Zalamegyei Ujság, 1942. január-március (25. évfolyam, 1-72. szám)
1942-03-24 / 67. szám
XXV. évfolyam. 67. szám. 1942. március 24. KEDD. Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal: i^tlaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefon: 128. politikai napilap Felelős szerkesztő: HKRBQLY FERENC i Előfizetés: egy hóra 2 P, negyedévre 5.7Ü 2!» Postatakarékpénztári csekkszámla: 49.368. Hirdetések díjszabás szerint._______ Katolikus Női Nap Zalaegerszegen Zalaegerszeg katolikus női március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén Női Napot rendeznek. Ezen a napon nemcsak a nők számolnak be egy évi munkájukról, amit az egyes keresztény női egyesületek keretében végeztek, hanem a társadalom is tiszteletének ad kifejezést a nők iránt. Mert az igazi katolikus magyar nőt, legyen az még leány, vagy édesanya, a zárda ismeretlen lakó ja, vagy akár az élet gondjaiba merült dolgozó nő, tisztelet illeti meg. Ha a bűneinkért sújtó Istennek haragja mostanában sokszor és sokléleképen meg is rengeti a magyar földet, s könnyet fakaszt és magunkrahagyással fenyeget, ez nekünk csak atyai szó, gondviselő intelem. A büntetés még nem elveszítés! Nem, minket nem tiporhat le a tatárnál is tatárabb ellenség! Nem, mert a magyar nők hitének világa még nem aludt ki, szívük melege még tart. A hős apákért, fiákért és jegyesekért szent anyák, leányok és jegyesek imádkoznak és — dolgoznak. Ila nem csalódunk,. már élnek közöttünk és még fognak teremni minden miniszternél, agitátornál, vezérnél erősebb restaurátorok, szűzies szívű hajadonok, életért élő - édesanyák, bűneinket vezeklő és kiirtó katolikus magyar nők, akik a — fájdalom! — sok esetben elárult katolikus magyar női méltóságot és vele a családi szentély érintetlenségét is visszaállítják. Zalaegerszegi Katolikus Nők! Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepére gyulladjon ki lelketekben Istentől vett csodás adománytök. Valami megnevezhetetlen isteni ajándék van a ti szívetekben is. Bennetek erősebb a szeletet, szebb a tisztaság, őszintébb a bizalom. Bennetek, mint katolikus nőkben, kérőbb az ima, hatékonyabb az engesztelés, hódítóbb az áldozat. Március 25-én a szűzmáriás lelkűiéinek is újraébredni, újraerősödni kell! A Női Nap műsora a következő: 1942. március 25-én reggel 8 órakor közös szentmise szentáldozással. Délután 5 órakor ünnepélyes nagygyűlés a Kultúrház nagytermében. Elnököl Pehm József pápai prelátus. öli Mária Isten anyja... Énekli a közönség. A Szűzanya nyomában. Hozzászólások: Hölgykongregáció részéről Szalay László- né. Leánykongregáció részéről Léránt Margit. Mansz részéről clr Bruzsa Gyuláné. Karácsonyfa] Egylet részéről dr. Szirmai Gézáné. Oltáregyesület részéről Way da Imréné. Ferences harmadik rend részéről dr. Pomay Gyuláné. Baross Női Tábor részéről Kakas Ágostonné. Missziótársulat részéről í’esthy Gizella. Fogházmisszió részéről dr. Hodonyi Jenőné. Kórházmisszió részéről Sperlágh Gézáné. Kis; Szent Teréz Leánykor részéről Orbán Júlia. Szent Zita Leányegyesület részéről Csiszár Erzsébet. Hozzászólások közben szavalat. Zárszó. Pehm József pápai prelátus, elnök mondja. Pápai Himnusz. Énekli a közönség. tekintünk, Magyarország városainak, falvainak) utcáin falragaszok hirdetik a káromkodás elleni küzdelmet, hogy fogadjuk meg: Istent nevét hiába nem Aesszük. Szükség van errej a fogadalomra, mert, sajnos, nemcsak a korcsma ajtaján kibukott borgőzös ember szájából hallunk Istent káromló szavakat, hanem az úgynevezett úri társaságokban is. Rámutatott; arra a XX. században kialakult téves felfogás helytelenségére, amely szerint a káromkodás a magyaros temperamentum kitörése« A XVII. század elején adta ki Pázmány Péter, — mondotta, — híres prédikációit, amelyben íyunden korabeli bűnt ostoroz, de azokban Pázmány nem írt prédikációt az isten- káromlás ellen. A káromkodás nem a férfiasság jele, ellenkezőleg, épen gyengeség, mert az ilyen ember valósággal a lelki gyengeségnek és műveletlenségének jelét adja tudtára! a világnak, az ilyen férfi testében tehetetlen., gyáva, durva lélek lakozik. Schnattncr Szigfrid csácsbozsoki plébános az Ur napjának megszenteléséről szólott« Napoleon, — mondotta, — a nagy hódító, pontosan tudomást akart szerezni a legkisebb! dologról is, figyelmét nem kerülte el semmi. Egy alkalommal egy zeneiskola megszervezésének engedélyezését kérték tőle, s amikor a tervezetet eléje tették, a császár ajkát bigy- gyesztette, amikor szeme a hétfői és csütörtöki! napra tévedt. Mi az, — mondotta, — hogy] a növendékek hétfőn és csütörtökön kötelesek szentmisét hallgatni? Követelem és parancsolom, hogy a növendékek műiden nap; szentmisét hallgassanak! Napóleonról a legnagyobb jómdulat sem mondhatta, hogy vallásos volt s mégis íme fontosnak tartotta* hogy a növendékek szentmisét hallgassanak.. Ha mi most ezt a Napóleont ide meghívnánk) erre az ünnepélyünkre, s ő megkérdezné, mit! is ünnepelünk, s mi megmondanánk, hogy] az Ur napjának megszentelését követeljük e gyűlésen, bizonyára nagyon elcsodálkoznék, 91 valószínűen azt mondaná, hogy ezt a népet, amely ennyire le tud zülleni, nemcsak kormányozni nem lehet, de a pusztulás útjáig van. Isten Mózesnek a III. parancsban adta? szent legyen az én nevem és szent legyen azä én napom. Addig lesz munkádon áldásom, amíg az én napomat megszenteled. Április 1-től olcsóbb az állati oltóanyag A földművelésügyi tárca részvénytöbbségével és a Gazdák Biztosító Szövetkezete, a; Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, a Hangya* Szövetkezet és a Hanza Mezőgazdasági Szövetkezet érdekeltségével alakult Magyar Oltóanyagtermelő Intézet máris beváltotta az alakításához fűzött reményeket. Az űj intézet módot talált arra, hogy az állatorvosiásbani használatos oltóanyagok árát jelentősen mérsékelje. Értesülésünk szerint a mintegy 8 százalékot kitevő ármérséklés már április 1-én; életbelép, így módot nyújt arra, hogy a kis- • birtokosok, de a mezőgazdasági munkások is minél kiterjedtebben alkalmazhassák a háziállatok fertőzőbetegsége ellen az oltásokat. Á vasárnapi hármas nagygyűléshez A vasárnapi nagygyűlésről szóló általános beszámolónk után most megemlékezünk részletesen az egyes szónokokról. A vármegyeházán Farkas Sándor dr. tb. szolgabíró szólott a vasárnap megszenteléséről s ismertette Szent Istvánnak erre vonatkozó rendelkezését, míg a káromkodás bűnét Dér Ferenc dr. tb. szolgabíró állította a maga rútságában a hallgatóság elé s amint írtuk is, összehasonlítást tett a földi nagyságokkal szemben elkövetett és az Istennel szemben elkövetett sértések megtorlására tett intézkedések között. A zárdában Schlemmer József dr. kórházi főorvos elnöki megnyitójában jelezte a célt, amit a közgyűlés szolgál. Szirmai Géza dr. főorvos hárOm egyéni élménnyel készítette elő a hallgatóságot a vasárnap megszente-i lésére vonatkozó erkölcsi tudnivalókkal. Ezek: a nagyváradi diákmisék mélyen gyökerező, az örökimádási templom szentmiséinek ellenállhatatlanul vonzó, az orosz fogság utáni első görögkeleti templomban hallgathatott szentmise. Szólt arról, hogy nem szabad a vasárnapi szentmise elkerülése végett a kibúvók olcsó eszközeit igénybe venni. Ezért nem szabad a munkaadóknak alkalmazottaikat ün- nepszegésre kényszeríteni. A vasárnapi istentiszteletnek fontos kelléke az, hogy hogyan vesz részt valaki a szentmisén. Az igazán gyakorlati szabályok felsorolása után I. Ferenc József királyi példájára hivatkozva kérte, kívánta az Ur napjának megszentelését alázatosan imádói lélekkel. Görög László kórházi lelkész a káromkodással szemben emelte fel szavát. Bár a ká- x'omkodás mélyen a magyarság szívében gyökerezik, mégis reméljük, hogy a küzdelem eredménnyel jár. Egyes országok különböző intézkedéseket hoztak a káromkodással szemben. Mégis a halálos bűn volta miatt kell kerülni elsősorban a káromkodást. A mindennapi ellenvetések, amelyek a káromkodás jogosultságát igazolják, nem helytállók. A káromkodásnak nincs semmi helye a földön. De nemcsak mindenkinek a saját életéből kell kiküszöbölnie a káromkodást, de a harc apostolának kell lennie, hogy valósuljon a mindennapi imádság: »Szenteltessék meg a Te Neved«. A Kultúrházban az elnöki tisztet Szalay Gyula dr. vm. tisztifőügyész töltötte be, aki megnyitójában utalt arra, hogy amikor az emberi életet és jólétet fenyegető bajok ellen.az államhatalom a tudás műiden eszközét felhasználva harcot Midet, kötelességünk nekünk is, hogy a másik fronton, a vallási élet terén mi is sorompóba lépjünk korunknak másik rákfenéje ellen s leszámoljunk azzal a rettenetes bűnnel, amely káromló szavakkal tiporja sárba mindazt, ami a hívő katolikus előtt szentség. Az Ur nevének megszenteléséről Zsidó Sándor dr. országgyűlési képviselő mondott beszedet. Beszedőben kiemelte: szomorú, hogy amikor nemzetünk jövője felé bizakodással
