teveled, áldott a Te mellednek gyümölcse. — és utána beleszólt az egész emberi nőm kórusa: gyümölcse Jézus, s hangzik hozzá a századoki mélyéből: Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent Anyja, könyörögj érettünk bűnösökért most és halálunk óráján. És e szavakra megindult a tárgyalás az ég és a föld között és a végén a Szűz Anya, aki először beleretten, akkor mondja el a kimondhatatlan méltóságnak és a legmélyebb alázatnak kijelentését: íme az Ur szolgáló leánya, és akkoiv az Ige testté lön és mi nem ázt mondjuk, hogy Máriában lakozik, hanem kiszélesítve: miköz- tünk lakozik és az emberi nem észrevette, hogy ez az üdvözlés és tény a siralom völgyének kitavaszodása az emberiség 4000 éves átokfájának rügyfakadása. És amerre hangzik ez, az emberi nem hiszi és vallja, hogy az emberiség üdve itt van a Gyümölcsoltó Boldogasszony titkában. XI. Fiús pápa a Vatikánból az egész emberiség nővilágához üzenetet küldött: nyissák ki a názáreti szent háznak és a maguk lelkének ajtaját és döbbenjenek rá arra a nagy méltóságra, amit a Gyümölcsoltó Boldogasz- szonytól kaptak, hogy az ő hivatástudatuk) forrásozzék a Szent Szűz áldott hivatástudatából.- És, hogy hogyan kerül emellé a Budapest-Krisztina körúti székház? Úgy, hogy Rómának leadó ja ez a székház és a magyar nővilágnak szól ez a leadó, hogy :Árpád leányai mindannyian koronát kaptak a Gyümölcsoltó Boldogasszony titkából és hívja őket a Szentatya ezen a leadón: Veni, coronaberis. De amint felnézünk ma erre a Krisztina körúti székházra, látjuk, hogy az enyhe tavaszi szellő gyászlobqgót lenget. Azt hirdeti, hogy ennek a lead ónak az árboca ledőlt és ez, az első Gyümölcsoltó Boldogasszony nap, amit ő nem ünnepelt velünk együtt, de ez az első, amelyen már nem távolból, hanem színről-színre köszönti az Istenanya boldogságát. Amennyire helyes az, hogy ott a székházban, ahol ravatalon fekszik az Árboc, ma nem ünnepelnek, épen annyira helyesnek kell mondanom, hogy itt Zalaegerszegen és az országban mindenütt összegyűltünk, mert, ha Farkas Edit szólhatna- úgy, mint Lázár és a naimi if jú szólhatott az ítélet előtt, azt mondaná: munkálkodjatok,/ amíg mécsetek ki nem alszik és amíg egyetlen magyar szív dohban, magyar földön ne hallgasson el ä Magnificat hangja. Zalaegerszeg kivételes szerencsés helyzete is megkívánja ezt különösen, mert mióta Géza fejedelem idejében megjelentek a hithirdetők az országban, s amíg az ország számos pontján elfelejtették az üdvözlégyet és Mária Istenanyaságát, bár végvár voltunk, itt soha meg nem szűnt az üdvözlet. Félárbócra bocsátott lobogót lengetve a Krisztina-körút felé, a Gyümölcsoltó Boldog- asszonyt köszöntve a mai gyűlést megnyitóm. A nagyhatású megnyitó után q özv. Szalay Lászlóiié a Hölgy kongregáció részéről szólt a nagy tételhez: A Szűzanya nyomába^. Először üdvözölte Pehm József prelátust, akinek irányításával tartják meg ezidén is a Női Napot. Azután a Mária Kongregáció egyévi ténykedéséről adott számot. 26 évvel ezelőtt alakult még a Kongregáció Zalaegerszegen s jelenleg 60 tagja van. Minden törekvésük oda irányul, hogy a célt megközelítsék: Istenhez közelebb jutni a Szűzanya közbenjárásával. A havonként kétszer tartott gyűlésen aktuális kérdésekről tart előadást Pehm József pré- zes. Minden hónap első szombatján közös szentáldozást végeznek, s az esti órákban negyedórás eucharisztikus imaóra van. Május 22- én zárt lelkigyakorlatot végeztek a Notre Dame zárdában a rend szívességéből. Szent Erzsébet, a Kongregáció második patronjának tiszteletére sikeres ünnepélyt rendeztek. A »Szent Borbála csodáját« adták elő s a befolyt jövedelemből 100 pengőt osztottak ki »Szent Erzsébet szegényei« címén a rászorultaknak. A többit is jótékony célra fordították. A Leánykongregáció beszámolóját Léránt Margit preíckta terjesztette elő. Részletes ismertetést adott Kongregációjuk második pártfogójáról, Árpád- házi Boldog Margitról, akinek szenttéavatása küszöbön van és talán már az idei tavaszi meghozza a számunkra azt a nagy örömet,, hogy szentjeink sorában tisztelhetjük Öt. Az Ö szellemében igyekeztek már 25 éve dolgozni. A taglétszám nemrég még meghaladta] a százat, ma 50—60. Ez az apadás azonban] örvendetes, nem elszomorító, mert sokan férjhez mentek, sokan pedig az országnagyobbodással álláshoz jutottak mint tanítónők. A Kongregáció résztvesz minden karitatív és szociális munkában, ami a városban történik., Dr. Braz&a Gynlájié a Mansz képviseletében jelentette, hogy elsősorban nemzetvédelmi és nemzetneveíő tevékenységet fejtenek ki, de emellett nagy súlyt helyeznek a karitatív munkára is. Legfőbb szempont mindenben, mindenkor a Haza szolgálatára lenni. Ugyancsak súlyt helyeznek a kultúráiig élet fellendítésére is, s e célból máp ebben at: esztendőben négy előadást tartottak. A tél folyamán rendezett teaestély jövedelméből 150 pengőnél többet juttattak a harctéren küzdő katonáinknak, az egyesületi Leányköre 40 pár érmelegítőt juttatott a honvédeknek. Egyik legfontosabb tevékenységük a menhelyi gyermekek istápolásá. Karácsonykor meleg alsóm!iával, játékkal, szeretetcso- maggal látták el őket, rendszeresen látogatják és segítik őket. Karácsonykor több szegény] családot segélyeztek pénzzel, élelemmel, tűzifával. Készséggel kapcsolódtak be a muraközi' gyermekek taníttatási mozgalmába. Székely] Emilné tágtárs páratlan tevékenységgel szervezi vármegyeszerte a napközi otthonokat. Dr. Szirmai Gézáné a Karácsonyfa Egyesület munkáját vázolta-, A jelentés hangsúlyozza, hogy a szociális lelkületű ember szamára szenvedés, ha nyomort látva nem tud segíteni; de különösen szenvedés ez számára nagy ünnepeken. Ez az érzés ösztönzi az Egyesület tagjait arra, hogy] karácsonykor, a szeretet ünnepén cipővel, ruhával ajándékozzák meg a gyermekeket. Teszik ezt már 56 esztendeje és így tettek 1941- ben is. Bár a viszonyok nápróí-napra nehezedtek és a lábbelibeszerzés nagy nehézségekbe; ütközött, a kiosztott mennyiség az elmúlt évekhez képest nem csökkent. A vármegyei karitásztól külön 500 pengőt kaptak enre a célra. Kiosztottak 60 pár cipőt, 40 darab leányruhát, 12 fiúöltönyt, 12 darab fiúinget és 170 szereíeícsomagot közel 2000, pengő értékében. A korán beköszöntött téli hideg miatt a cipőket már december elején kiosztották és; ezáltal 56 év óta most lett először a rászorultak érdekében hűtlen az Egyesület nevéhez. Resztvettek a város egyéb hazafias és társadalmi megmozdulásában, segítettek a gyűjtésben és a muraközi diákakcióhoz havonta járulnak készpénzzel a tagok. Way da Imréné az Oltáregyesület keletkezését ismertette^ A gondolat Brüsszelből indult ki 1840-ben. Célja: az Okáriszeníség állandó imádása, másodsorban a szegény templomok segélyezése. Nálunk 1859. október 28 -án alakult meg az Oltáregyesület és 1882. január 1-én egyesült a római törzstársulattal. Zalaegerszegen már a 90-es években megvolt. A tagdíjak bevételének 24 százalékát az egyházmegyei központnak fizetik be, amit szegényes templomok fölszerelésére
